2019. november 2., szombat

A barokk Kalocsa

A hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc évei után a 18. században Csáky Imre bíboros  idején (1710-1732) indul meg az érsekség tényleges restaurációja. Kezdetben a legfőbb tevékenység - a hitélet beindítás mellett-  az egykori  földbirtok visszaszerzése volt, ami Csákynak és utódjainak nagyrészt sikerült is. A jól működő, 180 ezer hektáros érseki gazdaság hozadékaként, a mezőváros a 18. század végére lélekszámban is megerősödött. A II. József idején elvégzett népességszámláláskor a lakossága  csaknem elérte a 6000 főt. A mezőváros népének zöme földműves volt, akiket rác kereskedők és  német és magyar  iparosok egészítettek ki. (Összehasonlításul, a legnépesebb városunk ekkor Debrecen volt 30 ezer lakossal, és kb. húsz- huszonöt városunk népessége haladta csak meg a 10 ezer főt.)  A barokk korszak  élénk fejlődése a 19-20. században nem folytatódott. A következő évszázadban a kereskedelem, és főként az ipar fejlődéséből kimaradt város csak alig, 4000 fővel növelte lakosságszámát. A visszafogott növekedés a 20.században is folytatódott. 1941-ben Kalocsa 12 ezres lakosú, csendes vidéki kisvárosként nézett szembe a háborúval, majd azzal, hogy az egyház funkcióinak visszasorvasztásával ipari várossá kívánták átalakítani, kevés sikerrel. Ma 16 ezer lakosa van.

Gróf Csáky Imre bíboros idején a középkori romokból kialakított szükségtemplomot használtak.  Az új székesegyház terveit 1728-ban készítették el. Ebben az időben alig 500 lakosa  volt csak Kalocsának. A tervező neve nem maradt fenn. Az alapkőletételt Csáky már nem élte meg, ez  1735-ben volt, ekkor már Patachich Gábor volt az érsek.  Az építkezés a középkori romok lebontásával  kezdődött.  Patachich  először 1738-ban  nyitotta meg az addig elkészült részeket. Patachich utódai Csáky Miklós, majd 1751-től Klobusiczky Ferenc folytatta az építkezést. A falak 1754-ben már álltak, de külső díszítése 1757-re,  a toronysisakok elhelyezésére csak 1774-ben került sor. A mai toronysisakok viszont csak az 1795-ös tűzvész után kapták mai formájukat.


A belső 1768-70-re készült el, de az még sok elemmel bővült, módosult a későbbiek során is. A 19.-20. század során teljesen eltűnt a barokk főoltár, és kikerült a mellékoltárok java is a templomból.   1908-1912 közt került sor a templomtörténeti kutatásokkal és  ásatásokkal összekapcsolt utolsó jelentős átalakításra.   Ezeket a munkákat Foerk Ernő és Petrovácz Gyula vezetésével végezték el.  Ezek után alakult ki a templom végleges mérete is, amik a következők: hossza 64m, szélessége 24m, a főhajó belső magassága 19 m, a tornyok magassága 65 m. 
Szent Péter.
A főhomlokzat legfőbb barokk éke az  oromzat tetején, a kőbalusztrádon a 19.század végi Mária két oldalán elhelyezett Szent Péter és Szent Pál szobor. Az eredetiek 1754-ben készültek, ma már másolatuk díszíti a templomot. Ma ezek a hatalmas, legalább 5-6m magas,  eredeti szobrok az Astriceum Érseki Múzeumban vannak, restaurált állapotban.

Szent Pál.
Az egyház diadala. Stukkó a templom boltozatáról. (Több helyen tévesen, Nagy Szent Gergely pápának írják le a jelenetet.)
A belsőben ma is meghatározóak az 1768-1770 közt készült, átlagos színvonalú  stukkók, amelyek összhatása és harmonikus illeszkedése a templomtérbe lenyűgöző hatást kelt.
A szószék  a négy evangélistával, Márk és Lukács közt a Hegyi beszéd domborművével.
A szószék 1752-ben  készült, alkotóját nem ismerjük, de kiváló színvonala okán csak a barokk szobrászat legjobbjai jöhetnek szóba.
A hangvetőjén  a Jó pásztorral.
Részlet a szószékről Lukács és János alakjával.
Lukács és János közt a Mózes átveszi a kőtáblákat domborműve, a hangvetőn a szentlélek galambja és angyalok.
a
Szokatlan nézőpontból.
A templom barokk orgonája a szentélyből nyíló oratóriumban volt. A karzaton ma Angster-orgonát látunk.
A szentély két oldalán lévő míves stallumok 1738-ban készültek el.  Mellettük a kanonoki sekrestye ajtaja nyílik.
A szentélyrekesztő rács.
A kanonoki sekrestye intarziás kapuja.
Számomra a barokk Kalocsa csúcspontja ez a sekrestye, annak ellenére, hogy a székesegyház  kiváló kutatója,  Jernyei Kiss János szerint,  a zsúfolt kompozíciók és az erőteljes levél- és virágfüzérek az 1738-as elkészültükkor  már divatjamúltnak számítottak. Az alkotóról csak annyit jegyeztek fel, hogy itáliai volt. Az egész sekrestye ikonólógiai  programját a szeminárium szintén olasz teológiatanára, Simonetti állította össze. A képen látható két jelenet a Jézus bemutatása a templomban, és Jézus és a szamáriai asszony.
Melkizedek áldozata.
Ábrahám és Izsák.
A sekrestye bútorzata is művészi. A boltozaton Káin és Ábel, az oldalfalon Szent Péter kimenekítése a Genezáreti-tóból. A mennyezeten tehát a miseáldozat ótestamentumi előképeit látjuk, az oldalfalak tondói pedig az ige hatalmát hirdető jeleneteket kaptak.

Az érseki palota 2019 márciusában. Az épület 2019 októberében újabb felújításon esett át, és egy sokkal tetszetősebb színezést kapott.
Gróf Batthyány József a régi, még a középkori lakótorony alapjain álló korábbi  kastélyt lebontatta, és 1775-től kezdődően új kastélyt építését kezdte el Oswald Gáspár váci piarista szerzetes tervei szerint.  Batthyány a  következő évben esztergomi érsek lett, így utódjára hárult a palota befejezése.  A új kalocsai érsek, Patachich Ádám a nagyváradi püspökség éléről került a hierarchiában magasabban jegyzett, de jövedelmeiben szerényebb új szolgálati helyére. Patachich Nagyváradon nem sokkal korábban fejezte be a Hillebradt  tervezte püspöki palota építését. Ennek stílusát kívánta szerényebb formában új székhelyén is alkalmazni, ezért utasította uradalmának építészét, Kronowetter  Lipót Antalt Oswald terveinek  a módosítására.  Az építkezés első szakasza tehát a "nagyváradi stílusban",  1780-84-ben zárult le. A ma U alakú épületnek ekkor csak a főhomlokzati része és a keleti szárnya állt. A nyugati  szárny befejezésére gróf Kollonich László érseksége idején került sor, ennek tervezője a kamara építésze Tallherr József volt.

A főbejárat rokokó erkélyrácsa  Patachich Ádám monogramjával.

A főbejáraton belépve egy pillantást vethetünk a lépcsőházba is. A könyvtár kivételével sajnos a palota többi része nem látogatható.
Az U alakú belső udvar egyik dísze ez a Pietà.
A palota legnagyobb terme a könyvtár Patachich-terme.  A keleti szárnyban kapott helyett Patachich Ádám híres kb. 16 ezres magánkönyvtára is, amelyet egyesített a káptalani és a korábbi érseki könyvtár kb. 3 ezres állományával, létrehozva a nevezetes Kalocsai Érseki Könyvtárat.  Patachich utódai is szívükön viselték a könyvtár gyarapítását, így mára egy 160 ezres fantasztikus gyűjtemény jött létre az érseki palotában.
A könyvtár tölgyfa polcai 1783-84-ben készültek. A könyvek egységes megjelenését pedig az biztosította, hogy Werner Vencel könyvkötő minden könyvet aranyozott bőrkötéssel látott le.
A könyvespolcok tetején egységes copf keretben klasszikus szerzők, egyházatyák, teológusok grisaille képe van. Minden ismertető azt írja, hogy ezek is Franz Anton Maulbertsch, a közép-európai barokk legnagyobb mesterének alkotásai.

A felvilágosodás kétségtelen jele, hogy Newton is helyet kap a klasszikus szerzők sorában.
Maulbertsch 1783-84-ben a palota kápolnáját, az egyik kistermét, és a dísztermét festette ki. Később a díszterem freskói a folyamatos beázások következtében megsérültek, végül 1868-ban a maradékait is leverték. A fennmaradt falképek kétségtelenül Maulbertsch legkevésbé ismert alkotásai, hiszen az érseki palota ezen részei ma sem látogathatók. A neten is csak egyetlen egy helyen találtam képeket róla.
A könyvtár állandó kiállításán lenyűgöző könyvritkaságokat is megcsodálhatunk. A kép előterében Jan Luyken, holland könyvillusztrátor metszete egy 1732-es kiadású Bibliából. A fantasztikus gazdagságú könyvtárról többet innen tudhatunk meg.
A Patachich-terem mellett található kisterem egy hatalmas graduáléval.
Az érseki palotához tartozó, ma is mintegy 14 hektáros  kertet az 1790-es években Kollonich László érsek kezdte el kialakítani az épülettől északra lévő ingoványos  területen, ahol a középkori várpalota idején még mocsár volt.
A palota előtt, valamint a belső udvarban  franciakertet alakított ki Oszwald Gáspár tervei alapján. A kert sorsát Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek (1867-1891)- aki botanikusként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Bizottságának is a vezetője volt-  különösen a szívén viselte. Az ő idején alakul ki a nagy területű angolpark a palota mögött. Zichy Gyula érsekségének idején, 1930 körül,  a hátsó parkrészt egy két méter magas kerítéssel kettéválasztották. Egy 3,5 hektáros rész a palota mögött az érsekség tulajdonában maradt, a nagyobbik terület az érsekség átadta a városnak a közjó céljaira. Az Érsekkert ma is kedvelt, sokfunkciós parkja a városnak.

A Nagyszeminárium főkapujának részlete.
A székesegyház és az érseki palota együttesét nagyszerű barokk együttes veszi körbe. Ennek a barokk együttesnek az egyik leghangsúlyosabb eleme az egykori Nagyszemminárium épülete.  Borroméi Szent Károly és Nepomuki Szent János szobrával díszített  főbejárat nem a főtérre néz, hanem a város ma Szent Istvánról elnevezett főutcájára. A bejárat  fölött az alapítási emléktáblát láthatjuk a felszentelés 1760-as évszámával. Felette az építtető Klobusiczky Ferenc érsek  címere.
A barokk együttes egyik hangsúlyos eleme az egykori jószágkormányzóság épülete.
Fénykorában az érseki uradalom több mint 180 ezer hektár volt, ez nagyjából fél Tolna megyényi terület. Ennek kormányzását végezték a Kronowetter által tervezett, és 1775-ben felhúzott  épületből. Az épületben a legutóbbi időkig a Beta Hotel  működött, most eladó.
A tér képéhez hozzátartoznak az egykori kanonoki házak is, amelyekből több is van a téren. A képen látható épületben működik az Astriceum Érseki Gyűjtemény. Mellette a nemrégiben ide helyezett Szentháromságot látjuk.
Az 1786-ban a pesti Salm Lipót által készített Szentháromság oszlopot nemrégiben helyezték el immár a negyedik helyére. Mögötte a felújított érseki palotát látjuk. Az oszlop felénk néző oldalán Szent Sebestyén és Szent Flórián közt a város címerét látjuk, alatta magának az oszlopnak a képét látjuk.
Az eredeti nívós szobrok ma szintén az Astriceum érseki gyűjtemény kiállításain láthatóak, a múzeum előtti oszlopra csak a másolatok kerültek fel. 

Az érseki magtár.
Külön kell szólni az érsekség gazdasági épületiről is, amelyek az érseki palotától északnyugatra terültek el. Ezeket még Csáky Imre kezdte el építeni, az 1710-es években, megelőzve még a székesegyház épületét is. Az istálló hatalmas épületegyüttese ma teljesen jellegtelenné átalakítva várja, hogy az építészeti ábrándok megvalósuljanak.  A hatalmas, több mint 1000 négyzetméteres magtár romló állagú raktárként is nívós épület benyomását kelti. Az egykori cselédlakások azonban jelenleg csak elszomorító látványukkal tűnnek ki. 
Végezetül érdemes röviden az érsekség hajósi rezidenciáját is megemlíteni. Ez ugyan csak vadászkastélynak készült, de az érseki palota 1784-es befejezéséig sokkal elegánsabb és lakájosabb hely volt, mint bármi Kalocsán, úgyhogy az érsekek is szívesen időztek itt. A kastélyról itt találunk további részleteket.

2019. október 24., csütörtök

Pürgg, egy kis stájer falu rendkívüli műemlékekkel

A kb. 100 lakosú Pürggnek a fekvése sem szokványos. A Multereck 2146m-es tömbje alatt fekszik az Enns völgyében. Pürgg ma már nem önálló falu, a szomszédos Stainachhal alkot közösséget.
A faluszélen a Szent János kápolna a falu egyik kiemelkedő műemléke. A kápolna a jelentős osztrák családhoz, a Traungauerekhez köthető, akik a 11-12.században a stájer őrgrófokat is adták. A kápolna a Graunscharn várának  része volt. A vár szinte nyomtalanul eltűnt az idő forgatagában, de a vár kápolnája szerencsésen fennmaradt.

A kápolna freskóit éppen a restaurálás előtti állapotban találtuk. A románkori keresztet már elszállították a szentélyből. A falképek elkészültét az osztrák történetírás III. Ottokár (1125–1164), stájer grófhoz köti. Itt jön be a történetbe a magyar szál. III. Ottokár éppen keresztes hadjáratra indult, amikor Pécsen meg kellett szakítania útját egy leprajárvány miatt, amelyben a városban el is hunyt. A freskókat később lemeszelték, és csak az 1870-es években találták meg ezeket.

A csodálatos kenyérszaporítás.

A macskák és egerek háborúja. Az Ezópusztól származó történet a középkorban allegorikusan értelmezve időnként feltűnik a templomokban is. 

Jézus születése.

Angyali üdvözlet.

III.Ottokár stájer őrgróf feltételezett portréja.

A kánaáni zsidók.

A diadalíven körbefutó arabeszk motívum. Felette Kain és Ábel.

A szentély boltozata apostolszimbólumokkal.

Szent János evangélista és Keresztelő Szent János  eléggé bizáncias  stílusú ábrázolása.

Gottfried, admonti apát feltétezett portréja.

Dávid király és Szent Ruppert mellett érdemes a különleges drapériát imitáló falfestéseket is megtekinteni.
A kis kápolna kivülről

Középkori jelentőségét elvesztve a falu kálváriakápolnájaként maradt fenn az épület.

Trautenfels várkastélya a kápolna mellől fotózva.

Vasárnap délelőtt a falucska étterme előtt stájer népzenét játszik egy kis zenekar.

A falucska főtere

A falu főtere felett a Szent György templom is különlegesnek tűnt, megnéztük ezt is.

A plébániát körülvevő fal kiskapujának zára is már megállásra késztetett.


A templom egy barokkizált gótikus templom benyomását keltette. A szentély ablakai is az eredeti középkori ablakok.

Korabarokk oltár a gótikus karzaton. A karzaton egy nagyon portrészerű későgótikus büszt. Nem sikerült kiderítenem, kit ábrázol.

A déli mellékhajó maradt fenn a leginkább középkori állapotban.

Gótikus toronyajtó.

Két reneszánsz sirkő.

Keresztelőmedence a reneszánsz korából.

Későgótikus Mettercia.

A templom egykori rangját mutatja, hogy III. Frigyes császár kancellárjának, Konrad Zeidlernek ((† 1442)  is itt van a sírja.

Gótikus Pieta.

Középkori szentek barokk oltárral

Egy újabb gótikus szobor.

A déli mellékhajó

A bejárati ajtó a csodás középkori vasalattal.

A templom körül -akárcsak a középkorban- ott a temető.

Érdekes híd köti össze a templomot a plébánia épületével.

A templom szentélye alatt a középkori csontkamra.

A templom körítőfala, és egyéb épületek. A templomba " készületlenül" estünk be, így nem volt tudomásom az itt látható értékekről. Így eshetett meg, hogy kifelejtettük a toronyban a Szent Katalin kápolna gótikus freskóegyüttesét megtekinteni. Az osztrák templomlátogatásokban az a jó, hogy kimarad a Lajtától nyugatra szokásos kulcs utáni kajtatás, bátran vállalkozhat az ember ilyen csodás templomok spontán felfedezésére.

Egy kopott Szent György freskó a templomba vezető gyaloghíd pillérén. A templom Szent Györgynek szentelt.

Tisztes polgárházak azokból az időkből, amikor mi a törökökkel harcoltunk/"kokettáltunk."

Minden szempontból kellemes meglepetés volt ez a kis osztrák falu.