2014. szeptember 5., péntek

Rab/Arba: A város

A Palazzo Tudorini kapuja

Napnyugta a város felett

A város a székesegyház tornyából

A székesegyház és az öböl

Rab jelképe a négy torony

Balról jobbra: A székesegyház, a Szt. Jusztín templom, a Szt. András bencés kolostor, és a Szt. János evangélista romtemplom harangtornya.

A város egyik legfantasztikusabb épülete a Szt. János evangélista templom. Ezt a 9.sz.-i kora keresztény templomot egyházi átok sújtotta 1833-ban és sorsára hagyták. A város lakosai a torony kivételével csaknem széthordták 

A templomba számos római oszlopfőt építettek be.

A horvát Adrián szinte egyedülálló preromán részletek

A Szt.Justin templom előtt a téren egy nagy becsben tartott magyal tölgy áll. 1921-ben ültették, amikor a sziget az olaszoktól a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került. A teret ma Szabadság-térnek nevezik

Alkony

A székesegyház és a Szent András kolostor román kori tornyai

Szép reneszánsz oltár a Szent Antal ferences kolostorban

A Szent Antal ferences templom és kolostor

A Palazzo Ducale reneszánsz erkélye

Búcsú  a várostól

Rab / Arba: A székesegyház

Rab, olasz nevén Arba, 1828-ig püspöki székhely volt. A Szűz Máriának szentelt templom volt a székesegyház.  Nem túl nagy ez a korábbi előzmények után a XII.században épült templom, de valóságos kis ékszerdoboz. 

A székesegyház harangtornya érdekes módon vagy 50m-re van a templomtól.

A bejárat felett Pietro (vagy Petar) Trogiranin Pietája 1514-ből. Én simán sokkal korábbinak néztem, ami  arra utal, hogy egy kissé provinciális mű, de van benne a naivakra jellemző erő.

Számomra a legnagyobb élményt a velencei fafaragó, Mateo Moronzon stallumai jelentették.

Az egyik mellékoltáron  egy 14.századi mű, amit persze simán lehet trecento alkotásnak is nézni

A cibórium még a korábbi bizánci templomból származik

A stallum 1445 körül készült

Nagyon tetszett

A velencei mester műveit már megcsodálhattam Zadarban is. 

Finom részletek

A Szent Kereszt-kápolna későreneszánsz feszülete

Ezeken a szobrokon is érződik a trogiri Péter mester naiv stílusa

A keresztelő medence a Szt. Kristóf oltárral. Szt.Krisóf a sziget védőszentje