Alsónánán két templomtorony is van, ami azért még itt Tolnában sem annyira különös. De mint látni fogjuk, kínál ez a falu egy-két különlegességet. |
A falu egyik különlegessége a volt szerb templom. |
A volt szerb templomot különlegessé a deszkamennyezetén lévő őt kép teszi. Középen a Feltámadás jelenete, kissé naiv megfogalmazásban. |
Szent Márk evangélista és a másik három evangélista megfestése már némileg tanultabb kézre vall. |
Szent János evangélista. |
Szent Lukács evangélista. |
Szent Máté evangélista. |
A deszkamennyezet a szentély felé. Az ikonosztáz ma már nincs meg, erre már csak a keresztgerendája utal. Az ikonosztázt állítólag Budapestre vitték. Alsónána szerb lakossága a tolnai szerbekre jellemző módon folyamatosan csökkent, mint ahogy azt már Medinával kapcsolatban részleteztem. 1836-ban 350, 1870-ben 180, 1910-ben 150 1920-ban 115, 1930-ban 7, 1941-ben 2 szerb élt Alsónánán. Láthatjuk, hogy a nagy törés Trianonnal következett be, ekkor a szerbek túlnyomó többsége az új Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba költözött. A templom lényegében gazdátlan lett, azt az 1950-es években (más források szerint már 1947-ben) átvette a katolikus egyház. |
A templom keresztelőmedencéjén az 1777-es évszám van. Lehet, hogy ez egyben a templom építésének az évszáma is. A szerbek idején Istenanya elszenderedése volt a titulusa. |
Tulajdonképpen ez egy megyei viszonylatban elég jól ismert templom. Ezt főként Gere Lászlónak köszönheti, aki 2008-ban műemléki szempontból alaposan feltárta a templomot. A Tolna Megyei Értéktárba is felkerült. Minden bizonnyal Gere László értékfeltáró munkája is kellett ahhoz, hogy a deszkamennyezetet 2008-ban restaurálták. |
Megkapó részletek. |
A motívum ismétlődik. |
A templom ma nincs túl jó állapotban, de a pécsi püspökség szakemberei Szász Gáborral az élen már dolgoznak a templom felújítási tervein. |