2017. szeptember 18., hétfő

Murga- Murgau

Az egykori kántortanítói lakás az evangélikus templommal. Murga 1745 táján, tehát viszonylag későn települt. A hagyomány úgy tartja, hogy kalaznói evangélikusok költöztek a török alatt teljes pusztasággá vált Murgára. Valójában würtembergi és hesseni evangélikusok és fuldai katolikusok voltak az első betelepülők, aztán főként Kétyről érkeztek a későbbiek. Murga  földesura a Jeszenszky család volt. A  nyitrai eredetű Jeszenszky család 1702-ben szerezte meg az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát. Csibrák számított a fő központjuknak, ott építették fel kastélyukat is.  A Jeszenszkyeknek rossz hírűk volt arról, hogy a jobbágyaikra sok terhet róttak, különösen az evangélikusok szenvedtek sokat a vallási türelmetlenségeik miatt. Valójában legfeljebb csak attól szenvedtek többet az itteni protestánsok más megyebeli sorstársainknál, hogy nekik a robot közé számító hosszúfuvart a távoli  Nyitra vármegyébe kellett teljesíteniük.
Ez a grafikon magáért beszél. Tolnában jó pár  nagy népességfogyáson átment falu van, de egyik sem éri el Murga szintjét. Ma Murga Tolna legkisebb népességű települése. Érdemes ezt a régi képeslapot megnézni, és összevetni a mai műholdkép házsűrűségével.

A falu legkülönlegesebb emléke az evangélikus templom festett karzata. Nincs ehhez fogható "népies expresszivitás" egyetlen egy hazai karzatképsorozaton sem.  Ha a tákosi templomra azt mondják " mezítlábas Notre Dame", akkor én erre azt mondanám, hogy "faklumpás Notre Dame."  A templom 1796-ban készült el. A murgai gyülekezet a kétyi alá tartozott. A karzata és a berendezésnek egy része 1844-ben készült el. A képen  a karzat két ótestamentumi jelenete látható: Dávid megsiratja szerencsétlen fiát, és Jákob és Ézsau  kibékülése.


A "Büntetés  a Paradicsomban" és a Testvérgyilkosság. A templom csak 2009-ben került fel a műemlékjegyzékre.

A "Messiás megszületésének hírüladása" és az "Irgalmas szamaritánus"
A karzat feliratait a táblákon az alábbiak:
1. Joseph Kais: v:Oestr:Kön: v.Ungarn
2. St:Lucas
3.St:Marcus
4.Verkündigung der geburt des Messias Ev:Luc:Cap:2 V:5=10 (lásd fenn)
5. Barmherzige Samariter. Luc:Cap:10 V:3=36 (lásd fenn)
6. Növényi motívum
7.Jesu BergPredigt Math: Cap:5 V:1=19
8. Vom verlornen Sohne. Lucä: 15 Cap: v: 11=32
9-10. Orgonakarzat trombitáló angyalai
11. David beweint Seinen unglücklich Sohn. 2.B: Samue:Cap.18.v:17=33 (lásd fenn)
12. Versöhnung Jacob m.Esau. 'Bu: Mos: 33: Cap:V:1=16 (lásd fenn)
13.Növényi motívum
14.Strafe im Paradies 1.B.Mos: Cap: 3.V.21=24 (lásd fenn)
15. Bruder Mord 1.B:Mos: Cap:4 v:1=12
16: St.Johannes
17. St. Matthäus
18. Dr:M: Luther (az ő ábrázolása különlegesen ritka a hazai emlékanyagban)
A szószékoltáron sajnos az eredeti kép már nincs meg, és azt egy kevésbé értékes, de az adott korban divatosabb  műre cserélték. A templomról itt találunk sok képet.
A  katolikus templom csak 1941-ben lett kész, pedig a faluban jelentős, mintegy 35% volt a katolikusok aránya. A kitelepítésig 90% felett volt a németek aránya. Itt is sokakat érintett a kitelepítés, pedig a Volksbunddal szemben itt erős volt a Hűségmozgalom is. Ebben a falu híres szülöttének a hatása is gyanítható. Murga egyébként nagyon szép, gondozott falu a többi sorstársához képest.

Egy szépen felújított ház homlokzata a két világháború közti időszakból.

A ma álló házak zöme mind a két világháború közti időszakban épült vagy átalakított épület. Pedig ez a régi Tolna Megyei Népújságos cikk még egy szép fachwerkes ház fényképét is hozza, persze még véletlenül sem megmenekítendő műemléknek említve. 

Az itteni házak egyik jellegzetessége a tolnai német protestáns falvakban máshol is fellelhető gangvégi díszajtó.

Ez a mai polgármesteri hivatal díszajtaja. 

A Gömbös család egyszerű kriptája. 1886 karácsonyának első napján a falu tanítójának, jákfai Gömbös Gyulának és feleségének,  Weitzel Máriának   megszületik első gyermeke, aki szintén a Gyula nevet kapta.   Ma is álló lakásukkal szemben volt az iskola, aminek falán 1937-ben nagy emléktáblát avattak ifj. Gömbös Gyula tiszteletére.(Mások szerint az emléktábla a szülői házon volt, de én másként emlékszem.    Én a 2000-es évek elején, az akkor nagyon leromlott iskolaépületen  még hűlt helyét láttam az emléktáblának.   Ma már ez a hűlt hely sincs meg, időközben az egykori iskolaépületet teljesen felújították. )  A sírban nyugvó idősebb Gömbös Gyula már nem élte meg az emléktábla avatást, de Weitzel Mária igen. Sőt, ő a tábla leverését is megélte. A kripta harmadik halottja  Gömbös Márta,  Gyula húga. 1937-ben az emléktáblát  Sztranyavszky Sándor avatta, Gömbös Gyula régi harcostársa, aki akkor éppen a képviselőház elnöke volt. Sztranyavszkyt a falu képviselő-testülete díszpolgárnak választotta. A második lesz ebben a sorban, hét évvel korábban éppen Gömbös Gyulát választották meg elsőként. Akkor Gömbös Gyula még nem volt miniszterelnök, csak hadügyminiszter. Sok minden nem változik Murgán miniszterelnöksége alatt sem. Mai viszonyaink közt szinte szokatlan, de Murga ekkor csak egy bekötőutat kap. A szépen helyreállított egykori szülőház ma egy pesti házaspár tulajdonában van, akik a mostani képviselő-testülettel egyetértésben, nem támogatják Murgán Gömbös Gyula emléktáblájának (újra)avatását, pedig az emléktáblát már egy jobboldali szervezet el is készítette. Gömbös Gyulának egyébként egész Tolnában nagy kultusza volt, például Szekszárd városa is díszpolgárává választotta 1933-ban. Úgy tudom, jogilag ez a címe azóta is megvan. Én mindenesetre azt mondom, Murgára az evangélikus templom és a falukép miatt menjünk.

2017. szeptember 14., csütörtök

Csíksomlyó

A csíksomlyói ferences kolostor, mint a Székelyföld egyetlen jelentős középkori kolostora, a székely művelődés-  és egyháztörténetben központi szerepű. Ez mellett Csíksomlyó  kétségtelenül a Kárpát-medence egyik legfontosabb Mária-zarándokhelyévé is vált. Az itteni ferences templom 1802-ig alapvetően gótikus volt. Ekkor a kicsinynek bizonyuló templomot lebontják. 

Építészeti  szempontból az új templom -egy pillanatig sem vitatva a hely rendkívüli spirituális szerepét- nem sikerült túl jól. Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei alapján készült a templom. (Építéstörténetét lásd itt.)  Schmidt Konstaninra enyhe kifejezés az, hogy nem volt széles körben ismert mester. Édesapja, Schmidt Pál, szinte az összes vásárhelyi barokk építkezést uralta, városában és a környéken elismert és megbecsült mester volt. Konstantin azonban inkább azzal vonult be város történetébe, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdött, és 1803-ban a városból "lelépett" a református kollégiumtól felvett előleggel. (A Schmidtekről lásd itt.)
A képen a főoltárt látjuk, középen a 16.század legelejéről származó későgótikus  Madonna kegyszoborral, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Ezek alkotója Josef  Runggaldier (1848-1919)a korban nagyon "menőnek" számító dél-tiroli szobrászok  egyike. Runggaldier műhelyében  szinte ipari mennyiségben készítette a korban tetszetősnek számító szobrait, ezek művészi értéküket tekintve semmiképpen nem említhetők együtt a Madonna-szoborral, amelynek történetét, jelentőségét legszakszerűbben ebből a beszélgetésből ismerhetjük meg, de érdemes ezt is elolvasni, ami érdekes ellentmondásban van helyenként az előző beszélgetéssel.  A szobor ikonográfiájának legjobb összefoglalója szerintem ez.

A misztikus hangulatot itt is színes üvegablakokkal igyekeztek fokozni. Ezeket Csehországban készítették.
A sok nemzetközi alkotás eredményeként a templom elvesztette székelyföldi hangulatát és bensőségességét.

Székelyföldi hangulatokért fel kell menni a Kissomlyó hegyre. A Szent Antal-kápolna eredete a 17, századig nyúlik vissza, mai alakját az 1773-asbővítésekor kapta. Innen már szép kilátás van a Csíki-medencére és a környező hegyekre.


A hegy tetején a Salvator-kápolnát találjuk. Az előtte lévő kereszten az első pünkösdi búcsúnak állítanak emléket. A közkeletű felfogás szerint erre 1567-ben került sor, miután az itteni székelyek fegyveresen is megvédték hitüket János Zsigmond unitárius térítési kísérlete ellenében. Ennek a legendának a történeti tarthatatlanságát Mohay Tamás az ELTE Néprajzi Intézetének vezetője több évtizedes kutatásának eredményeként egy tanulmányban megcáfolta, majd a témakörnek egy egész könyvet is szentelt, amelynek kritikai recenziója itt olvasható. Mohayval szemben tehát komoly ellenérvek is felsorakoztak, és az tényként elfogadható, hogy Mohay állításával szemben  ez a legenda nem a 18. század végi „kitalált” hagyomány, hanem jóval korábban is létezett, sőt valószínű, hogy mögötte valóban megtört történelmi események állanak.
Szokásos fordulattal élve, a kérdés eldöntésére további kutatások szükségesek.
A hegytetőn két szorosan egymás mögé épített kápolnát találunk,a Salvator-kápolnát és a Szenvedő Jézus-kápolnát, helyi nevén a Szenvedőt. Mindkettő a népi vallásosság meghitt, szép emléke, a Kissomlyó körüli szakrális táj koronája.
A Szenvedő szentélyénél gyűltek össze pünkösd vasárnapjának hajnalán a moldvai csángók a híres Napbanézésre.  Ma már annyian gyűlnek itt össze pünkösdvasárnap hajnalban, hogy el sem férnének a kápolna körül, amit a fák is körbenőttek.
A kis kápolna belsejében a Szenvedő Krisztus szobrát látjuk 1810-ből.
A gyergyóújfalusii zarándokok emlékkeresztje a Salvator-kápolnával.

A kereszt részlete.

A kápolna belsejében a legkülönlegesebb emlék a dongaboltozatos festett famennyezet, Erdélyben ilyen megoldást ezen kívül csak egy helyen ismerünk. A kisméretű 17.századi oltárok is magas színvonalúak..

A Salvator-kápolna kis tornya a kőkereszttel. A középkori eredetű kápolna történetét lásd innen.

2017. szeptember 9., szombat

A kerci apátság

Erdély egy különleges látnivalója a kerci (Kertz- Cârța) ciszterci kolostorrom.  A középkorban ez volt a rend legkeletebbi és egyetlen erdélyi kolostora, egyben a gótika első erdélyi emléke. Kercet  Imre király (1196-1204) alatt alapították  a Maros-menti (a mai magyar határtól csak néhány kilométerre lévő)  egresi kolostorból. Kerc hamarosan nagyon fontos szerepet kapott. Egyrészt, akkor a Barcaságban székelő Német Lovagrenddel együtt a Kárpátokon túli területén élő kunok megtérítése volt a feladata. Hamarosan azonban eldurvult II. András és a Lovagrend viszonya, ekkor a kerci apátra hárult  a közvetítő szerep. Miután II.András kiűzte a Lovagrendet, az apátság kapta meg barcasági birtokait is. ( Itt érdemes megjegyezni, hogy a rend eredeti szándéka az volt, hogy a "periférián", a lakatlan vidékek civilizálásával maguk teremtsék meg létük gazdasági alapjait, de Kelet-Európában a rend története másként alakult, a kezdetektől birtokokat is kaptak.)  A tatárjárás után épült ki a kolostor a ma is látható koragótikus formákban.

A templom nyugati homlokzata. A cisszterci templomoknak nem volt külön tornyuk, a szentélynégyzet fölé magasodó fiatoronnyal oldották meg a torony kérdését.  Ilyen kis tornyot a homlokzathoz kapcsolódóan csak ritkán látunk, pl. Pontignyban. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az egresi apátság, a kerci anyakolostora is Pontignyből népesült be, és sok forrás Kercnél is a Pontignyből érkező szerzetesekről beszélnek.Abban minden művészettörténész egyetért. hogy a kerci kolostor franciás stílusú.
A nyugati főkapu kopott, koragótikus oszlopfejezete. Ez a kicsit későbbi lehet, mint a kolostor egésze, úgy az 1300-as évek elejéről származhat.

Az egykori főhajó. A templom háromhajós, gótikus bazilika volt. Az 54 m-es hosszával a pilisi, III.Béla alapította, igen fontos apátsággal volt egy kategória. A Magyar Királyság ismert ciszterci apátságai közül  (összesen 18 volt) csak a zirci volt nagyobb, a maga 75 méterével. Magyar földön az első ciszterci apátság a cikádori (bátaszéki) volt, de ez "csak" 40m-es volt, akárcsak a legépebben fennmaradt bélhámorkúti.  Zircről, Pilisből, Bátaszékről csak föld alól részben kiásott alapok maradtak  fenn. Az egykori hajóban ma I.világháborús német katonasírok vannak.

Egy művészien faragott rozettás zárókő. A vadrózsa Mária szimbóluma volt.A kolostor sokat szenvedett a középkor során a vlach, román, majd török fosztogatások miatt. Ugyanakkor több királyunktól is sok adományban, privilégiumban részesült. Kerc gazdag kolostorrá vált, ami az elvilágiasodás problémáját is magával hozta. Ugyanakkor a 15.századra a rend egész Európában válságba került, a hazai kolostorok is. Az agonizálásnak  Mátyás király vetett véget, és a kerci apátságot  feloszlatta, az apátságot pedig nagyszebeni prépostságnak adta. A nagyszebeni prépostság azonban nem bizonyult jó gazdának, a kolostor a 16.században romlásnak indult.

A 18.század elején a még épségben álló szentélyt evangélikus templommá alapítják. Az oltára a segesvári Barátok-templomának oltárával mutat rokonságot. A szentélyben megfigyelhetjük a kerci építőműhely legfőbb jellegzetességét, a kettős ablaksort. Az egyszerű mérmű nélküli gótikus ablak, és  felette a hat karéjos kerek ablakot. Ezt az ablaktípust számos más koragótikus erdélyi szász templomon látjuk, és mintegy védjegye lesz a kerci 13.század második felében működő építőműhelynek. 

A szász festőasztalosok szép terméke ez az ajtó is.

Ez a szomorú arcú asszony Mária, a világ királynője a szentély boltozatának zárókövén. Minden ciszterci templom a Szűzanyának volt szentelve.

Az oltár a kersztelőmedencével.

A dísztelen karzat az orgonával.


A nagyméretű, emeletes kolostorépületnek egyetlen fala maradt fenn. Figyeljünk fel arra is, hogy a romtól viszonylag távoli helyen is nyírják a füvet. Én itthon nem ismerek ekkora területű, ennyire szépen gondozott rommezőt.

Az egykori kerengő egy épségben maradt ablaka. Itt is mindenfelé virágok, gondozottság.

A szépen nyírt réten a tiszteletes úr eléggé indulatosan vágott át a templom felé a lelkészlakból, nem tudom miért lett ideges. A lelkészlakról felesége elmondta, hogy ez is az apátság egyik épülete volt (ma már teljesen modern jellege van) és alighanem a Kárpát-medence legrégibb folyamatosan lakott épülete. A lelkésznével eleinte németül szerencsétlenkedtem, aztán hamar kiderült, hogy szinte kifogástalanul beszél magyarul is.
A 17.században a megmaradt kövekből egy zárt egységet építettek a szászok, úgyhogy akár erődtemplomnak is tekinthetnénk.
Ezzel a mosolygós angyallal búcsúzunk is.

2017. szeptember 5., kedd

Brassó-Kronstadt-Brașov

Brassó főtere a városházával. Brasssói utunk nem úgy sikerült, ahogy terveztük,és erről főként a képen még csak gyülekező felhők tehetnek. Így nem jutottunk el a Bolgárszegbe,   a Cenk-hegyre, a városi védműveket sem jártuk végig.

A főtér házai a Fekete-toronnyal, ami a városi védművek egy tornya volt.

A belváros ma Monarchiás hangulatú, barokkos elemekkel. Szólni kell a város különleges demográfiai helyzetéről. A középkorban a város a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú városai közé tartozott a maga 6-7 ezres lakosságával.  Valószínűleg csak Buda és Pest, a fallal és városi jogokkal nem rendelkező mezővárosok közül csak Debrecen és Szeged volt népesebb.  A szászok mellett a bolgárszegi, a falakon túli részen nagyszámú balkáni  ortodox (vlach?, bolgár,, aromán?)  lakosság is élt,  akik a 17.századtól teljesen elrománosodtak. Mellettük a falakon túlra szorult (tehát szegényebb) szászok és magyarok lakták a Bolgárszeget.  A román kultúra bölcsője volt ez a városrész, pl.1497-ben itt alapítják az első román iskolát. Az újkori város népességszám-változását a wikipedia is bemutatja. 1850-ben a szászok és románok mellett alig volt magyar lakossága, de aztán beindult a város elmagyarosodása. (Vajon miért? ) Amikor 1896-ban a Cenk-hegyen felavatják a hatalmas Árpád-szobrot, a magyarok aránya picivel már túl volt az egyharmadon, és megelőzte a szászokat és románokat is. (Trianon előtt közvetlenül már a 40%-ot is meghaladta.)  Éppen ennek a szobornak az esete mutatott rá arra, hogy miként alakult a három nép viszonya a városban. Az avatóünnepségen a szász evangélikus püspök német nyelvű beszédben köszönti a szobrot, de este már  szász fiatalok tiltakoznak a "Magyarisierung" ezen szimbóluma ellen. A románok egységesen fellépnek  a szobor ellen, sőt többször megrongálják. 1913-ban egy vihar ledönti, soha nem épül már újjá. Érdekes, hogy a város magyar népessége még Trianon után , az 1930-as években még egyszer  növekedésnek indul, de aztán a város szokásosan teljesen elrománosodik. Ma 8%-a magyar, a szászok meg jóval 1% alatt vannak a csaknem 300 ezres városban.
Brassóba elsősorban azért utaztunk, hogy megcsodáljuk a középkori Magyar Királyság legnagyobb templomát,  a Fekete-templomot. Ez egyben a nyugati keresztény civilizáció térbeni utolsó nagy temploma volt. Innen délre, vagy keletre haladva hamarosan a jóval kisebb ortodox templomok sora következik.  A középkorban egy város templomának a mérete általában egyenes arányosságban volt a város gazdagságával. Ez a templom a maga 90m-es hosszával másfélszer akkora, mint a budavári Mátyás-templom, a párizsi Notre-Dame -nál is csak 35m-rel kisebb.  A Szepesség legnagyobb temploma Lőcsén "csak" 50m. Ezt a templomot az 1480-as években - közel száz év után - be is fejezték, amivel szintén kevés középkori nagy katedrális büszkélkedhet. (Nem készült el viszont egyik tornya.) Egy ilyen nagyszabású építkezés  mindig nagy áldozatot és erőfeszítést kívánt meg egy várostól. Az angol wikipedia német forrásokra hivatkozva megemlíti ezzel kapcsolatban, hogy az építkezéshez szükséges munkaerőt telepítették a szászok a Bolgárszegbe.
A templomnak ma 5 kapuja van. Ez a déli oldal Arany-kapuja.

Ez a déli oldal másik kapuja. Szólni kell egy ilyen nagy templomnál az eredetiség kérdéséről. Előző két példánkra visszatérve a Mátyás-templom lényegében Schulek műve középkori alapokon, a Notre Dame is csaknem megsemmisül a jakobinusok alatt, lényegében a 19.századi újjáépítés. A Fekete-templom sem kerülhette el az erős beavatkozásokat. Elkészülte után hamarosan részint újjáboltozzák, majd a protestáns igényeknek megfelelően karzatok készülnek, miután áttértek a brassóiak is az evangélikus hitre. 17.században előbb statikai problémák jelentkeztek, majd az 1691-es Habsburg-dúlás alatt leég a templom (ezt követően kapja a Fekete nevet), boltozata beszakad. A 18.században boltozzák újra, immár másodszor. A "stilszerű" helyreállításokat 1912-1914 közt a majd a húszas években végezték. Ekkor a gótikus faragványok mindegyikét kicserélték másolatokra. A templomon az utóbbi húsz-harminc évben is folyamatosan dolgoznak, most a főkapu környéke volt beállványozva. Összességében elmondható, hogy a templom jóval hitelesebben középkori mint sok-sok európai társa. (Pl. Párizs, Köln, Ulm,  stb.)

A főhomlokzat.

A főkapu 17.-18.századi faragványai

A főkapu részlete.

A templom pillérein állt eredetei szobrok java ma a templomban van. A templomban nem lehet fotózni, ez a kép az előtérben készült még. (Később szóltak, hogy a tilalom az előtérre is vonatkozik, de addigra ez a kép már elkészült.)
Így sajnálatosan csak idegen képen tudom bemutatni a templom legfőbb értékét a déli kapu belső oldalán lévő freskót, Mátyás és Beatrix címerével. Egy jellemző kép a protestáns időkben készült karzatról, ami sajátosan gótizáló formában
készült el. Ezen a képen jól látszik az is, hogy a templom legfőbb dísze ma a több mint száz anatóliai perzsaszőnyeg. Ezek szerepéről Berethalomnál már szóltam. jelenleg a templom Európa legnagyobb perzsaszőnyeggyűjteményei közé trtozik.

A szentély

Mint a középkori nagy templomok javát, ezt is szorosan kísérik a városi házak.
A díszesebb északi kapu.

A másik északi kapu.

A városi erődítések közül idelátszik a Fehér-bástya

A nemrégiben felújított óra.

A templomot ma jobbára barokk házak kísérik.

Az óvárosháza ma a barokk átalakítás nyomait viseli.

A városi erődítések a 16.századra hadászatilag teljesen elavultak. Ezért a város védelmére a föléje magasodó dombon egy korszerű, olaszbástyás erődöt építettek. A belvárosi katolikus templom barokk tornya is látszik, ami a középkori domonkos kolostor helyére épült.