2012. július 19., csütörtök

Kurd

Nádasdi stílusú kereszt, az ún. benzinkúti kereszt. Kurd kezdetben rác-magyar település volt, majd 1765-től megjelentek itt svábok is, akiknek aránya az 1790-es nagy tűzvész után nő meg jelentősen. 1854-ben a községben 549 magyar, 791 német és 4 zsidó lakott. Vallása szerint katolikus 1336, evangélikus 3, református 1, zsidó 4. Ezt követően a németek aránya lassú növekedést mutatott a magyarokkal szemben, majd nagyjából állandósult egy 60%-os arány közelében. A két nép közt a viszony nem volt felhőtlen: kocsmai verekedések gyakoriak voltak. Különösen kiéleződtek ezek  a búcsú napján, így a "kurdi búcsú" fogalommá vált. A két nép kocsmai szétválasztásával igyekeztek kezelni a problémát. Az új kántortanítók nemzetisége körüli pereskedés is legendássá vált 1867-ban , és három évig tartott. A falu lakossága 1941-ben elérte az 1900 főt. Ez  a kitelepítések után ismét növekedni indult, 1983-ban 1532 fő volt. 2015-ben  1139-ben lakták.

A kereszt Máriája


A temetői kereszt
A falu legértékesebb műemlékei a pécsi székesegyházból a 19.sz. végén idekerült alkotások. Zichy Mihály egy korábbi barokk keretbe festett Szt.Anna oltárképe, és Hildebrand szószéke van a képen

A temetői kápolna a 19.század legvégéről

Német kereszt

Öntöttvas kereszt a temetőben

Barokkos kereszt a templom előtt a 180?-ból

2012. július 18., szerda

Hegyi városok az Isztrián 5.: Groznjan/Grisignano

Groznjan/Grisignano is felkapott helynek számít.
Az 2000-es években 80 lakosa és 20 galériája volt.
A 4 családnyi lakosra fogyott Grisignanot a művészvilág
fedezte fel magának még az 1960-as években. Ma is számos
zene fesztivál és rendezvény van itt. Egy kicsit Kapolcsra
emlékeztet.

A városi loggia. Ma a városkának 160 állandó lakosa van, de a külterületekkel
együtt már 700-an laknak itt. Az egyetlen olyan település Horvátországban,
ahol a többség ma is olasznak vallja magát, sőt "isztriainak" is majdnem
annyian mondták magukat, mint horvátnak.

Montona a távolban

A Szt.Kozma és Damján templom oltára

Macska után jöjjön egy kutya

Tipikus

A macska-kutya-gyerek forgatókönyvben most a gyerek jönne, de ezt
csak néhány utcán felejtett műanyagjáték képviseli most

Grisignano Montona felől

2012. július 16., hétfő

Hegyi városok az Isztrián 4.: Dvigrad/Duecastelli

Ennyi maradt Duecastelli templomából. A várost lakosságát az 1630-as
nagy pestisjárvány csaknem kipusztította. A szerencsés túlélők
elhagyták elátkozott városukat. A város azóta rom.

Kilátás a romokról

Az autópálya viaduktjáról is jól látszanak a romok

Ez volt a főutca

A vár látványos sziklák alatt épült

A város várának romjai

A város épségben maradt temetőkápolnája középkori falképekkel

2012. július 15., vasárnap

Hegyi városok az Isztrián.3: Motovum/Montona

Montona más kategória mint a korábban bemutatott Roc vagy Hum. Montona
a középkorban is nagyon jelentős határváros volt, amely Velence határát
jelentette az Isztria belsejében a nevesincs osztrák grófságokkal, vagy az
aquileaiakkal. Ma is felkapott idegenforgalmi városnak számít az 1980-as
évek óta: "20 kunás város" a parkolóhelyeket tekintve. Persze az 1980-as évekre
ennek is jelentősen megcsappant a lakossága, de így is maradt még vagy
500-600 fő. A megcsappanás fő oka persze az, hogy a II.világháború után
az olaszok távoztak a városból. A tengerpartról szervezett egynapos utak
kötelező állomáshelye, ahol a tengerparti árszínvonalat elérő éttermeken
szarvasgombás etetésen vesznek részt a vendégek.

Az hogy Montona nem volt "kispályás városka", azt az is mutatja, hogy a
főtéren álló templomát Palladio tervezte.

A főutca

A felső vár kapuja

A Palladio tervezte Szt.István plébániatemplom és középkori tornya

A felsővár felé

Kilátás a felsővárból az alsóvárosba és az isztriai tájra

Egy másik helyről pillantás az alsóvárosba

Bejárat a felsővárba. A kötelező kellék, a velencei oroszlán a kapu felett

2012. július 12., csütörtök

Hegyi városok az Isztrián: 2.Roč/Rozzo/Rotz

Humtól csak 6km-re van Roč /olaszul: Rozzo, németül:Rotz /. Főút mellett
fekszik, így nem néptelenedett el teljesen, mint Hum, van vagy 150 igazi
lakosa. Nem olyan felkapott hely, mint Hum, bár nem is olyan romantikus.
"0 kunás város"a parkolási kategóriák szerint. Ott tartózkodásunk órája
alatt egyetlen egy látogatóval sem találkoztunk, pedig múltja
miatt horvát nemzeti zarándokhely lehetne.
A képen a román kori Szt. Rókus templom szentélye, amelyben két
rétegben találhatók a középkori freskók.

Humot és Ročot az úgynevezett "Glagolita Sétaút"is összeköti. Az első
glagolita ősnyomtatványnak a Missale Romanum Glagolitice-nak is
van a városhoz köze, bár ezt az angol nyelvű wikipedia bejegyzés nem említi.
A képen a városka plébániatemplomát a Szt. Bertalan templomot látjuk,
érdekesen csavart törzsű vadgesztenye fával.

Glagolita felirat a templom szentélyének külső falán

Legnagyobb becsben a Szt.Antal templom van, ami közvetlenül a plébánia-
templom mellett van, de annál korábbi, 12.századi. Boltozata viszont már gótikus.

A templom érdekessége az, hogy a 12.századi felszentelési keresztekre valaki
rákarcolta a glagloita ábécét. Ez a glagolita írás egy korai, és nyilván erősen
szimbolikus emléke.

A városkát itt is teljesen körbeölelik a középkori városfalak. A képen egyik
kapuját látjuk a városban aktuálisan tartózkodó magyar turisták 3/4 részével. 

2012. július 11., szerda

Hegyi városok az Isztrián: 1.Hum/Colmo/Cholm

Hum olasz neve Colmo, a német Cholm.
Minden isztriai településnél indokolt az olasz név
feltüntetése, egyeseknél a német is. Isztria kultúrájában hagyományosan
olasz. A 10.századtól a félsziget partvidéke Velence, belseje Aquileia
fennhatósága alatt volt, a XIV.századtól  némi osztrák
befolyás is számottevő a félsziget belsejében.A horvátok jelenléte
sem elhanyagolható, aminek már a középkorban használt
bizonyítéka a glagolita írás.


Hum/Colmo/Cholm városkapuja, az őrtoronyként is szolgáló román kori
  templomtorony mellett. A település arról híresült el, hogy a Guiness
rekordok közé is bekerült, mint a világ legkisebb városa. 2001-ben 17 lakosa volt.
Városi rangját persze a középkorban szerezte még, és az I.világháborút
követő, majd a modernizálódó világban bekövetkező viharos
népességfogyás során sem vesztette el. Itt 1920 körül még nyolcszázan
laktak. Gyűrűfű, Zsibrik, Kisújbánya, Püspökszentlászló vagy Ladomány
tehát nem speciálisan magyar jelenség. A mediterrán térség hegyi
városaiban már korábban  lejátszódott a népességelvesztés
és szerencsésebb esetben az üdülőfaluként való továbbvegetálás.

A városkapu belseje.
Hum/Colmo/Cholm tehát ma az idegenforgalomból, és a vidéki nyugalomra
vágyókból él, olyan módon, mint pl.Kisújbánya. Majd képeimen is
látszik, hogy azért nem hemzsegnek itt a turisták. De az autós parkolásért a
városkába vezető egyetlen úton fizetni kell: Hum "10 kunás városka".

A főtér a Szt. Jeromos plébániatemplommal. A templomba sajnos nem
tudtunk bejutni, pedig a falakon itt is glagolita írásemlékek vannak.

A főutca. Az idegenforgalomhoz nem elég csak a hangzatos Guiness-cím.
Ehhez a hiteles középkori hangulat is kell, amit Hum tálcán kínált.

A fő utca folytatása

A városi loggia  a nagy kőasztallal. Ez a loggia volt a város közéletének
színtere.

A loggia asztalának két érdekes karcolása van. Az alsó
szélén jól látszik a glagolita írás, közepén pedig a
malomjáték pályája. Ezzel a népszerű középkori játékkal
találkoztunk más helyütt is.

A temetőkápolna is zárva volt, pedig középkori freskói vannak.

2012. július 9., hétfő

Csáktornya

A csáktornyai vár egyik olaszbástyája és az Althan grófok, majd az
őket követő Festeticsek alatt barokkosan átépített egykori várkastély.

Csáktornyai kaputorony. A vár történetéről itt találunk rövid összefoglalót.
A vár a Zrínyiek alatt ugyanolyan magas udvari kultúrával bírt, mint az
Esterházyak Fraknója, a Nádasdyak Sárvára, vagy a Batthyányiak Németújvára.

A kaputorony belseje

Csáktornya nagy titka az 1942-ben megtalált nemesi galéria. 16 db mellszobrot
találtak ekkor. Azóta se sokat sikerült megtudni róluk. Gondolták már
19.századinak is őket, de valószínűbb, hogy a 17.század légvégéról származnak.
A 16 férfiból mindössze hatnak sikerült kideríteni a kilétét.
A képen Batthányi Ádám és Szelepcsényi György szobra látható.

Ez Illésházy György.

Frangepán (horvátosan Frankopan) Kristóf

Héderváry János

Zrinyi Péter. Mind kortársak, magyar /horvát főúrak voltak, rokoni kapcsolatban
sem álltak. Nem a korban szokásos ősgalériával van tehát dolgunk. Rejtély,
hogy ki készítette, és mi célból.

A kursenaci emlékoszlop Zrinyi Miklós halálának helyéről.

Mallakóczy Miklós sírlapja a Muraszentmártoni templomból.
(1603)
Zrinyi Miklós emlékoszlopa (1904)
(Aróky Aladár műve)
A mellette lévő horvát és angol nyelvű ismertető
lazán "lehorvátozza" Zrinyi Miklóst, még a
horvát-magyar kettősséget sem megengedve.
Zrinyi Miklós a horvátok szemében a mai napig a
"rossz horvát", testvére Péter a "jó horvát."
A két testvér valóban eltérő felfogást vallott
nemzetiségük kérdésekben, de a világért se próbáljuk
ezt az összetett kérdést a hagyományos 19.századi nemzeti
nacionalizmusok talajáról, vagy még vadabb "faji"
megközelítések felől megközelíteni.

A ferences templom.

Mária oszlop és Szt. Flórián a templomról.