 |
| Az Ónművesek tornya és az Íjjászok folyosója.Segesvár-Schäßburg-Sighișoara várát 1280-ban említik először Castrum Sex (néven, de nyilván már korábban is voltak erődítése. A ma álló falakat a XV. században építik, de a tornyok jó része későbbi, sőt még az 1676-os nagy tűzvész követően is újjáépíti őket. Pedig ekkora már tényleg hadászatilag teljesen elavultak. Segesváron is látszik, hogy nem kellett itt nagy tűzerejű török fősereg ostromától tartani, az erődítések csak kisebb portyázó seregektől védtek, mint az erődtemplomok. 14 őrtornyot építettek, az óratorony kivételével mindegyik egy-egy céhre volt bízva. 9 ma is áll. A képen szereplő Ónművesek tornya mai alakját 1583-ban nyerte el, több újjáépítés után. |
 |
| Ma már szinte ismeretlen szakma az ónművesség. Az erdélyi szász ónművesség különösen a reformációval virágzott ki, ezek az egyházak ugyanis az olcsóbb ón edényeket szívesen használták. Az erdélyi ónművességről rövid összefoglaló itt. |
 |
| A Szűcsök tornya és a Törle-kapu. Ezen a kapun keresztül közlekedett a marhacsorda. Bármilyen meglepő is ma már számunkra, a 19.századig a városi polgárok is tartottak marhákat óvárosi házaiknál. |
 |
| A város leghíresebb tornya az Óratorony. Egyben a legmagasabb, legerősebb is. 64 m magas, 2,3 m magas falakkal épült a XIV. században. Ez nem valamelyik céhhez tartozott, hanem a város egésze gondoskodott róla. Itt volt a lőszerraktár, a levéltár, és kincstár is, 1556-ig az első emeleten a polgármesteri hivatal is működött. Alatta húzódik a város főkapuja is. A középkorban fa óraszerkezete volt, ezt az 1676-os nagy tűzvészben elpusztult. Az újjáépített óra már fémszerkezetű lett. |
 |
| Az óratoronyfigurái is az 1677-es újjáépítéskor készültek. |
 |
| A Szabók tornya a XIV. században épült. Az Óratoronnyal szembe, a vár másik főkapujának védelmére épült. Eredetileg a két toronynak azonos kinézete volt, ám az 1676-os nagy tűzvész idején a Szabók bástyájában lévő lőszerraktár puskapora felrobbant és megrongálta a tornyot, azt követően már nem épült vissza eredeti alakjára. |
 |
| A Kötélverők tornya a város legmagasabb pontján áll, a Hegyi templom mellett. Ez nem égett le 1676-ban, tehát a leginkább középkori lehetne, ha a 18.század során nem építik hozzá a temetőőr lakását. Ma is az evangélikus temető gondnoka lakik itt. |
 |
| A Mészárosok tornya szintén a Törle-kapu közelében van... |
 |
| ...akárcsak a már bemutatott Szűcsök tornya. |
 |
| A segesvári óváros nyugati fele. A hegytetőn baloldalt az evangélikus gimnázium 19. századi épülete, mellette a Hegyi templom. Alatta markánsan felismerhető az Ónművesek tornya. Tőle jobbra, kis fehér, félnyeregtetős torony a tímároké volt. Ezt egy okker színű torony követi, de ez kakukktojás, egy 19. század végi romantikus épület toronyszerű kiképzése. A jobb oldalon Kovácsok tornyát látjuk, felette az Óratorony részlete még kivehető. A Kovácsok tornya csak 1631-ben épült a Borbélyok tornya helyére. |
 |
| A Csizmadiák tornya 1521-ben épült, többször újjáépítették, legutoljára 1681-ben. A Csizmadiák tornya körüli kis tér egy "magyar sziget". Itt áll a 19.század végén épült volt ferences templom, amit ma jobbára csak a magyar katolikusok használnak. Nem véletlenül itt került felállításra a város második Petőfi szobra is.Részletek itt. |
 |
| Tetők, kémények |
