(Érdemes elolvasni bevezetésként a sorozat 1. részét, ahol több általános dolgot megtudhatunk a szászokról és az erődtemplomokról. ) Nagybaromlaknál először a névnél érdemes megállni. Ezt a nevet a falu csak 1899-ben kapta. A korábbi magyar neve sem volt szerencsésebb, Baromlaka volt. Így szerepelt 1263 óta. Persze a 19. század végén a barom szónak még nem volt semmi pejoratív jelentése, egyszerűen csak azt jelentette, hogy nagy darab háziállat, a kisebb megnevezéséhez pedig tettek egy -fi kicsinyítőképzőt, így lett a baromfi szavunk. Persze a német név sem szerencsésebb, a Wurmloch szó szerinti fordítása Féreglyuk. Ez meg egy modern fizikai szakkifejezés a téridő szingularitására, úgyhogy ha ezt ütjük a Google-ba, akkor modern fizikai cikkek garmadáját adja találatnak. |
A torony más fontos szerepet is betöltött, a vidéket innen lehetett kémlelni. Ezért ezt is megmagasították a 15-16. század során. Ma itt a csodás középkori faszerkezetet is tanulmányozhatjuk. |
Wurmlochnak három utcája van. A Sommergasse... |
...a Wintergasse... |
...és a Kotgasse. A képen jól látni, hogy a szentélyt tetőzetét is megemelték, második torony lett, és ez is komoly védelmi szerepe kapott. A falakon kívül a lelkészlak is látszik. |
A templomot ma későgótikus hálóboltozat fedi. Oltára kései barokk, egy segesvári mester csinálta, akárcsak orgonáját. A templomban valami rejtélyes okból nem lehet fényképezni, de az megengedték, hogy az általam kiszúrt gótikus szentségtartó fülkét lefényképezzem, amit a képes összeállítások általában kihagynak. Aki a belsőre is kíváncsi nézze meg az angol nyelvű Wikipédia oldalt. |
A védelmi szerepnek megfelelően a megemelt padlástért is ellátták szuroköntő nyílásokkal. A templom kapui a padlásról leengedhető hatalmas rácsokkal is lezárhatók voltak. |
A templom kívülről. A templomban ma egy kedves gyergyószentmiklósi magyar hölgy kalauzol, akit a német evangélikusok kértek fel erre a szerepre. Ma a faluban már nem lakik német, csak román. |