2015. december 30., szerda

Feked -Schwarzfeld, a magyarországi német építészet gyöngyszeme

A bejegyzés címe a falu honlapjáról származik, és cseppet sem túlzó erre a kis baranyai falura

Itt tényleg csak DÉDÁSZ betonoszlopok csúfítják el a faluképet. Már többször értekeztem arról, hogy Európán belül egy látens civilizációs törés húzódik az utcai kábelek terén. Van ahol van igény és pénz ezek eltüntetésére, és van ahol nincs.

Itt tényleg egyetlen egy ház kivételével minden ház felújítva, a rend és tisztaság pedig Svájcot idézi. 

Az is nagyon érdekes, hogy itt milyen magas arányban vannak a két háború közti időszakból díszes homlokzatok, A sváb falvak (valójában ide hesseni katolikusok kerültek) jó része ebben az időszakban a hagyományos kézműipar válsága miatt már hanyatlott.

Népességadatok. 1910: 901 fő, 1940: 774, 1983: 445, 1990: 346, 2015: 203. Annak ellenére, hogy a 2001-ben csak 24% vallotta magát németnek, szerintünk ez az arány sokkal magasabb kell, hogy legyen. 

A falu híres rendezvénye a Stifolder Fesztívál minden év májusában

A kálvária

A hármaskereszt

A falu a kálváriáról

A bal oldali lator

Félretett sírkövek


A Stiller-kereszt

Az is szokatlan volt, hogy a melléképületeken szellőzőnyílásokat látunk.

A németek történetét ismerve csöppet sem meglepő felírat.

Tipikus utcakép

Tipikus

Elsőbbségadás kötelező

A falu szerény, de arányos barokk temploma, betlehemmel

A templom előtti kereszt

A falu parkjában, a dísztó mellett Habsburg Ottó szobra. Ez volt az első hazai szobra. Habsburg Ottó maga is járt Fekeden, a falu díszpolgára is lett. (Ezt a wikipedia is elfelejtette. Frissítve 2016.január 9-én: Most már javították.) Sok-sok napelemtábla a turistaház tetején is. 

Búcsúzóul. A falu határában tett kereszt-túránkat a másik blogomban érdemes megnézni. Sok érdekesség van abban is.