2016. január 13., szerda

Döbrököz néhány szakrális emléke

Döbrököz a Kapos-völgy egy jelentős települése. Katolikus magyar falu, az Esterházy-uradalomnak volt egyik kisebb jelentőségű központja.  A településnek egy műemléke van hivatalosan, a kép előterében látható Werbőczy-vár omladéka. A várról itt már jobb képet is közöltem, további linken pedig szakszerű leírását is megtaláljuk.  Érdemes a falutörténetben is egy kicsit elmélyedni. 1840-ben 2426 katolikus magyar lakta, jelentős település tehát. 1910-re viszont hatalmas népességrobbanással 4263 főre ugrik a lakossága. Ennek előzménye, hogy a szomszédos Dombóvár is hatalmas fejlődésen megy át, amit mindkét település a vasúti fővonal kiépítésének köszönhet. Ekkoriban a dohány és szőlőtermelés a falu két húzóágazata. Nem csoda, hogy a kicsi és elhanyagolt templom helyett ekkor új építésébe kezdenek, ami ma is uralja a tájat Döbrököz környékén.A két háború közt népessége stagnált. (1940: 4265 fő) Majd ezt a települést is utoléri a magyar falvak általános sorvadása, amit itt nem fokozott a kitelepítés, de azért így is markáns: 1983: 2534 fő, 2015: 1946 fő. Ma tehát itt is jóval kevesebben laknak, mint 1840-ben. 
A falu nemrégiben felújított 19.század végi kálváriáról is a templomra látni. A templomról minden lényeges információt és képeket megtalálunk itt. Nekem nincs is más dolgom, mint egy kis pontosítás és egy kis művészettörténeti értékelés. A hivatkozott cikk hibásan említi, hogy a templom tervezője August Josef  Kirstein a pécsi székesegyház tervezője lett volna. Valójában a tervező az Európa-hírű Friedrich Schmidt mellett dolgozott építésvezetőként, majd  a mester halála után néhány hónapig valóban ő volt a projekt felelős vezetője. A székesegyház 1891-re lett kész, Kirstein Péccsel való kapcsolata azonban nem szakadt meg, hiszen 1896-ban is tervez épületet a városban  a püspökség megbízásából. Döbrököz felé is  püspökség lehetett a kapcsolat. 1901-1902 közt zajlik az építkezés, jórészt az egykori plébános Páhy István hagyatékából. Kirstein személyében egy élvonalbeli osztrák építész tervez a megyében, jóval jelentősebb is mint a szekszárdi újvárosi templomot tervező Hans Petschnig. A döbröközi templom  kevés eredetiséget mutat (ez Kirstein egész életművéről elmondható), ha európai perspektívából tekintjük azt. Hazai perspektívából viszont egy élvonalbeli európai alkotás került a Kapos-völgyébe.  
A kálvária  19.század végi tipikus alkotás, már-már "ipari" jellegű

A bal lator. 

Nekem mindig kedvesebbek az olyan egyszerű kézműves alkotások, mint ez. Ez egy nádasdi Szt.Vendel
szobor. Sváb viseletben, a magyar faluban, két magyar, Tőrő János és neje, Kéri Katalin jóvoltából.
Erre mondják a néprajzosok, hogy "interetnikus kapcsolatok. "
Hasonlóan tetszik ez a Szt. Flórián szobor 1896-ból. Mindkettő szépen felújítva.
A templomról és néháyn más szakrális emlékről lásd a következő videót is.



Szintén nádasdi a kereszt a falu határában.

Dombóvár felé van Szarvasdpuszta. Ennek temetőjét is néhány évvel ezelőtt szépen megtisztították.

Vajon miért válthatott ki ilyen indulatot ennek a fiatal asszonynak a szépsége? Vagy valaki dühös lett, hogy a halál ilyen fiatalon elragadt valakit?

2016. január 3., vasárnap

Udvari templomai

Udvardi a két templomával, balróla  romos evangélikus templom, jobbról a katolikus templom nemrégiben felújított épülete

Udvari zsákfalu a Tolnai-Hegyhátban, igen rossz közlekedési kapcsolatokkal.  Korábbi gyűjteményemben nem szerepelt. Ezt a hiányt pótlom most.   Udvari az újratelepülő Tolna megyében a Stirum-Limburgok simontornyai  uradalmának  része volt. A  katolikus templom is 1798-ban Stirum-Limburg Nepomuk Károly örökös nélküli tragikus halálakor tett alapítvány alapján kezd el épülni. A bejárat feletti 1807-es évszám talán a befejezésre utal. Kezdetben magyar katolikus települtek ide, majd más tolnai településekről evangélikus németek is érkeztek, akiknek részaránya a megszokottaknak megfelelően növekedett.  1903-ban 1522 lakosa volt, ebből már a többség , 859 fő evangélikus német volt. 1949-ben a kitelepítés révén az evangélikusok száma az 1190 fős faluban 109-re olvadt, majd 2001-ben 25 főre zsugorodott.Közben a falu összlakossága is 533-ra csökkent,  ez a folyamat természetesen azóta is dinamikusan tart. 2009-ben 441 fő lakja, 2015-ben már csak 328 fő. A falu dicséretére legyen mondva, hogy a fogyatkozás ellenére a  képen látható katolikus templomot a közelmúltban felújították. Egy figyelemreméltó földprogrammal is próbálkozik ez a rendkívül hátrányos helyzetű település. 

Feltámadt Krisztus a sekrestyéből

A Szószék hangvetője

Az orgonakarzat

A szentély egyszerű neogót főoltárral

Az útra még annak idején (2010-ben)  Kun József hívott meg. Az ő jóvoltából akkoriban az Örökségvédelmi Hivatal megbízólevelével olyan helyekre is bejuthattam, ahová mások nem nagyon. Így jutottunk fel a padlástérbe is, ahol a csehsüveg boltozatokat is megszemlélhettük a fantasztikus ácsolatokkal egyetemben.

A torony belseje

A templom előtt nádasdi stílusú 1872-es kereszt.

Az evangélikus templomról a következőt írják: Már az 1770-es évek közepétől volt evangélikus felekezet Udvariban, és az 1840-es években kezdték el saját erőből e templom felépítését. Építőmestere Marcsik von Simonthurm (Nyilvánvalóan egy Marcsik nevű építőmester Simontornyáról. Megjegyzés tőlem)  volt, aki nagy hozzáértéssel, nagy műgonddal, klasszicista stílusban építette fel a templomot. Az építkezés a gyülekezet elapadó anyagi forrása miatt elhúzódott, ezért báró Sina György és fia Simon földbirtokosok segítették adományukkal a templom befejezését. 1862. június 22-én Haubner Máté szentelte fel a templom. A toronyba három harang került, melyek még ott is vannak szerencsére. 1900-ban azt az orgonát is felállították, amelyet Szalay Gyula székesfehérvári orgonaépítő készített. A hangszer fa váza még most is megtalálható, sajnos a fémtolvajok az orgonasípokat nem kímélték. (teol.hu). Krähling János szerint viszont 1848-ban épült. A templom a kitelepítés óta pusztul. 2009-re a tetőzetének nagy része is beszakadt, és a templom beázott. Ezt az áldatlan állapotot az önkormányzat saját erőből megoldotta, és a templom ideiglenes, új tetőt kapott. Azóta állapota valamelyest stabilizálódott.
(2017: Az állapot ismét drámaian romlott, félek hamarosan a zsibriki sorsára fog jutni.)

A templom egyedülállóan igényes klasszicista munka. Oltárán az Utolsó vacsora ábrázolása volt. 

Az orgona sípjait fémtolvajok ellopták. Felette a beázások nyomai

A torony belülről

Firkák a karzaton. A betűkepék alapján régiek lehetnek. Talán az istentisztelet alatt unatkozó vásott kölykök firkálmányai?

A karzat

Ez a templom számomra szomorú figyelmeztető jel, a Schwäbische Türkei csaknem minden falusi
evangélikus templomára ez a sors várhat.