Székelyudvarhely, a legmagyarabb város Erdélyben

Székelyudvarhelyet azért neveztem a legmagyarabb erdélyi magyar városnak, mert itt a szekszárdnyi lakosságnak még több mint 90%-a magyar.  (Sepsiszentgyörgyön ugyanakkor több  magyar él,  de ott az arányuk csak 75%, még több Kolozsváron, Nagyváradon, de a legtöbb Marosvásárhelyen, ahol ez az arány csak 43%. ) A magyart és a székelyt is összemostam, ahogy az  1850 utáni a népszámlálások is teszik.
A város legrégibb műemléke a székelykeresztúri út mellett álló Jézus szíve kápolna.

Útikönyvek ezt Árpád-korinak nevezik, valójában már régebb óta igen komoly aggályok merültek fel szakmán belül, és a 17.századi eredeztetés is előtérbe került. Kapott egy székelykaput is, ami az 1930-as évekből származik, mint a legtöbb ilyen emlék. Belsejében ma már nem túl érdekes dolgokat láthatunk, de Malonyai Dezső még 17.századi famennyezetet is megörökített itt.  Nyilván ez a semmit nem kerítő székelykapu  csak egy olyan szimbolikus gesztus, mint az Orbán Balázs sírja felé állított  kapuk sora. A ma már csak tényleg szimbolikus jelentéssel élő székelykapuk történetéről itt van egy jó tanulmány. Ez nem  említi azt, hogy templomok kerítőfalának kapujaként is sokfelől ismert  ez a típus, még a Székelyföldtől igen távoli Sajókeresztúron is látunk egy hasonló példát 1766-ból.

A Szent Miklós (helyi szóhasználattal a hegyi ) templom tornya,  és a hatalmas plébániaépület. A plébániaépület elődje a jezsuiták által 1592-ben emelt kollégium volt, oldalán 1832-ből való napóra.

Székelyudvarhely szerencsésen megúszta azt, hogy a Ceaușescu-korszakban telerakják mindenféle betonszörnyűségekkel, és román hősök szobraival, mint a többi székelyföldi várost.   Így ennek a városnak a hangulatát is a Monarchia korának épületei határozzák meg, mint sok más városunknak, fennen hirdetve azt az ismert közgazdasági és történelmi tényt, hogy tényleg az 1910-es évek elején voltunk legközelebb az európai élmezőnyhöz. Érdekes az is, hogy a város jeles épülete közt mennyi az iskola. Ez például az egykori jezsuita gimnázium örökösének, a Tamási Áron Gimnáziumnak az impozáns épülete. 1909-10-ben épült az Erdélyben sokat tervező Pápai Sándor munkájaként. Az épületen három zászló leng, középen a román, balján a székely, jobbján az Eu-s.

Ez a szép klasszicista-szecessziós épület pedig a gimnázium kollégiuma, ahogy itt mondják bentlakása. (A kollégium Erdélyben kicsit mást jelent. )

Ez pedig a gimnázium általános iskolája.Itt nincs székely zászló, csak román és Eu-s.

A főtéren álló harmadik iskolaépület az egykori református gimnázium frissen felújított épülete, ahol a Benedek Elekről elnevezett főiskola működik.

Benedek Elek szobra (Szabó János , 1990) most nincs az iskola előtti téren,vélhetően a rendezése után visszakerül, erről most egy korábbi képet közlök, háttérben a gimnázium impozáns épületével.

A főtérről így látszik a gimnázium tekintélyes épülete.

Székelytámadt várának maradványai. A beszédes nevű várat az 1562-es székelylázadás leverése után építtette János Zsigmond erdélyi fejedelem a székelyek féken tartására, egy korábbi, kisebb vár helyén. 1599-ben a régi szabadságaik visszanyerésének reményében a havasalföldi Mihály vajdához csatlakozó székelyek súlyosan megrongálták a várat, sérelmeik legfőbb jelképét, és a  vajdát is Erdély trónjára segítették. A székelyeknek ez a "botlása" szolgált ideológiai háttérül arra, hogy Mihály vajda néhány nagyszabású szoborral képviseltesse magát a Székelyföldön. (Persze egy pillanatig se felejtsük el, hogy az a fajta nemzetben gondolkodás, ami még ma is elterjedt, 19.századi termék, a 17.században még inkább csak kiváltságjogokban gondolkodtak.) A várat ezt követően még újjáépítik, de a 18.századra végleg jelentéktelen lesz, nagy részét elbontják. Ma falai közt egy szakközépiskola áll,  ennek sportpályái vannak az ősi falak előtt.

A 18-19.századi ferences templom kettős tornya és a millenniumi emlékmű turulja.  Az emlékmű természetesen csak 1919-ig állhatott itt, de 2007-ben a város újraépíti.

A belvárosi református templom Orbán Balázs szobrával. ( Készítője Hunyadi László, 1995)

A hegyi templom kívülről....

...és belülről.

Az egykori megyeháza, ma városháza épülete a főtéren (Sztehlo Ottó, 1895-1897) is tipikusan Monarchiás épület. Itt már négy zászlót látunk, balról jobbra: A város zászlaját, a románt, az EU-st, és a székelyt.