2016. szeptember 25., vasárnap

Györköny-Jirking: A pincefalu

Györköny-Jirking tulajdonképpen két falu. Van egyszer a hagyományos, ahol például a Dorfmuseumot találjuk. Ez egy 19. század közepi egyszerű nádfedeles, vályogfalú parasztház.

Szép a berendezése
A másik falu a "rendes falutól" pár száz méterre fekvő pincefalu. Most kb. 300 pince van itt, régen 500 volt, annyi amennyi háza a "rendes" falunak. Magyarul, mindenkinek volt egy pincéje is. A falu inkább homokra épült, a pincefalu viszont löszre, ahová jól lehetett a pincéket vájni.

Szép, polgári ízlésű  présházak is akadnak itt.

A pincefalu érdekessége, hogy nagy diófaligetek vannak a pincék közt, amik igazán vonzóvá teszik számomra ezt a falut.

Három különböző korú, különböző stílusú pince.

Itt egy prés aljából lett asztal

Arra külön felhívnám a figyelmet, hogy a képeken nem fogjuk látni a szokásos dédászos betonvillanypóznákat, sem a kábelrengetegeket, amin mindig kiakadok. Itt már jó pár éve földkábeleken megy az áram.

Nem csak bort tároltak itt, hanem a padlásokon szénát is.

Hangulat

Míves ajtó szerencsepatkóval

Másik blogomban azt írtam, hogy " bizonyos szempontból Palkonya, Villánykövesd, Hajós - a balatoni és hegyaljaikat már említeni se érdemes- messze elbújhat az itteni pincefalu mögött." Ezt egyrészt azzal indoklom, hogy itt olyan régi pincék is fennmaradtak, ami a többi sváb pincesoron ismeretlen. Itt egy "korai stílusú" pincét látunk. A lábazat tégla, a felmenő falak vályog, a padlás oromzata pedig vagy deszkaborítást kapott, vagy sövényfalat, mint itt.

A másik érvem a diófaliget. A Balaton-felvidéken is akadnak régi pincék, mívesebbek is, mint itt, de azok ma már messze nem alkotnak olyan egységes pincefalut, mint ez.

A pincefalu legnagyobb diófája.

A Brunn-féle pince ajtaja. Ennek mestergerendájában 1848-as évszám van, és könnyen lehet, hogy nem ez a legidősebb.

A kép előterében az éppen eladó Brunn-féle pince.

A Klag-Koch-féle polgári ízlésű, 20.sz. eleji  pincét  szépen felújították. Régi állapotáról itt van képem még 2000-ből.

Egy szép vakolatdíszes ház a pincefalu szélén

A leginkább ismert, főtér körüli pincesor.
Essék szó az itteni borokról is. A mindenképpen elolvasásra javasolt  a jópofa Látens iszákos blog így jellemzi az itteni borokat: "A helyi borokról annyit, hogy megbízható, jó minőségű és árú,  pár száz forint a folyóbor, a palackost is nagyon barátságos áron mérik, viszont a technológia hiányzik a csúcsborokhoz, kivéve talán a Sarok pincészetet. Mi Rohn Mátyásnál, és Hahn úrnál fogyasztottunk, megbízható, finom háziborok, fejfájás és mellékhatások nélkül, ami  nem kevés."

 A végére még egy régi stílusú pince. A tényleges ajtó előtt álló léces ajtó nyitottsága-csukottsága jelentőséggel bírt. Ez jelezte a közösségnek, hogy a pincébe betérhet-e valaki, vagy inkább ne háborgassa a serénykedő gazdát.

Én magam a minap kóstoltam meg egy üveg Braun-Bősz-féle cabernet francot. A címkén nincs évjárat, ami ugye már elve mond valamit. A többi tekintetében a fentihez kell csatlakoznom.
Könnyen meglehet, hogy egy-két éven belül meglesz a technológia is az ittenieknek. Akkor viszont retteghet Szekszárd de még  Villány is, mert ilyen pincefalu -különösen Szekszárdon- nincs. Így is ésszerű alternatívának ajánlom Györkönyt a némileg már túlárazott Villány vagy Szekszárd ellenében.  Itt nincsenek még földalatti katedrálisok pince gyanánt, bár a törekvés már itt is megvan.  Helyette kifoghatunk egy igazi falusias, kiülős, diómajszolgatós, borozgatós hangulatot. Ennek a hangulatnak a megtartását ajánlanám én a györkönyieknek.

Györköny-Jerking: Szakrális emlékek



Györköny -Jirking  tipikus evangélikus "sváb" település  a Dél-Mezőföld homokos lankái közt. Történetét Brunn János példaszerűen feldolgozta, ebből részletek itt találhatók. Én csak a szokásos népességdinamikai adatsort közlöm. 1829: 1890 fő, 1846: 2400 fő, 1872: 2649 fő. 1900:2749 fő.  Ekkora már a a falu túlnépesedett, érdekes, hogy a kiáramlás főként Amerikába indult meg. 1910: 2643 fő. 1920: 2380 fő.  A csökkenés az I. világháború veszteségei. 1939: 2516 fő. Jellegzetesen sváb demográfiai ív ez, sajnos az utána következő idők is ennek felelnek meg. A kitelepítés kb. 1000 főt érintett, majd belső migrációval, és a szlovák-magyar népességcsere révén a falu hamar magyar többségű lett.Ennek ellenére napjainkig érezhető "svábos jellege", és nem csak a múltjában. Ma 951 fő lakja.A faluban Hidasi Márk kalauzolt, amit ezúton is köszönök neki. 

Az evangélikus temetőben a Mindszeti Kapuváry család sírkövei.

Tipikus módos családi sírbolt

A temető távoli szegleteit sem hagyják sorsára










Az 1795-ben kész lett evangélikus templom a megye legigényesebb ilyen jellegű alkotásai közé tartozik. A szószékoltára kiváló kvalitású későbarokk munka.
A templom építése során a csehsüveges boltozási technikát alkalmazták, ami jóval igényesebb, mint a rokonemlékeknél alkalmazott egyszerű síkmennyezet. Néztem a karzatot is, hátha festett volt, de ennek semmi nyoma.
A tornya is félig előreugróan csatlakozik a hajótesthez, ami szerkezetileg sokkal
komolyabb megoldás, mint egy külön álló torony. Nemrégiben ígényesen rendezték a templom körüli
teret.
A templom oltárképe az Utolsó vacsora. Kedvelt téma volt ez ekkortájt, a megvalósítása is kiváló színvonalú, tanult kézre vall.
Megkapó részletek

Az orgona Adam März kistormási mester legszebb munkái közé tartozik. 1821-ban lett kész, a gyülekezet ma is ezt használja. März, akárcsak a bonyhádi Josef Roth és az ő műhelyét átvevő Josef Marschal a 19. század legelején számos evangélikus, református templomba készített orgonát és nem csak a Dél-Dunántúlon. Szakértők szerint munkáik kifejezetten archaikusak, 17. századi délnémet hatást tükröznek.


2016. szeptember 23., péntek

Zsibrik - Sibrick, még egyszer

Ennyi maradt a zsibriki evangélikus templomból. Lassan egy éve, hogy lebontották. A templom helyén tervezett emlékfalnak semmi nyoma.A templomhoz vezető hidat 2004-ben még felújították.

Bélyeges tégla a romkupacból. Az AP talán  a falu földesuraira, az Apponyiakra utal

Zsibriken ma két fachwerkes ház van a KIMMTA jóvoltából.

Ez a másik

Egy másik ház.
Néhány adalék még a falu történetéhez. 1.Egy újságcikk 1972-ből, nagyszerű rajzok még  fényképek helyett. 2. Egy megható részlet Rockenbauer Pál "...és még egymillió lépés" című filmjéből. Remélem, egy darabig még látható lesz. (De nem az MTVA  levetette, miközben a NAVA archívumban sem nézhető.) A filmrészlettel kapcsolatban egy dolgot mindenképpen kiemelnék Geyer Henrik jelleméből. Bár 74 évesen saját erejéből és segélyből élt, két újságot is járatot.) 3. Régebben a faluról itt írtam, ebben a blogban 4. Meg itt, de ekkor még mást tekintettem romnak. 5. Még itt is van kép a faluról
A környékről van még képem itt, és itt is.



2016. szeptember 19., hétfő

A zsibriki templom emlékére

2015 októberében lebontották a zsibriki evangélikus templomot, amelyről mindkét blogomban már többször írtam. Az oltáron a Gestsemane-jelenet volt egykoron.

Régebbi képeimmel emlékezem erre a kedves, szép kis templomra.

1820-2015

Ezzel Tolnában ez lett a második lebontott evangélikus templom. És melyik lesz a következő?
A bontás körülményeiről cikk a teol.hu-n.

2016. szeptember 11., vasárnap

Kárpátalja magyar emlékei: 9. Munkács

A munkácsi vár Kárpátalja leglátogatottabb műemléke. Mindig is a Kárpátalja kapuja volt ez a vár. Történetét itt találjuk.
Több száz kép van a netten is a várról, például ez egy kedvenc nézet, amikor a középső várról feltekintünk  a felső vár felé.

Hatalmas taposómalommal lehetett  a  mély kútból a vizet felemelni.

A felső vár árkádsora. Valahogy nem olyan könnyed mint egy osztrák várudvar.

Az alsó vár sem könnyedebb. Rákóczi a szabadságharca alatt itt rendezte be főhadiszállását és komoly építkezések is zjlottak ekkoriban itt. Ettől még nem lett lakályosabb és elegánsabb hely.

A Csernekhegyi-kolostor a várból. Híres nagy múlt,  görög katolikus búcsújáróhely volt ez. Most  görögkeleti női kolostor működik itt.

A Rákóczi-szabadságharc után a fejedelem elkobzott birtokait a Schönborn család kapta meg. Ők nem sokáig éltek itt a várban, és a közeli Beregváron építettek új kastély, amit ma is megvan, historizáló átépítésben. Ezt már a régi blogomon bemutattam. A vár hamarosan börtön lett. Egyik leghíresebb lakójának éppen most van az emlékkiállítása. Kufstein után ugyanis ide hozták át 6,5 évnyi rabságának utolsó évére Kazinczy Ferencet. A családnak nem kevés csúszópénzébe került, hogy viszonylag emberi körülmények közt tölthette itt az utolsó évét, nem úgy mint Kufsteinben. Itt éppen az ő szobáját rekonstruálták.

A fejedelem egykori rezidenciájának előkelőségéből ne maradt fenn semmi. Az itt látható kiállítások nem sokat adnak ebből vissza.

A vár leghíresebb korszaka az volt, amikor a Zrinyi Ilona 1685-88 közt védte a várat, mint második férjének, Thököly Imre Felvidéki fejedelemségének utolsó maradékát.   Thököly ekkoriban éppen török fogságában volt, vagy valami hasonló. (Az ő zavaros politikai kavarásai közt nehéz eldönteni, hogy épp milyen státuszban volt a töröknél.) A várat végül is jó feltételekkel feladta, bár fiától, II. Rákóczi Ferenctől  -az eredeti megállapodást semmibe véve - örökre elszakították. A szobor Malt Péter, helyi művész műve 2006-ból.

Falak

A középső vár

Árkádok
Egy Nepomuki Szt. János szobor valahogy erre a folyosóra került. Itt volt már 2009-ben is, hét év múlva is ugyanitt áll.

Korábban itt egy 33m magas talapzaton állt a turul.  Ezt a szovjet időkben ledöntötték. 2008-ban a Pákh Imre műgyűjtő jóvoltából egy kisebb szobor ismét idekerült. Érdekesen hat az ukrán zászló mögötte.

A városháza épületét ifj. Bobula János tervezete, épült 1899-1901 közt

A város leghíresebb szülötte Lieb Mihály Leó, aki nevét húszévesen Munkácsyra változtatta. A szobrot 1994-ben készítette Mihajlo Beleny, magyar gyökerekkel rendelkező ruszin szobrász, aki a fenti turult is készítette. A szobor a város sétálóutcáján áll, közel az egykori szülőházhoz.

A belvárosi egykori Rákóczi-kastély ma művészeti iskola.