 |
| A Hegyi templom a Szarvas-házzal. Ezt a reneszánsz épületet Michaell Dull polgármestr építette újjá az 1676-os nagy tűzvész után. |
 |
| A Hegyi-templomhoz 176 fokon vezet fel a Diáklécső. 1642 óta ezen mennek fel a diákok a Hegyi templom melletti gimnáziumukba. |
 |
| Kilátás a Hegyi-templomról a Barátok temploma és az Óratorony felé. |
 |
| A lépcsősor végén szembetalálja magát az ember a templom szentélyével. A szentély a későgótikus csarnoktemplomok stílusában készült, közvetlen előzménye a szászsebesi templom, amivel szoros rokonságot mutat. Így szobrai a 1380 körüli időkből származnak. |
 |
| Veronika kendője |
 |
| Menyhért a királyok imádása részeként. |
 |
| A déli kapu |
 |
| A templom déli homlokzata. A templom nyomott tornyán jól érzékelhető, hogy azt soha nem tudták befejezni. |
 |
| A templom későgótikus csarnoktemplom jellegű. A középkorban Szt. Miklósnak volt szentelve. |
 | |
| Több periódusból falképek sokasága található a templomban. A képen a tipikusan az "internacionális gótika" stílusában készült falképeket látunk, keletkezési idejük tehát 1420 körülre tehetők. Fenn két próféta közt egy ritka Szentháromság ábrázolás, az úgynevezett tricephalus típus, amelynél háromarcú, egyfejű istenségként ábrázolják az egységet a hármasságban. Alatta Szent Miklósnak, a templom védőszentjének a legendarészlete.Alatta egy 1525-ből származósírkő. |
 |
| 1488-as évszámú felírt alatt Krisztus szenvedéseinek története. Az összes falképet 1777-ben lemeszelték, és az 1934-es feltárás során hozták felszínre őket. |
 |
| Új fejlemény (korábban tíz évvel ezelőtt láttam a templomot) 16-17.századi kelengyeládák megjelenése a templomban. Ezeket a szomorú sorsú szász erődtemplomokból hozták be, ahol korábban őrizték őket. |
 |
| Nem sikerült kiderítenem, hogy a templomban ma látható gótikus szárnyasoltárok honnan származnak. Ezeket ugyanis szintén felhagyott szász templomokból hozták ide, így ezt a Szent Márton oltárt is. |
 |
| Egy tábla -Levétel-a keresztről- egy szárnyasoltárról. |
 |
| A templomban itt is több városi előkelőség egykori sírkövét látjuk. A jobb oldali Stephanus Mann egykori polgármester köve. |
 |
| Utolsó ítélet a bal oldali hajó záróképe a 15.század végéről. |
 |
| Szent György és a sárkány. |
 |
| A Szent Orsolya oltár Homoródbene-Meerburg-Bela községből. A falu temploma így néz ma ki. |
 |
| Ezeket a freskókat felirata alapján Bálint mester festette 1483-ban, Szt Mihályt és Szt. Orsolyát ábrázolja. |
 |
| A templom eredeti oltárát a négy evangélista szobra díszítette, amelyek most a hajóban egy-egy oszlop mellett állnak kettesével. Márk és Lukács. |
 |
| János és Máté. |
 |
| Szent Miklós oltár. |
 |
| Egy korábbi Szent György legenda |
 |
| Ma a szentélyben egy Szent Anna oltár áll. |
 |
| A későgótikus szentségtartó fülke szintén jeles alkotás, akárcsak Johannes Reychmuth stallumai, és a gótikus bronz keresztelőmedence. |
 |
| Részlet az 1520-ban készült stallumról. |
 |
| A templom mellett ma egy régi evangélikus temető van. |
 |
| A Házsongári analógiájára kezdetben ezt is 17.századi eredetűnek gondoltam, de nagyot tévedtem, az 1. katonai térképen még nyoma sincs. |
 |
| Aztán találtam egy német honlapot, ami híres halottait sorolja fel, de itt sincs a 19. századnál korábbi évszám. A 2. katonai felmérésen már szerepel, úgyhogy a temetőt a 19. század elején nyithatták. |
 |
| Tíz év alatt itt annyi változás történt, hogy egy sok szép régi gesztenyefát ki kellett vágni. |
