 |
| A Balaton-felvidék egyik legszebb késő barokk emléke a vörösberényi Szent Ignác templom. A kisméretű templom méretét messze meghazudtolóan kiemelkedő értékű.A kép előterében a kút a jezsuiták majorságához tartozott, a templom mögött pedig a jezsuita rendház épülete áll. |
 |
| A templom közelében a volt magtár épülete ma szépen felújított rendezvényház. A jezsuiták majorságának volt ez is része. |
 |
| A kolostorépületet 1748-ban kezdték el építeni a jezsuiták, ennek oldalhomlokzata a képen. Az eredeti terveket soha nem tudták realizálni, az U alakúra tervezett épületből csak az egyik szárny készült el. A rend 1773-as feloszlatása után az uradalom az Egyetemi Alapé lett, a rendház az uradalmi központ jószágkormányzói kastélyává vált. Nemrégiben még szálloda volt, most üresen áll. Csodálkoztam is, hogy egy ilyen jó helyen lévő szép épületet sem tudott szállodaként gazdaságosan üzemelni. |
 |
| A templomot a jezsuiták már nem tudták felszentelni. Furcsa, hogy előbb volt meg a majorság, a rendház, a templomot meg a végére hagyták, csak egy kis kápolnát húztak közben a rendház mellé. Ennek persze az előzménye az, hogy királyi rendelettel megkapták a reformátusok templomát, (amit a Balaton-felvidék románkori épületei közt már bemutattam) de a reformátusok nem adták, inkább a körítőfal védelmébe vonultak. A sok huzavonának az lett a vége, hogy a jezsuitákat közben feloszlatták. A jezsuiták feloszlatását követően az Egyetemi Alap viszont továbbra is Buffler Gáspárt, korábbi jezsuita pátert alkalmazta jószágigazgatónak. Így amikor a reformátusok templomáról végleg lemondva elkezdődik az építkezés, az az eredeti jezsuita programnak megfelelően fejeződik be 1779-ben. A templom freskóival emelkedik ki az egyszerű barokk templomok sorából. A freskókat Bucher Xavér Ferenc (1748-1811) svájci származású veszprémi festő készítette. Bucher jó darabig szinte ismeretlennek számított, nemrégiben kezdett csak a hazai művészettörténet foglalkozni munkásságával. |
 |
| Bucher rendkívül érdekes dolgokat festett meg a templomban. A diadalív bal oldalán a templom és a kolostor eredetei terveit látjuk. A három fő alak jobb oldalt Géza fejedelem, Szent István király, és Szent Imre herceg. A templom úgy kapcsolódik személyükhöz, hogy Vörösberény korábban a veszprémvölgyi apácák tulajdona volt. Kolostorukat az apácák 1552-ben elhagyták, rendjük is feloszlott.. Ezt követően 1626-ban II. Ferdinánd adta a birtokot a jezsuitáknak. A 18.századi jezsuita történetírás(és néhány mai kutató is) a veszprémvölgyi apácák görögül írt alapítólevelét még Géza fejedelemnek tulajdonítja, aki a keresztségben szintén az István nevet kapta. Imre herceg úgy jön a történetbe, hogy a veszprémvölgyi apácáknál nevelkedett az a név szerint nem ismert bizánci hercegnő, akit Imre jegyesének szántak. |
 |
| A diadalív másik oldalán látjuk Gézát, amint a veszprémvölgyi apácákat kíséri. |
 |
| A templom különlegességei közé tartoznak a bal oldali megfestett oratóriumablakok világi alakokkal. Az egyik ablakban Buffler Gáspárt festette meg a művész, a másikban (amit a fenti képen látunk) két ismeretlen férfit. |
 |
| A templom csehsüveges boltszakaszain Szent Ignác jeleneteit látjuk. A felsőn Szent Ignác, mint a hit bajnoka küzd a háborúskodás ellen a tudomány és a művészetek védelmében. Az alatta lévő falképen a jezsuita rend alapításának allegorikus megjelenítését látjuk. |
 |
| A főoltáron is Szent Ignácot látjuk, aki rendtársai kíséretében egy jelmondatát tartalmazó nyitott könyv előtt imádkozik a megváltóhoz: Omnia ad maiorem Dei gloriam- Mindent Isten nagyobb dicsőségére. |
 |
| Szent Ignác megdicsőülése. Két oldalt jezsuita szentek, jobb oldalon Xavéri Szent Ferenc rendtársaival, balra Gonzaga Szent Alajos és a három kassai vértanú. A kassai vértanúk a kép készítésének idején még boldoggá sem voltak avatva.Viszont Vörösberényben, ahol a református-katolikus szembenállás erős volt, megfestésük üzenettel bírt. |
 |
| Ezen a Szent György alakon közelről is tanulmányozhatjuk Bucher festészetét. Már-már klasszicizáló higgadtság, kiváló portré, kissé felborult testarányok. |
