2016. október 29., szombat

Mecseknádasd -Nadasch: Az alsófalusi temető és a Kálvária

A Kálvária és a temető. A mai lakótelepszerű temetők mellett érdemes felidézni egy régi temetőt is.

1804-ben nyitották meg ezt a temetőt.

A falu harmadik temetője volt ez. A Szent István-kápolna körül volt és van ma is az első, ez a fölsőfalusi,  majd néhány évig a vásártér mellett nyitottak egy másodikat, de azt valamiért hamar bezárták. Ezután került sor a Hétfájdalmú Szent Szűz-kápolna mellett az új, ma is használt megnyitására. A falunak volt egy negyedig temetője is, a zsidóké. Ezt ma már csak néhány eperfa jelzi.

A nádasdi kőfaragók jelentőségét már többször érintettem. A legrészletesebben talán itt írtam róluk. Nem véletlen tehát, hogy  pont ebben  a faluban találunk két nívós temetőt. 

A nádasdi temetők nagy szerencséje, hogy az 1970-es évek legelején a régi temetőket lezárták, és csak a mellettük lévő újba  engedték a temetkezést. Sajnos az 1990-es évek végén ezt a tiltást megszüntették. Ennek következtében a régi temetőkben is megkezdődött az új, arctalan gránitkövek állítása, a két temető műemléki védelmét elmulasztották.

Ezek a feltételek 2005 és 2010 közt készültek.

Azóta a helyzet sokat romlott, sok érték tűnt el itt is, mégis teljesen más a hangulata, mint egy gránit- és műköves temetőnek.

A temető pusztulásának folyamatát így írja le a falu plébániának honlapja: "A szocializmus utolsó két évtizedében a régi, még egyházi tulajdonú temetőrészek lezárásra kerültek, ily módon temetkezni csak a tanácsi temetőrészekbe lehetett. Ennek kétség kívül megvolt az a haszna, hogy a már említett szép és értékes régi sírkövek ebben az időben csak az időjárás és - főként ahol nem maradtak itt élő rokonok - a gondozatlanság és a fel nem újítás (pl. átfestés elmulasztása) áldozatává váltak. Mindezek a károsító, értékeket pusztító hatások a 90-es években eltörpülnek azáltal, hogy újra lehetőség adódott az itt való temetkezésre. Ezáltal a temető újra elnyerte a régi funkcióját, ami ennyiben még nem feltétlenül kárhoztatandó, de sajnos a gyakorlat a régi és sok esetben még igen jó állapotú kövek fokozatos kicserélését is magával hozta. Jelenleg a közösségünkben nincs meg az akarat és a bátorság arra, hogy egy szigorúbb és önkorlátozó szabályozással megpróbálja lassítani ezt a folyamatot. Sajnos még azt sem sikerült elérni - nem vált követendő mintává -, hogy sírkőcsere esetén a családok a régi követ megfelelő és méltó helyen felállítva megőrizzék."

Nyugodj békében! Nagyjából így lehetne a keresztek gyakori feliratát lefordítani.

A Kálvária dombjáról szép a kilátás. A falu plébániatemplomát is jól látni. Szent Györgynek szentelték, Klimó püspök idején építették 1770-ben. Itt írtam róla röviden.

Tipikus

Engem a gaz sem zavar egy ilyen temetőben, legfeljebb a bokrok, özönfák. Persze, ha a füvet nyírják, az se zavar.

Zöldben

A kápolna fala kiskoromban kék volt. Aztán fehér lett, de a kék újra előbújt.

A kápolna keresztjét és gömbjét  a megrongálódott régi helyett Elblinger János, a nagyapám kovácsolta két fiával, apámmal és nagybácsimmal,  az 1960-as évek legelején.

A kápolna legutóbbi felújításakor ismét fehér szint kapott. A Kálvária keresztje 1811-ben lett kész a két latorral. Az előtte álló Mária az 1870-es években

A Kálvária együttese a felújítás előtti állapotban lévő kápolnával.

Fények

A stációkat is felújították. Teljesen fehérek lettek ezek is, a sötétszürke szegélyeket sem kapták vissza.Kiskoromban még megvoltak, de nagyon kopottak voltak már az eredetileg bádogra festett stációképek. Aztán jöttek ezek a feketék, mostanában pedig fényes, rézszínű domborművek vannak a 14 fülkében. A Kálvária díszkivilágítást is kapott, felvételt itt publikáltam róla.

A fekete fenyők jó része is kiszáradt azóta

A jobb oldali lator

A bal oldali lator

Krisztus

Tavasz

Az egyik temetőkereszt Máriája

A temetőnek a Kálvária mellett három keresztje van

Alkony fények

2016. október 27., csütörtök

Brüsszel

Valószínűleg Pest után Brüsszel volt a legtöbbet emlegetett városnév az október 23-ai ünnepi szónoklatokban. Brüsszel egy  régi város, úgyhogy joggal kap helyet a blogomban. A képen a Grand-Place /Grote Markt, azaz a főtér. A városban minden feliratot vallon (francia)  és flamand (holland) néven is fel kell tüntetni. Én  ehhez ugyan nem  tartom magam, de remélem  nem énmiattam  hasad  ketté ez az 1830-ban   "összevarrt" ország, sőt a neveket túlnyomórészt franciául közlöm, ami nagy igazságtalanság, mert Brüsszel  a régmúltban flamand város volt, de abból is csak másodvonal, nyomába sem ért Brugge-nek vagy különösen Gentnek.  Így is a középkor végén itt tízszer annyian laktak, mint Budán, ma viszont Budapesten laknak másfélszer többen. Számomra szinte követhetetlen az, hogy éppen ki volt Brüsszel aktuális  uralkodója. Hol a franciák, hol a spanyolok, a burgundiaik, meg a Habsburgok, a brabanti hercegek, vagy a Német-római császár stb. De eközben végig gazdag, önmagát kormányzó város volt, amit néha a földig romboltak. Itt nem volt annyira lényeges az uralkodó nemzetisége, talán ezért másként is gondolkodnak nemzetben mint mi.
A felvételek 2007 májusában készültek.

A királyi palota olyan, amilyennek egy ilyen épületnek lennie kell. Másfél évszázadon át épült, persze végig neobarokk stílusban.Tömény előkelőség, de meglepne, ha valakinek ez lenne a kedvenc brüsszeli épülete.
Egy historizáló hangulatú sugárút a palota mellett ( Rue Royal), egyik végén a neoromán templom (Eglise Royale de Sainte Marie, 1845-1885)
 
Másik végén a historizáló, monumentális igazságügyi palota.

Ez a szecessziós épület az öntött- és kovácsoltvas elemeivel rögtön  megfogott. Ma ez zenetörténeti múzeum.

 Old England néven 1899-ben  egy üzletháznak épült .

Kilátás a Művészetek hegyéről. A  hegy elnevezése II.Lipót belga királytól ered. II. Lipót nagy építtető volt, az előző képeken bemutatott historizáló városrész és a királyi palota is az ő idején épült ki. A hegyről rálátni a középkori városra, amelynek képét a gótikus városháza tornya uralja. Mielőtt még pozitív emlék maradna bennünk II.Lipótról, érdemes tudni, hogy ő hódította meg Belga-Kongót is, amit kezdetben saját tulajdonának tekintet. A gyarmatosítás első néhány évének végső mérlege kb.15 millió (!) afrikai halála volt, és nagy nemzetközi felháborodás a példátlan kegyetlenkedések miatt. Ez olyan  népirtás volt, amit csak a 20.század tudott megismételni.A téren Albert, a 3. belga király (1909-1934) lovasszobra.

Megfordulva a Eglise Saint Jacques-sur-Coudenberg klasszicista templomát látjuk. Ez 1776-1787-ig épült.

A Művészetek hegyéről néhány modern épület is idelátszik. A 137m  magas Rogier Torony  2006-ban lett kész, egy bank számára épült, ami aztán rá két évre becsődölt. Most más bankok, irodák vannak benne. 

Az óvárosba a Mária Magdolna-templomnál értünk be.

Ez 13.századi, itteni léptékkel mérve egyszerű, gótikus templom

Kapuján gyönyörű barokkos faragványok

A templomhoz egy barokk kereszthajót építettek

 A Galeries Royales Saint-Hubert egy 1847-ben épült vásárcsarnok.

213m hosszú, és a maga nemében a legkorábbi ebben a műfajban.

A belvárosban egymást érték az éttermek, amelyek szép lassan megteltek ottjártunkkor, és mindenki elkezdett tengeri herkentyűket eszegetni. Mondanom sem kell, hogy álmosan, fáradtan és éhesen, (egész éjszakás buszozás után értünk ide) arra gondolva, hogy a buszon otthonról hozott szikkadt szendvicseim várnak, ez mennyire lelombozó volt.

A várost nem csoki és nem sör illat lengte be, hanem halszag. Igen, Brüsszel halszagú.

Csak bolyongtunk a hangulatos utcácskákban.

Aztán ráakadtunk a Jeanneke Pis töményen giccses szobrára. 1987-ben készítették a Manneken Pis feminin párjának. Ügyes beállítással elértem, hogy a micsodája ne látszódjon, ahonnan a vízsugár tör elő.

Aztán végre a főtérhez értünk. Brüsszel középkori gazdagságának méltó jelképe a városháza hatalmas gótikus tornya.

A főtér, a Grand-Place /Grote Markt. Baloldalt a városháza, szemben a különböző céhek székházai. Máris két érdekes különbség tűnik szembe, ha egy magyar város, (pl. Sopron vagy Kolozsvár) főterére gondolok. Itt a főtéren nincs templom, a szakrális és a világi központja a városnak kettévált. Másrészt nálunk a főtéren néhány gazdagabb polgár,de inkább a környékbeli nemesek palotái álltak, nem a céhek székházai. A képen jobbról balra a következő céhek házai állnak: pékek (félig látszik), zsírkereskedők, bútorasztalosok, íjászok, hajósok, ruhakereskedők. Persze a céhes termelés errefelé nem sokáig tartott. Már  a középkor derekán itt valóságos "üzemek" működtek, amik messzi vidékek nyersanyagait dolgoztákfel.

A pazar gótikus városháza egy részlete

A franciák 1696-ban ripityára lőtték a főtér házait, csak a városháza úszta ezt meg. Ezt követően építik újjá a tér házait.A képen a pékek háza, homlokzatán II. Károly spanyol király mellszobrával, majd a zsírkereskedők és a bútorasztalosok háza.


Középkori hangulatot árasztanak, de azért már alapvetően barokkos épületek ezek. A bal oldali hajósok cégének házán Szt. Miklós szobra.

Középen a lovasszobros (Károly Sándor lotaringiai herceg) ház  volt a sörfőzők háza  most sörfőzési múzeum. A belga sör ma is fogalom, és sokkal többre becsülöm, mint pl. a belga csokit.

A városházával szemben álló  neogótikus stílusban rekonstruált palota egykor a brabanti hercegé volt, innen ered a francia neve: "királyi ház" (Maison du Roi). Ma ez a városi múzeum.


Pillantás a térről kivezető egyik utcába.

1998 óta a tér a világörökség része.

A pallérok házának részlete


A városháza teteje

Ha én brüsszeli lennék, kicsit  szégyellném, hogy ez a pisiló kisfiús szobor lett a város jelképe. A Manneken Pis létében az egyetlen enyhítő körülmény az, hogy  a XVII. század legelejéről származik. Öltöztetik is 1698-óta, és nyilván sokkal  több ruhája van, mint az andocsi Madonnának.

Az Eglise Notre Dame de Bon Secours (1664-1694) egy nem túl neves barokk templom

Annak ellenére, hogy egyáltalán nem híres templom, lenyűgözött a barokk térformálása.A templom meg nyitva, be lehet menni, nemcsak úgy üvegajtóig, mint nálunk.

Vasárnap kora délután volt, és valami furcsa felvonulás volt  a belvárosi Rue du Lombardon. Azt nem sikerült kideríteni, hogy mi volt ez, de főként sárkánynak öltöztek az emberek.

Süsü belga megfelelője?

A Place de la Vielle Halle aux Bles volt régen a gabonakereskedelem központja

Tipikus későközépkori ház

Tipikus

Nem hagyhatjuk ki a csokiszökőkutakat sem egy brüsszeli képes beszámolóból

Brüsszel katedrálisa tipikus franciás gótikus templom.