2017. augusztus 1., kedd

Erdélyi erődtemplomok: 2. Nagybaromlak-Wurmloch-Valea Viilor

(Érdemes elolvasni bevezetésként a sorozat 1. részét, ahol több általános dolgot megtudhatunk a szászokról és az erődtemplomokról. )
Nagybaromlaknál először a névnél érdemes megállni.  Ezt a nevet  a falu csak 1899-ben kapta. A korábbi magyar neve sem volt szerencsésebb, Baromlaka volt. Így szerepelt 1263 óta. Persze a 19. század végén a barom szónak még nem volt semmi pejoratív jelentése, egyszerűen csak azt jelentette, hogy nagy darab háziállat, a kisebb megnevezéséhez pedig tettek egy -fi kicsinyítőképzőt, így lett a baromfi szavunk.  Persze a német név sem szerencsésebb, a Wurmloch szó szerinti fordítása Féreglyuk. Ez meg egy modern fizikai szakkifejezés a téridő szingularitására, úgyhogy ha ezt ütjük a Google-ba, akkor modern fizikai cikkek garmadáját adja találatnak.

A román név  szakít ezzel az állati vonallal, és egyszerűen annyit jelent szőlőültetvények völgye. Wurmloch valóban szőlőtermelő falu volt, és a templomkertben a mai napig látjuk a szőlőlugast, amint felfut a nem túl magas körítőfal gyilokjárójára. 

Nagybaromlak soha nem volt jelentős település, csak egy szerény szász falu, jelentős román kisebbséggel. A templom erődítései is szerények szászföldi viszonylatban. A hét világörökségi erődtemplom közé talán pont azért került, hogy legyen egy szerényebb falusi templom is ezek közt. Egy nem túl magas fal, négy toronyszerű kiugrással jelentette az első védelmi vonalat. A második védelmi vonal-az előzőnél jelentősebb szerepben- maga a templom volt, aminek falait védművekkel erősítették meg, és a padlászintjét megemelték. A képen is jól láthatjuk, a torony nyugati homlokzata elé épített két gyilokjárót a hatalmas szuroköntő nyílásokkal

A torony más fontos szerepet is  betöltött, a vidéket innen lehetett kémlelni. Ezért ezt is megmagasították a 15-16. század során. Ma itt a csodás középkori faszerkezetet is tanulmányozhatjuk.

Wurmlochnak három utcája van. A Sommergasse...

...a Wintergasse...

...és a Kotgasse. A képen jól látni, hogy a szentélyt tetőzetét is megemelték, második torony lett, és ez is komoly védelmi szerepe kapott. A falakon kívül a lelkészlak is látszik.

A templomot ma későgótikus hálóboltozat fedi. Oltára kései barokk, egy segesvári mester csinálta, akárcsak orgonáját. A templomban valami rejtélyes okból nem lehet fényképezni, de az megengedték, hogy az általam kiszúrt gótikus szentségtartó fülkét lefényképezzem, amit a képes összeállítások általában kihagynak. Aki a belsőre is kíváncsi nézze meg az angol nyelvű Wikipédia oldalt.

A védelmi szerepnek megfelelően a megemelt padlástért is ellátták szuroköntő nyílásokkal. A templom kapui a padlásról leengedhető hatalmas rácsokkal is lezárhatók voltak.

A templom kívülről. A templomban ma egy kedves gyergyószentmiklósi magyar hölgy kalauzol, akit a német evangélikusok kértek fel erre a szerepre. Ma a faluban már nem lakik német, csak román.

A román kulturális szervek odafigyelnek a faluképre, és egy oktató táblán magyarázzák el a helyi románoknak, milyen felújítások jók és rosszak. Ez egyébként meg is látszik a falvakon, most sokkal jobb benyomást tettek rám a szász falvak, mint tíz évvel ezelőtt.