2017. november 7., kedd

A középkori Magyar Királyság régiói és városai: 3. Az Észak-Dunántúl, a megtört régió

Az egész bejegyzéssorozat bevezetését térképpel együtt lásd itt.

1. A Dunántúl fogalma

A Dunántúl fogalma nem létezett a középkor elején. A 15. század végén,amikor elkezdik használni, akkor meg éppen az alföldi részt értették rajta, hiszen az Esztergom- Fehérvár- Buda háromszöghöz, a "Medium Regnihez" képest az feküdt a Duna túloldalán. A továbbiakban a ma használatos formában fogok rá hivatkozni, tehát a Duna és a Dráva, valamint a nyugati országhatár által határolt térrészt értem rajta.

2. A  Dunántúl fejlettsége

A mai értelemben vett Dunántúl markánsan különbözött az ország "Dunán inneni", alföldi részétől. Főleg, abban hogy fejlettebb volt. Már Szent István a Dunántúlon, országának kb. ötödén négy püspöki székhelyt létesít. A maradék 4/5 részén csak további hatot.  Ha a Kubinyi-féle osztályozást nézzük, akkor a (csonka, Szepesség és Szászföld nélküli) listán 16 első- és másodrendű város közül 6 van a Dunántúlon, a jóval nagyobb területű Alföldön csak 3. Hasonló eltéréseket találunk sok más területen, például írtam már, hogy Tolnában 23 kolostort volt, a távoli Udvarhelyszéken 2.  Azt is említettük már a bejegyzéssorozat bevezetésében, hogy a technikai és társadalmi újítások is a nyugat-keleti irányban vonultak végig az országon.

3. Észak-Dunántúl, mint alegység

Felmerülhet a kérdés, hogy miért választottam külön a Komárom, Fejér és Veszprém vármegyéből álló Észak-Dunántúlt a többi  dunántúli megyétől? Elsősorban azért, mert ez vidék a Dunántúl több részéhez képest  nagyon kicsi népsűrűségű volt, mindössze  5-10 fő/km2. A Dél-Dunántúlon ennél több mint kétszer annyian laktak. Ezt a vidéket a Sárrét mocsarai, a Vértes és a Bakony  erdejei uralták. Fejér megye déli részén a 14.századig a besenyők autonóm területe is fennállt, majd erre a területre települt át a még mindig részint nomadizáló kunok egy része,  létrehozva a hantosszéki kun kapitányságot, ami csak a török előretöréssel tűnt el végleg. A dél-dunántúli szőlővidék  eddig nem nyúlt fel, a budai pedig ne ért le. A szőlő- és bortermelés meghatározó jelentőségű volt a középkorban, és mindig valamiféle viszonylagos fejlettséggel járt. A legsűrűbben lakott vidékek  szőlőtermelők voltak.
A középkorban Fejér vármegye átnyúlt az alföldi oldalra is, és Kalocsa is oda tartozott. Kalocsa azonban a Kalocsa-Bácsi egyházmegye révén az alföldi régióhoz tartozott inkább, úgyhogy ott fogom ismertetni. Komárom vármegye is átnyúlt a Dunán, Komárom városa a mai szlovák oldalon volt, de nyilván itt fogom ismertetni. Veszprém megye területe jóval kisebb volt a mainál. Zala megyéhez tartozott az egész Balaton-felvidék, még Tihany is, úgyhogy most itt hiába keressük.

 4. A megtört régió

Ha elolvassuk a legfontosabb központokat bemutató képaláírásokat, akkor visszatérő elem lesz az, hogy "fejlődése a 14.században megtört." Ez a térség fő központjának számító Fehérvárra is teljesül, még inkább Veszprémre, amelyiknek visszaesése és középkor végi marginális helyzete számomra nagyon meglepő volt kezdetben. Ugyanez a visszaesés igaz a vidék nagy kolostoraira is.
Itt is igaz lesz az, hogy a megemlített emlékeknek a nagy része töredékes, alig valami utal a középkori gazdagságra, fényességre. Ha nem is kell számolnunk olyan totális pusztulással, mint Tolnában vagy Temesben, itt is elmondhatjuk, hogy a középkori emlékanyag legalább 90%-ában megsemmisült.

Székesfehérvár: Az általában Szt.Istvánnak tulajdonított szarkofág előlapja a romkertben.
A fehérvári Szűz Mária prépostsági templom (királyi bazilika) koronázási és temetkezési hely volt, egyben  a középkori Magyar Királyság legnagyobb temploma. Több mint 100m-es hosszával a nagy francia katedrálisok méltó társa volt. 44 királyi illetve királynői koronázást élt meg, és 24  királyi, hercegi temetést, néhány főúrit. (Ilyen főúr volt pl. Ozorai Pipó is,aki  az általa emelt hatalmas torony aljába temettek.) Fehérvár mindig elsőrendű város volt, Kubinyi listájában az ötödik Buda, Pozsony, Kolozsvár és Kassa után. Virágkorát azonban a 12.században élte. Ekkor 2500-ra becsülhető a lakossága, agglomerációval 3500-nak.  Ezzel viszont nem kerülne be még az első tízbe sem. Fehérvár életében nagy jelentősége volt  a bizánci és szentföldi zarándok- és kereskedő útnak. Bizánc 1204-es eleste, majd a török előretörésével a zarándokút lényegében megszűnt, ezzel Fehérvár is visszaesett. 

Székesfehérvár: Gótikus zárterkélyes ház a Megyeháza utcában.
A
középkori város a hatalmas kiterjedésű Sárrét mocsarainak  négy szigetén feküdt. A tulajdonképpeni Fehérvár, a mai belváros alkotta az egyik szigetet. Itt álltak a legfőbb templomok, ez volt a legvárosiasabb rész. Mintegy 2000 fő lakhatott itt a város középkori fénykorában. A belvárosban több középkori eredetű házat láthatunk ma is. A legkorábbi épülettöredék még román kori, ez az Oskola utcában álló Goldziher-ház. Kiemelkedő jelentőségű a Hiemer-ház földszintjén megmaradt gótikus terem, még töredékesen is.Érdekes történelmi adalék, hogy mikor 1543-ban Szulejmán a város alá vonul, akkor a város főként latin és német polgárai a várkapitány Varkocs György ellenében hozzá húztak, és városukat féltve, Varkoccsal kegyetlenül elbánva a várost a szultánnak adták át.
Székesfehérvár: A Szent Anna- kápolna.
A középkorban Szigetnek nevezték a mai palotavárosi részt. Itt a johanniták hatalmas kolostora állt. A nagyon jelentős birtokokkal rendelkező keresztesek háromszáz éven keresztül hiteleshelyi tevékenységet is végeztek. A másik fontos sziget a belvárostól északra terült el, ez volt a budai külváros. Itt a domonkos apácák és ferencesek kolostora állt, és volt egy plébániája is. Legfőbb templom itt a Szent Miklós prépostságé lehetett, melynek fő feladata a szentföldi zarándokok ellátása volt.A nyugati külvárosban, a mai Vízivárosban  az ágostonos remeték temploma állt. A belvárosban, a már említett királyi bazilika mellett a város plébániatemploma, a  Szent Péter-templom és a domonkosok temploma lehetett jelentős épület. Ezen kívül még legalább hat kisebb-nagyobb templom állt a fehérvári agglomerációban. A történelem kegyetlensége folytán azonban csak a kis, szinte jelentéktelen Szt. Anna-kápolna az egyetlen, ami mai napig fennmaradt.Ez egy gazdag német  polgár adományából épült.De nem csak a fehérvári templomok tűntek el szinte nyomtalanul, hanem Fejér vármegye legjelentősebb bencés kolostora, az ercsi is.  

Veszprém: A székesegyház gótikus altemploma.
Veszprém már Szt. István idején várispánság és püspökség székhelye volt. Egyházi mezőváros,volt ez alapján azt gondolhatnánk, hogy nagy és jelentős hely lehetett mint Eger vagy Pécs.  Veszprém így is indult. Esztergomhoz hasonlóan, a vár körül kialakult egy a többnyire falusias  agglomeráció: Sárszeg, Szentivánszeg, Szenttamásfalva, Szentmargitszeg, Szentkatalinszeg és a távolabb fekvő Szentmiklósszeg, de aztán a 13.század után fejlődése elakadt. Kubinyi listáján csak harmadrendű, kisebb városi besorolást tudott csak kivívni, hiába hírdette magáról, hogy a "királynék városa." A Szt. Mihály székesegyház is 45m-es hosszával a kisebb székesegyházak közé tartozott, itt elmaradt az a nagy átépítés, ami Pécsnél korán bekövetkezett, Egernél pedig elindult. A 20.század elején neoromán stílusban megújítják, a szentélyének részletei és az altemplom maradt csak meg a középkorból. Fennmaradt viszont a püspöki palota magánkápolnájának jelentős maradványa, a Gizella-kápolna. A  székesegyházon kívül további négy középkori templomról tudunk, de ezeket részletesebben nem ismerjük, nem lehettek túl jelentősek.
Veszprém: A veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai a jezsuita templommal.
Magyarország egyik legrégibb szerzetesi intézménye volt a Veszprém határában álló kolostor.  Feltehetően  Szt. István király alapította az Istenanya tiszteletére, Szt.Imre menyasszonya, a név szerint nem ismert kiskorú bizánci hercegnő és kísérete részére. Történészek által meg nem erősített hagyomány szerint itt készült a koronázási palást.  Kezdetben valószínűleg jelentős, bizánci rítusú kolostor lehetett, ami később vesztett jelentőségéből, és a ciszterciek fennhatósága alá került. Az újkorban a jezsuiták kapták meg, akik köveiből új templomuk építését kezdték meg 1773-ban. A rend ideiglenes feloszlatása alatt az építkezések leálltak, és egészen a közelmúltig a barokk templom romosan állt.  
Veszprém: A domonkos kolostor romjai.
A kolostor a domonkos apácák számára  létesült, a későbbi időkben vették át domonkosok. 33m-es hosszával a közepes  kolostortemplomok közé tartozott. Ezen kívül a városnak nem is volt további kolostora, ami szintén mutatja, hogy Veszprém nem tudott a középkor során jelentős nagyvárossá nőni.
A veszprémi vár.
 Mohács utáni belviszályok alatt a vár többször cserél gazdát. Fehérvár eleste  után  a püspökség és a káptalan hivatalosan is elköltözik, az előbbi Sümegre, az utóbbi Sopronba. Veszprém ezzel végleg végvár lesz, és csak a 18.században szerveződik újra a várhegynek az a komplex funkciója, amit a középkorban betöltött.
Pápa: A Korvin-ház.
 Pápa mezőváros volt, ezt a rangot a Garaiak idején kapja meg, akik később nagy jelentőségű várát is építik.Kubinyi a negyedrendű, azaz közepes városfunkciót ellátó mezővárosok közé sorolja, de azok közül az elsők közé. Azon ritka mezővárosok közé tartozik, amelyekben gótikus polgárház maradványai maradtak fenn. Ez a képen látható Korvin-ház. Nevét tévedésből kötik Mátyás királyhoz. A gótikus ívű kapu alatt ugyanis ma is látható a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családnak  csőrében köves gyűrűt tartó madarat ábrázoló címere.  Ezt vélték a Hunyadiak gyűrűs-hollós címerének. Valószínűleg a házat Ráskai Balázs budai várnagy építtette, aki az 1480-as években a pápai vár birtokosa volt. Kapualjában 1515-ös felirat van.Pápa középkori templomai nem maradtak fenn. Oklevelekből tudjuk, hogy Szent István vértanúnak szentelt plébánia mellett ferences kolostora is volt.
Somlószőlős:A Szent Mihály templom. Részlet a Szt. György legendából: Szent György keresztre feszítése és lefejezése.
Veszprém megye egyik legsűrűbben lakott vidéke a Somló-hegy környékén alakult ki. Itt feküdt Apácavásárhely a mai Somlóvásárhely elődje, ami Veszprém vármegye harmadik legjelentősebb települése volt. A közepes városfunkciót ellátó mezővárosok közé sorolódott. Nevét a Szt Lambert premontrei apácamonostorról kapta. Somlóvásárhelyen semmiféle középkori emlék nem maradt fenn, ezért közöltem képet a szomszédos Szőlősről. Ez a vidék fejlettségét a szőlőtermelésnek köszönhette.
Somlói vár.
A Somló-vidékének felértékelődését mutatja az a tény is, hogy várát Bakócz Tamás még egri püspökként óriási összegért, 12000 Ft-ért vásárolja meg. Mint az ország leghatalmasabb főpapja, reneszánsz építkezésekbe kezd.  Sajnos ezekből ma nem látszik semmi mára, de jelentős romjai ma is impozánsak. Érdekes rejtélye a magas kúp alakú tornya, amit néztek már  konyha kéményének is, meg kápolna toronynak is.

Tata: A vár.
Tata Komárom vármegye legnagyobb települése, királyi mezőváros volt.  (Leszámítva egy rövid Lackfi- ,Rozgonyi-féle uralmat Zsigmond és Mátyás közt.)  Kubinyi a harmadrendű, jelentős városfunkciójú mezővárosok közé sorolja. Vára fontos  reneszánsz részletekkel gazdagodott Mátyás és a Jagellók alatt.Tata a középkorban tulajdonképpen két összenőtt részből állt, Tatából és a Tóvárosból. Mindkét városrésznek önálló plébániája volt. Egy jelentős bencés monostorral is bírt, amelyik a XV. század végére (mint sok más bencés apátság) eljelentéktelenedett. 1508-an már csak ketten lakták. A fontosabb mezővárosok szinte kötelező elemeként,  az obszerváns ferenceseknek is  klastroma volt itt. Ma egyetlen középkori temploma sincs meg.A vár épülete is inkább historizáló felújításával hat, egykori reneszánsz pompáját csak töredékek mutatják. .

Komárom: Az Újvár kapuja.
Komárom az Árpád-korban ispánsági székhely. Kiváltságokat először IV. Bélától kap. Ennek ellenére a Kubinyi-listán mint negyedrendű, közepes városfunkciókat ellátó mezővárosként szerepel csak. A Szent András templom mellett Szűz Máriának szentelt domonkos rendi templom és kolostor is működött itt. A Duna másik oldalán pedig  Koppánymonostorban egy tatárjárás előtt bencés apátság is volt, ami középkor végére szinte elsorvadt. 1454-ben királyi sókamarai hivatal  létesült itt. Halászata mellett kereskedelme volt jelentős. A középkori várost teljesen felélte az egészen a 19.századig folyamatosan fejlesztett erődrendszere. 
Bakonybél:Az apátság barokk temploma a kert felől
Bakonybél alapítása  1020- 30 között történhetett. Szt. István gazdagon javadalmazta a bencés apátságot. Az apátság 1280-ban leégett. Ezt követően már nem tér igazán magához. A kolostori élet ugyan újraindul, de javadalmai jórészt elvesznek és végleg Pannonhalma árnyékába kerül. A 15.század végére a bencések egyik legjelentéktelenebb kolostora lesz. A hódoltság alatt elpusztul, ma a középkori apátság épületéről szinte semmit nem tudunk.

Zirc: Az apátság. Előtérben a középkori kolostor feltárt romjai.
Az egész Észak-Dunántúl legjelentősebb kolostora a zirci (bakonyinak is  nevezett) ciszterci apátság volt. III. Béla 1182-ban alapította, azon a helyen, ahol már állt egy királyi udvarház.  Az anyakolostora a ciszterciek legnagyobb kolostora,  Clairvaux volt. Még a 14.században is voltak francia szerzetesei. Mint minden ciszterci kolostor, ez is a középkor második felében már hanyatlott, de olyan bőkezű javadalmakkal látták el, hogy ki tudott tartani a török megjelenéséig. 1538-ban hagyták el a szerzetesek.
Vértesszentkereszt: A bencés apátság romjai
A ma is látványos rom a középkorban a Csák nemzetség alapítványa volt. A templom ugyan kiváló művészi színvonalú,  , de mégiscsak egy közepesen jelentős bencés apátság volt, ami így is Komárom vármegye legjelentősebb kolostorának számított. Méreti sem voltak imponálóak, a hajója 38 m hosszú. A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, ez a kolostorra is kihatott. Az apátságot Lajos és Zsigmond királyok karolták fel, majd kegyurai az Ujlakiaik majd a  Rozgonyiak lettek. Hanyatlása jeleként Mátyás a domonkosoknak adta. 1543-ban elhagyták a szerzetesek, azóta rom, aminek díszes faragványait és köveit széthordták. A környék másik híres magánalapítású kolostora volt a csatkai volt, Konth Miklós nádor alapította a pálos remetéknek. Jelentőségét a középkor során végig megtartotta. Templomának különleges álháromhajós szerkezetéről itt olvashatunk. Csaknem 40m-es hossza alapján is jelentős kolostortemplom lehetett. A környék másik bencés apátsága a jásdit is csak magas színvonalú köveiből ismerjük, amelyek a XII.század végi fehérvári építkezésekkel mutatnak rokonságot.
Gyulafirátót: A Boldogságos Szűzről elnevezett  premontrei prépostság
A prépostságot a tatárjárás előtt a  Rátót nembeli  Mátyás, esztergomi érsek alapította.  Csekély részbirtokai a Balaton közelében  voltak. Kisebb jelentőségét mutatja, hogy a  kolostornégyszög nem épült föl, valószínűleg a csekély szerzetesi létszám miatt.  Főként a ciszterci mintákat követte, leginkább a vele egy időben épült bélapátfalvi templommal lehetett rokon. A kereszthajó ma is magasan álló déli végéhez csatlakozott a részben még meglévő, téglalap alaprajzú, egykor emeletes kolostorépület.  Káptalanterméből az egyik enyhén csúcsíves ikerablak megmaradt. Veszprém vármegye kolostorai közt meg kell még említeni I.Lajos által alapított városlődi karthauzi kolostort is. A rend hat magyarországi kolostora közül ez lehetett a legjelentősebb. Nyom nélkül eltűnt, miután a török veszély miatt 1552-ben lebontották.
Várpalota: Ópalota (Bátorkő ?) várának romjai.
A vár a XIII. század végén vagy a XIV. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. Ma is vita tárgya, hogy a középkori oklevelekben időnként feltűnő Bátorkő ezzel a várral azonos-e.  Lényegében Ópalota egy megerősített lakótorony  volt, ennek állnak ma is impozáns romjai. A Konth család később nevet váltva már Úljaki néven építi fel a ma is álló várat Újpalolán, a mai Várpalotán.  A vár érdekessége, hogy egy gótikus helységben egykorú falkép részletei  is fennmaradtak. Várpalota az Újlakiak révén ferences kolostort is kap. Itt is kialakult az a  gyakori  földesúri uradalmi központ, ami áll a várból, mezővárosból, kegyúri templomból és kolostorból.Várpalotán azonban csak a vár maradt fenn.A mezőváros sem ért el olyan fejlettségi szintet, hogy felkerülhessen Kubinyi negyedrendű városai közé.
Nagyvázsony:A Szt. Mihály pálos kolostortemplom romjai.
A Vezsenyieknek majd Kinizsi Pálnak és özvegyének sem sikerült Nagyvázsonyt olyan jelentős hellyé tenni, hogy legalább közepes városfunkciót elláson és ezzel felkerüljön a Kubinyi-féle listára. Ismert vára középszerű rezidencia volt. Kegyúri temploma a 26 méteres hosszával nem volt kiemelkedő jelentőségű templom.  A pálosok kolostorának javadalmazása sem volt fényűző, de ahhoz elég volt, hogy egy magas szintű kódexműhelyt fenntarthasson. A kolostor gyönyörű, karcsú későgótikus épület lehetett, de hajójának 31 m-es hosszával csak közepes méretű templomok közé tartozott. Fegyvertársa, Báthori István Nyírbátorban két hasonlóan gyönyörű templomot épített, és mindkettő jóval túl a 40m-es hosszon. Rekonstruált reneszánsz palotája is fényévekre van Kinizsi középkorias  lakótornyához képest, és nem mellesleg Nyírbátort ott találjuk a legnagyobb mezővárosok listáján is.
A cseszneki vár.
Végezetül néhány látványos, de hadászatilag nem túl jelentős várrom ismertetésével zárjuk az Észak-Dunántúl bemutatását.
A leglátványosabb és egyben legjelentősebb vár a Cseszneki volt.A Bana nembeli  Csesznekiek építették. majd a Csák nemzetségé, majd királyi vár lett, a bakonyi királyi erdőispánság székhelye.  Zsigmond  1392-ben a Garai családnak adja, azután a Szapolyaiak, majd Török Bálint birtokolta.  Körülötte uradalmi központ nem alakult ki, lábánál fekvő település jelentéktelen falu maradt. Veszprém elestével (1552) végvár lett, királyi  őrséggel, kis jelentőséggel. Jó állapotban élte meg az újkort is, de 1820 körül  leégett és pusztulásnak indult.


Csókakő vára az alatta lévő faluval.
A Győr-Fehérvár nagy jelentőségű hadi út védelmére építi a Csák nembeli Dudari család a tatárjárás után. Károly Róbert visszaszerzi, de 1430-tól a Rozgonyiaké.1544-1687-ig rövidebb megszakításokkal török kézen. A váraljai települése nem jelentős.
A Vértes és a Bakony még több, nem túl jelentős várral rendelkezett . Ilyen Gesztes, Vitány, Döbrönte vagy Esseg, hogy csak azokat a várakat említsem, amelyek ma turisztikailag valamennyire értékelhetők. Nyilván ezek a se hadászatilag, se művészettörténetileg nem jelentős várak nem változtatnak azon a helyzeten, hogy a középkor végére az Észak-Dunántúl egy sajátos vákuumhelyzetbe került, a fejlett Nyugat-Dunántúl és az ország közepe közé beékelődve.

2017. november 3., péntek

A megújúlt siklósi vár

A siklósi várban 2003-ban jártam legutóbb. 2007-ben nagy munkálatok kezdődtek itt, és 2015-ben a nyugati szárny belsejének a kivételével az  egész vár megújult. Persze az Európai Unió hathatós támogatásával.

A rég "barokksárga", rücskös vakolat helyett az egész épület fehér lett. Még lényegesebb változás, hogy egy reneszánsz árkádsort rekonstruáltak a kápolna elé.

A régi várudvar. A téglaburkolat helyett kőlapok kerültek az udvarra burkolatnak.

Az első emeleten reneszánsz ablakokat is rekonstruáltak.

2014-ben -másodlagosan befalazva- megtalálták a kápolna egyik Szenvedő Krisztus faragványát., valószínűleg a bejárati timpanon domborművét. A nagyszerű, 1460 körüli gótikus faragvány most a kápolnában van

A Perényiek idejéből való reneszánsz faragvány most is a korábbi helyén, a szentély falán.

A reneszánsz szentségtartó fülke a szentélyben.

A kiemelkedő szépségű későgótikus szentélyboltozat. A kápolna felújításához kapcsolódóan a hajó hálóboltozatának az elméleti rekonstrukciója is elkészült, de ez sajnos nem valósult meg, maradt a hajó felett a barokk boltozat.

A kápolna falképeit is felújították.

Az újjávarázsolt Szenvedő Krisztus.

Szent Lénárd és Szt. László. Egykori állapotukat itt nézhetjük meg.

Ugyanennek régebbi változata

Jób szenvedései.

A kápolna melletti helységben egyháztörténeti gyűjtemény nyílt. Erről a nagyszerű Szent Antal töredékről nem sikerült túl sokat megtudnom.

A Szent Anna kolostortemplom falképeinek megtalálása után elbontották a nagyszerű barokk főoltárt. Ennek a templomban csak az oltárképe fért el. A szobrait ide hozták fel a várba, ezek is itt láthatók most.

Sok-sok kiállítás van a várban. Én csak azokból mutatok részleteket, amiket a kevéske időmben sikerült végszaladnom, és "rezonáltam" rájuk. Ilyen a földszinti kastélybelső kiállítás  a Janus Pannonius Múzeum anyagából. Egy gótikus, festett ajtón pillantunk a terembe, ahol 17.századi olasz bútorok vannak.

Kiemelkedő értékű ez a Bogdány Jakabnak tulajdonított állatkép. A magyar barokk festészet Angliába elszármazott festőjének ma a világ nagy múzeumaiban is kiállítják festményeit.

Az idén nyáron az erdélyi szász templomokban már érzékenyítve lettem a kis-ázsiai török imaszőnyegek iránt. Nagy öröm volt számomra itt is sokat viszontlátni ezekből. A képen egy 17.sz.-i darab. Akit érdekel, hogy hány van, és hogy miként kerültek ezek Baranyába, az olvassa el ezt a cikket.

A kiállítás egy része ilyen remek boltozatú. izgalmas termekben került kialakításra.

A kápolna gót-reneszánsz karzatára is fel lehet  menni, ahonnan még szebben érvényesül a csodálatos kápolna.

Az oratórium ablak Krisztus szenvedéseinek eszközeivel. Mögüle kibontották a falat, így most már tényleg ablak. 

Egy kőkeretes reneszánsz ajtó.

Perényi-címeres reneszánsz kandalló.

A gótikus zárterkély belülről.

A református templom a várból.

A várfalak is végigjárhatók. Háttérben a Tenkes-hegy.

Középokori ablakrekonstrukció a várkápolna támpillérjeivel.

A magyar műemlékvédelem páratlan alakja,  Szakál Ernő által rekonstruált zárt erkély, a későgótikus magyar művészet egyik legnagyszerűbb emléke.

A falszoros alján Kanizsai Dorottya rózsakertjét rekonstruálták.

Az északi oldal.

A Garaiak a 15.században a mezőváros jó részét is körbevették egy külső várfallal.

A várkapu feljárója a Szent Anna kolostortemplom fehér tornyával. A templomba nem sikerült most bejutnom, gyanítom, ez máskor sem egyszerű, pedig a szomszédban egy rendőrség és egy Vadászati múzeum is van.  A városka nívós művészeti emlékei közül így csak a várban járhattam. A templom falképeit lásd itt, régi felvételeken. (A Malkocs bej dzsámija  eleve nincs téli időszakban nyitva) Így csak egy európai színvonalú emléket láthattam, de már csak ezért is érdemes ellátogatni ide.