2012. november 30., péntek

Lengyel /Lendl

Az Apponyi-család egyik legfőbb uradalmi központja a Tolna megyei
Lengyel (német nevén Lendl) volt. Az Apponyiak és a helyi svábok
közös igyekezete virágzó településsé tette egykoron Lengyelt.
A képen az 1810 körül Vedres József tervei szerint épült tehenészet,
a "svajceráj". Lengyel-Annafürdő kapcsán már érintettem a falu
történetét a másik blogomban. A képek 2004 és 2007 közt készültek.
A kastély. Bővebben az uradalmi központról a régi honlapomról.
A kastély részlete
A parkot másik honlapomon már többször bemutattam.
Következzék itt most két tavaszi virág a park fáiról
A tulipánfa virága
A lengyeli templom barokkos külső megjelenése ellenére XIX. századi
alkotás. Apponyi József kegyurasága alatt épült a XIX. század
húszas éveiben. A későbbi lengyeli kegyurak is szívükön viselték a
templom sorsát, így például Apponyi Rudolf alatt a 1860-as
években némiképp átalakították.
Templombelő
Az Apponyi család sírboltja a templom mögül.
Szt. Flórián szobra a 19. század legelejéről
Két Mária egy 19.sz. elei kereszt tövén.
A kereszt
Kovácsoltvas kerítés
A pincészet bejárata. A pincék ásását már a 18.század végén megkezdték.
Tolna megye egyik legnagyobb pincerendszere
Lassan eltűnnek a régi sváb gazdasági épületek az udvarok végéről.
Módos 20.sz. elei parasztporta.
A kis kastély, a falu első kastélya
A kis kastély bejárata
Az egykori uradalmi dohányszáritó
A 14 segítőszent kápolnája
  
Az egykori lovarda a kastély szomszédságában.
A Kálvária keresztje
Az egyik lator
A Révai Lexikon így ír a faluról: "Lengyel, kisk. Tolna vm. völgységi j.-ban, (1910) 885 német és magyar lak., posta- és táviróhivatal. A község közelében van Apponyi Sándor gróf kastélya, rendkívül gazdag könyvtárral (sok unicum, kivált hungaricák) és múzeummal, melyben a L. vidékén eszközölt régészeti ásatások kincsei nagy mennyiségben vannak összegyűjtve.V. ö. Wosinszky Mór, A L.-i őskori teleprl."

A Katolikus Lexikon szerint:
" Lengyel, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. - Kk. tp-át Szt Márton tiszt-ére sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. A 18. sz. elején ném. telepesek népesítették be. Závod fíliájából 1768: alapították újra, a Szt Márton-kpnát tp-má nagyobbították, a mai Avilai Szt Teréz-tp-ot 1861: építették. Org-ját (2/16 m/r) 1862: Komornyik Nándor építette, 1880: Unger Endre, 1935: az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: Apponyi Sándor gr. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiája 2000: Kisvejke. Oldallagosan ellátja 1985-től Mucsfa lelkészséget, 1993-től Závod plb-át. - Plébánosa 2002: Lenner Jenő. - Lakói 1840: 600 r.k., 6 ev., 81 egyéb vall., össz. 687; 1910: 864 r.k., 2 g.k., 4 ev., 10 ref., 5 izr., össz. 885; 1940: 835 r.k., 6 ev., 2 ref., össz. :843"
Ma (2010) 529 fő lakja.

2012. november 28., szerda

Dömörkapu / Dimirkape

Dömörkapu / Dimirkape elnéptelenedett  és eltünt sváb falu a Geresdi-
dombság nyúlványai közt. Papiron ma Bátaszékhez tartozik a terület, én is
innen közelítettem meg, de Véméndhez /Wemend/ sokkal közelebb
 van, és a múltban és ma is ezzel a településsel van kapcsolata.
A fenti térkép a 2.katonai felméréskor készült.

Néhány hete fejeződött be a falu temetőjének feltárása, sírköveinek
restaurálása. A munkálatoknak  Csibi Gergelyné /Knippl Mária/ volt
a motorja. Az asszony egyesületekhez fordult,  kérvényeket írt,
adományokat gyűjtött, társakat szerzett a munkához, végül
most november  közepén elkészült a helyreállítás.

A nádasdi homokkő sírköveket régebben is főként kékre,
esetleg zöldre festették. Nem pont erre az árnyalatra.
Az elhunytak nevét is kiemelték.

A faluban sok Auth élhetett. A falu történetéről
itt olvashatunk.

Ez a falu tehát nem tűnt el nyomtalanul, mert egy asszonynak szívügye lett.

Amikor én éppen útban voltam vissza Bátaszéknek, Véménd felől
jöttek az asszonyok Csibiné vezetésével , ide a temetőbe.
Szép idő lett, vidám, fiatalos nevetgéléssel, derűsen elbeszélgettek velem,
miközben kutyám fejét simogatták. Kár, hogy nincs minden falunak
Csibinéje. 

2012. november 23., péntek

A bonyhádi neológ zsidó temető

Egyik legjelentősebb zsidó temetőnk  a bonyhádi neológ temető. Bonyhádnak ma két zsidó temetője van. A korábbi, amely később a neológoké lett, 1768 előtt létesült, hiszen ebben az évben már a bővítéséről hallunk. 1783-ban ismét nagyobbítják. A zsidók rendkívüli helyzetét mutatja az a tény, hogy a temető közvetlenül a katolikus temető mellett helyezkedik el, attól csak egy fal választja el. Ezt a falat Kliegel Ignác építette 1800-ban, amikor megengedte a zsidóknak, hogy a katolikus temetőig terjedjen a temetőjük. Az országos gyakorlat ezzel szemben általában az volt, hogy a zsidóknak csak a településen kívül, a katolikus temetőtől távol volt szabad temetkezniük. A halottasházról azt tudjuk, hogy 1793-ban felújítják. 1820-ban a temető udvarán kórház jellegű szegényházat építenek, amit 1868-ban megújítanak. A temető fekvése nem túl szerencsés, ezért 1846 óta támfallal próbálták megakadályozni a sírok kimosódását a meredek partoldalból. Külön gondot jelentettek a majosi vég felé eső beszakadások. Ezek Eisner szerint kora középkori barlanglakások maradványai.

A bonyhádi zsidóság történetével itt foglalkoztam már.

A képek 2007 tavaszán készülték. A temető -sok társával ellentétben- gondozott

Emlékszem még arra, hogy kb. 1980-as évek közepén tisztították meg a temetőt a hatalmas dzsuvától.

Wolf Boskowitz híres tudós csodarabbi sírjának "sátora" a fedlapokból.  2007-ben a két fedlap közti résbe bedugva még néhány papírcédulkát láttam.

A temető a város belterületén emelkedő magaslaton van, közvetlenül a katolikusok temetője mellett. A temetőből rálátni a város harmadik nagy felekezetének, az evangélikusoknak a templomára.

Az idő vasfoga

2012. november 20., kedd

Bátaapáti -Apadi (Abstdorf)

Az Apponyiak intézői háza mellett épült a falu kisszámú római katolikus
hívője számára a  Szeplőtelen fogantatás kápolna 1816-ban. Később
némileg átalakították, és egy fa huszártornyot kapott.
Az  intézői házat Koltai László falumonográfiája szerint az Apponyiak
az 1830-as években építették , ami az erdésznek és a borásznak is lakásul szolgált.
Valószínűleg azonban korábbi, és a kápolna előtt épülhetett. Érdemes megnézni,
hogy nem csak a műemlékek, hanem minden épület milyen rendezett és
felújított állapotú. A falu ügyesen kihasználja azt, hogy határában van a
Nemzeti Radioaktív  Hulladéktároló.
Bátaapáti evangélikus németjei 1783-ban alakulhattak először önálló
 egyházközséggé. Templomukat 1787-89 közt építették fel. A Mózes és Áron
szobrával díszített szószékoltár képét Wirts István festette 1846-ban. Az 

Utolsó vacsorát ábrázolja. 
A szokásos fogyatkozási adatok még egy ilyen viruló faluban
is megdöbbentőek:
1903: 1312 fő, 1132 evangélikus
1949: 778 fő, 109 ev.
2001: 428 fő 30 ev
2010: 398 fő
(A demográfia adataim forrása: Krahling János: Evangélikus
 templomok a mai Magyarországon című könyve)
Bátaapáti Jelentőségét a szőlőtermelés és az erdészet adta. A korabeli leírások
mind dicsérték  az apáti szőlők szépségét. 1780 körül épült az impozáns méretű
magtár és présház, amihez a megye legnagyobb pincéje kapcsolódik
. Két ága egyenként több mint 100 méter hosszú és 6 méter széles.
Ma egy olasz-magyar Kft tulajdona, és ismét kiváló minőségű
 borokat készítenek itt. A környéken ismét megjelentek a szőlők is.

2012. november 5., hétfő

Üveghuta - Apadiger Klasshite

Üveghuta , német nevén Apadiger Klasshite,  kis falucska volt Bátaapáti
(németül Apadi vagy Abstdorf, előbbi a köznyelvi utóbbi a hivatalos iratokban
szereplő változat)  határában.  Klasshitet az Apponyiak alapították az 1770-es
években azzal, hogy egyéb birtokaikról szegény német evangélikus zselléreket
telepítettek az erdő közepére. A kedvezőtlen adottságú vidéken nehéz volt az élet,
ezért amikor a Keleti-Mecsek üveghutái  (Altklasshitte , Neuklasshite, Postehitte-
Óbánya, Kisújbánya, Pusztabánya) az erdők letarolása után sorban bezártak,
 akkor áttértek itt is az üveggyártásra. Ekkor vették fel a üveghutára utaló nevet is.
A 19.század közepén azonban itt is felhagytak az üveggyártással, és áttértek a
hagyományos erdőhasznosításra épülő kézműiparra. (Faeszközök, klumpa stb.)
Evangélikus imaházuk elé 1888-ban emelték a tornyot, amin a vakolatdíszes
évszám a torony helyreállításáig látható is volt. A település már a 20.századÍ
elején sorvadni kezdett, de 1946. május 19. előtt 30 háza volt. Ekkor a
a falu lakóit  a rác boltos kivételével kitelepítették. A helyükre érkező csángó
és felvidéki családok sem maradtak sokáig, így a település már az 1960-as évekre
teljesen elnéptelenedett. Ma már a településnek nyoma sincs.
Egyedül a torony hirdeti csak, hogy itt régen falu volt.
(dr. Kolta László: Bátaapáti . Paks.1995 alapján)
A tornyon 2006-ban kis emléktáblát helyeztek fel a falu és a kitelepítés emlékére.

2012. november 1., csütörtök

Felsőnána- Falschnone - evangélikus temploma

Sajnos nagyon rossz hírek érkeznek újabban a templomról, aminek tornya életveszélyessé vált. Sok cikk ismerteti így a templomot, de egyik sem tér ki arra, hogy a belsejében milyen rendkívüli értékek találhatók.
A torony életveszélyessé válásáról lásd a cikket itt.
Szerencsére a templom példás összefogással megújul 2016-ban.
A templom szószékoltára az Utolsó vacsora jelenetével.
Felsőnána (Falschnone) hazánk egyik kiemelkedő,
ám alig ismert művészeti emléke.  Egy régebbi kis írásban
 már méltattam ezt a templomot, egy-két gyenge
képet is közöltem. Most újra szkenneltem ezeket a képeket,
 és jó néhányat felteszek. Végül következzenek a szokásos
fogyatkozási adatok:
1903: 1591fő, evangélikus 1425
1949: 1280, ev.: 199
2001: 698, ev: 65
2010: 606, ev: n.a.

 A keresztvitel és a Golgota

Szodoma és Gomora pusztulása és a vízözön

Az  Ó- és Újszövetség szétválasztása, valamint a Fürj- és mannaeső. 

Templombelső

II. József, Angyali üdvözlet és Jézus születése

Ádám és Éva története

A négy evangélista

Mózes megtalálása és József, mint Egyiptom hercege