2017. augusztus 10., csütörtök

Erdélyi erődtemplomok: 5. A legszebb magyar emlék, Székelyderzs

Székelyderzs- Darsch-Darjiu ma az egyetlen világörökségi védelemben részesülő magyar emlék Erdélyben. Ezt annak köszönheti, hogy   a román szervek a hat szász erdőtemplom mellé ezt betették hetediknek a világörökségi listán. Derzs mindig is tisztán magyar település volt, ahol a románok csak 1910-ben jelentek meg, és érdekes módon éppen 1941-ben érik el a maximumot a 19 fővel. Érdekes, hogy 1977-ben még 67-en cigánynak vallották itt magukat, de mára ők eltűntek a statisztikákból, gondolom  a következő népszámlálásokkor már magyarnak vallották magukat. Német a 19.században tűnik fel, de csak 1-2 fő. Vallásilag színesebb a kép. A falu nagyjából 90%-ban unitárius a reformáció óta,  és az ma is. A maradék 10% nagy részén   a reformátusok és a katolikusok osztozkodtak. Korábban református volt többség, ma a katolikusok vannak már többen. Van a falunak egy kis, 1870-ben épült református temploma.  Szomorú, hogy mindezen tendenciák erőteljes népességcsökkenés kíséretében játszódnak le. 1850-ben 1187-en lakták, 1930-ban éri el a maximumot 1496-tal.1956-ban még 1423 lakosa volt, onnan kezdve viszont erőteljessé válik a csökkenés. 1966: 1207 fő, 1992: 847 fő, 2011: 653 fő.
A falu a Petky család ősi fészke, akik a templom építésében, bővítésében is fontos szerepet játszottak. A templom három nagy periódusban épült. Az első, ma már nem látható építési periódusa a XIII. századi, ezt egy erőteljes XV.század eleji, majd egy XV-XVI.század fordulóján lejátszódott második gótikus építési periódus követi. Az erődítési munkálatok az 1500-as években indultak meg.
A templom padlásszintjének megemelése és a lőréses, szurokkiöntős pártázat kialakítása a Basta-féle 1605-ös nagy Erdély- dúlás után került sor. A két bejárati előcsarnok építésére a 18.században történik.
A 18.század során a falak belső oldalán lebontották a gyilokjárót, és félnyeregtetőt kapott az egykori várfal.
A falak mentén hatalmas hombárokban, szuszékekben tárolták a gabonát, a kelengyesládákban az egyéb értékeket, a tornyokban meg a szalonnát. Ez a szokás a szalonnát illetően ma is él még, a tornyokban átható a szalonnaillat. Minden családnak saját ládái és kampói vannak. A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel 7-korlehet meglátogatni. A templom békeidőben is zárva volt, kulcsát megbízott személy őrizte, és szalonnát csak hetente egyszer, a hét bizonyos napján lehetett vételezni. Az a háziasszony, aki – rosszul beosztva az élelmet – ettől eltérni kényszerült, bizony számíthatott a falu megvetésére.
A templom gótikus hálóboltozatát a XV-XVI.század fordulóján kapta.
A templom legfontosabb művészettörténeti értéke a XV.század elejéről származó freskóegyüttes. A képen a Szent László legendát látjuk, mint a templom leghíresebb falképét. A reformáció idején ezeket a falképeket is lemeszelték. Huszka József sepsiszentgyörgyi tanároskodása idején fedezte fel a falképeket, ő bontotta ki ezeket a mész alól, mint annyi más székelyföldi templomban is. Már előkerülésekor nagyon jó állapotban volt a falképegyüttes, de a tavaly, Pál Péter vezetésével befejeződött restaurálási munkák után a magyar emlékanyagban példa nélkül álló eredeti színvilágú falképeket csodálhatunk itt.
Szent László üldözi a besenyő (kun) vitézt. A későgótikus hálóboltozat készítésekor a gyámkövek helyének kifaragásakor a freskók sérültek. Alatta egy korábbi kifestés erősen sérült töredékei húzódnak. A mester a háttér kifestésével nem vacakolt, csillagmintás patronnal gyorsan letudta azt.
Szent László és a besenyő (kun) vitéz küzdelme. Az elrabolt lány a besenyő inának szegésével segít.
Az elrabolt lány a besenyő nyakát szegi.
A Jézus-arcú Szt. László megpihen a most már kiszabadított lány ölében. ( Itt "fejébe néz" ).  A kun feje lándzsára tűzve. A ciklus megfestését sok templomban látjuk,  Lukács Zsuzsa egy tanulmányában (A Szent László legenda a középkori magyar falfestészetben. in. Athleta Patriea Szt. István Társulat, Bp.1980) 39 templomot említ, ahol ez a jelenet megtalálható. (Az azóta megtalált türjeivel a létszám 40-re nőtt.) Nagy Géza majd  László Gyula a legenda ősi eurázsiai mítoszokkal való kapcsolatára is utalt, Jankovics Marcell meg egyenesen univerzálissá tágította szimbolikáját.
A falképegyüttes a déli oldalon is folytatódik. Szent Mihály arkangyal és Pál megtérése. A lovag  kezében lévő zászlón a mester leírta nevét is, így tudjuk, hogy a falképek alkotója Ungi Pál volt.
A déli oldalon három püspökszent töredéke is fennmaradt.
Feltűnt, hogy a képeken igen régies írásmóddal  firkálások vannak, de ezekről egyelőre nem találtam még semmit.
Itt is.
A XV-XVI.sz. fordulóján a gótikus karzatot úgy építették meg, hogy a korábbi falképekre nem voltak már tekintettel. Itt a tízezer vértanú jelenetének töredékét látjuk.
Ez a Szent László legenda nyitójelenetére is teljesül. A Váradról való kivonulás jelenetét a mostani restaurálás bontotta ki.
Ezt a téglát 1929-ben találta meg a helyi lelkész egy ablakpárkányba befalazva. A téglát kiemelték, ma a templom diadalívén van. Valószínűleg  szakemberek és túlfűtött laikusok többet írtak róla, mint az egész templomról.  Számos értelmezési változat van róla, itt példának egy rövid írás. A net elég nagy, elbír még egy értelmezést is, amivel íme, előállok:
1. A korábbi értelmezések közös hibája, hogy mindenki valami "magasztos" dolog közlésére gondolt, és nem vették figyelembe a szemlátomást hányaveti írást, a periferiális elhelyezést.
2. A korábbi értelmezések szemlátomást nehezen oldották fel a jelsorozat végén álló három fordított E betűt. Így születtek olyan furcsaságok, mint "apapap" vagy" papatya".
3. Ezen ellentmondások feloldására elméletem a következő: A jelsorozat végén álló három fordított E betű, nem is betű értelemben használt, hanem mennyiségi jel. Egy Miklós nevű téglavető ezzel jelezte, hogy a harmadik  elszámolási egység végére ért, nyilván neki fel kellett rónia,hanyadik téglánál tart.
Tessék, lehet csemegézni, csócsálni!
Az 1837-ben készült orgonakarzat az egykor szentélyben.
Ma az egykori szentélyben lévő karzatra kívülről lehet felmenni.