2012. április 23., hétfő

Anyavár (Janyavár)

A vár története, és a róla szóló források:
Gaál Attila megfigyelései szerint a vár előzménye egy Árpád-kori földvár volt.(multkor.hu) A helység nevét 1093-ban említik először "villa Anya" néven. A 14. század végén a györgyi Bodó család birtoka.(muemlekem.hu) Kőnig Frigyes szerint a vár akár a 13.században is épülhetett.(varak.hu), ez azonban több forrásnak ellentmond.  Szentgyörgyi Rudolf szerint a falu a 14.századtól már a Györgyi Bodók tulajdona. Ekkor vár még nem létezett, de a falu lehetett a kiterjedt birtok központja. A Bodó család Mátyás uralkodása alatt országos méltóságokra emelkedett, és nagy vagyonra tett szert. A vár 1484 körül épült fel a mocsaras Sárvíz egyik szigetén. Építtetője Bodó Gergely  tárnokmester. (Sz.R. doktori értekezése) Az építkezéshez messzi földről kellett fát szállítani, mert a keményfás ligeterdőket ekkora már mind kitermelték a környéken. (Engel Pál.) Újabb okleveles említése ismert 1510-ből, amikor új adományként Bodó Ferenc kapta II. Ulászlótól. (muemlekem.hu) (Ez alapján talán rövid időre kikerült a Bodók tulajdonából?)Mivel a középkorban a Sárvízet egyszerűen Sárnak nevezték, ezért hívták másként Sártornyának is (Révai Lex.). Simontornya esetén igazolódott, hogy a ott a vár ősi magja valóban egy torony volt, kérdés ez mennyire teljesült Anyára is?
A XV.század legvégén a vármegye 13 vára közül ez az egyik legjelentősebb, az adólajstromok alapján akkora, mint Tolna vagy Paks.(Szentgyörgyi R. doktori értekezése. Érdekes Paksra való hivatkozás, mert ekkor még nem építették át a kolostort várrá.) Ez a mai alaprajzok alapján is nyilvánvaló, a vár jelentősen nagyobb volt, mint Simontornya, vagy pl. Dombóvár.
1514-es felkeléskor hallunk ismét a várról. A keresztesek kalocsai táborból május elején a sárközi származású Nagy Antal vezetésével a felkelők egy csapata  a Baja, Báta, Tolna útvonalon haladva átkelt a Dunántúlra. Hiába szimpatizáltak a tolnaiak velük, a várost mégis feldúlták. Ezt követően Anyavár ellen vonultak. A várat Bodó Ferenc védte, akinek megsegítésére Hédervári Ferenc sietett Ozoráról. Végül egyezség jött létre, a lázadó keresztesek szabad elvonulás ellenében fegyvereiket leadták, és a sereg szétszéledt.(Dr.Váradi Zoltán)
A törökök 1543-ban foglalják el.  Egyes források szerint, miután Rusztem pasa  eredménytelenül ostromolta, ezt követően néhány héttel Kászim mohácsi szandzsák bég foglalja el. (Sióagárd története) A hihetőbb variáció Györkös Attila szerint a következő: Az 1543-as török hadjárat alatt a Tolna hátárában állomásozó csapatokhoz járultak a tolnaiak." A tolnai lakosok segítséget kértek a szultántól. A közeli Anyavár  katonái zaklatták őket. Rusztem pasa követet küldött felszólítással a vár feladására. Ők nem hódoltak meg. Ezt hallván Rusztem pasa azonnal személyesen ment el a várhoz. Bejárta a környéket és alaposan szemügyre vette a várat az ostromlás felmérése végett, de arra a következtetésre jutott, hogy hosszú ideig is eltarthat az ostrom, és ennek a várnak nincs most akkora jelentősége, hogy ostromolni kezdjék. ...Csak elhaladtak a vár mellett a birodalmi seregek, bár két magyar forrás szerint is letáborozott a közelében a szultán...Rusztem pasa megbízta Kászim béget, hogy menjen vissza Anyavár várához és foglalja el. Ez később sikerült is neki." (gyorkos.uw.hu) A török időkben 22 fős őrség állomásozik itt, és a vár északi része elé huszárvárat is építenek.1602-ben a portyázó hajdúk felgyújtották.(Sióagárd története)
A 17. század során már a Bodók örökösének számító a Bosnyák család birtoka volt.(muemlékem.hu), de adatunk nincs arról, hogy a vár milyen állapotban volt. Feltehetően a hajdúdúlás után a várat sorsára hagyták, többet nem hallunk róla. A 18-19.századi térképek közül sok ábrázolja, ezek közül néhányat közlök is.  Végül a köveiből 1824-ben felépítik a harci r.k. templomot.
Alaprajzi elrendezésére csak a terepnyomok utalnak, feltárás még nem volt a vár területén.Ez alapján a vár közel 60x70m-es négyszög alaprajzú lehetett, a sarkokon nagyméretű bástyák sejlenek fel.
Anton Quits Nyanyavár néven ábrázolja 1803, -ban a Sárvíz szabályozási
térképén. (A térképek forrása: archivportal.arcanum.hu  Eredetije az Országos Levéltárban)

Schneman József 1818-as megye térképe is feltünteti. (Eredetije a Tolna Megyei Levéltárban.)Alig néhány évvel
későbbi, mint Quits térképe, de a Sárvíz medrére rá sem lehet ismerni.  Ami viszont jól látható, hogy a várat négyszög alakban körbeöleli a Sárvízvizével feltöltött várárok. A vár nevét Janyának említi. A 18.században
általánossá válik ez a névalak, pedig a középköri említés inkább Anya alakban gyakoribb.

Még az első kataszteri térképen (eredetije a Tolna Megyei Levéltárban.)1855-ből is szerepel, pedig közben 1824-ben a
köveiből épül meg a harci templom.Ez az egykori Sárvíz medreket már úgy
mutatja, mint ahogy az a valóságban ma is látható.





Nagyobb térképre váltás
A terület műholdképe napjainkban. Jól látható a vár csaknem szabályos
lekerekített négyzete,és az, hogy sűrű növényzet takarja ma a romokat.
A vár  nagyobb volt, mint a közismert simontornyai vár, pedig az a megye
egyik legjelentősebb vára volt. Az anyai vár négyszöge mintegy 60x70m-es
területet ölel körbe. A lekerekített négyszög alakú vár északi előterébe a török
időben egy huszárvár épült, sok kő és téglatörmelék látható is a szántásban.
 
 

A műholdkép négyzetét az egykori várárok rajzolja ki. A várárok a környező
földek szintjénél legalább 2m-rel ma is mélyebb. A várárok fölé pedig a
vár kis halmocskája  magasodik.

A várárok mélyén. Az aszályos időnek köszönhetően most nincs benne víz.
Annak ellenére, hogy a harci templomhoz innen vitték a köveket és a
téglákat, a vár területét még mindig nagy mennyiségben borítja a törmelék.
Ezen a képen jól látható, hogy a várárok fölé miként magasodik a vár halma.

A vár halmának oldalában  több helyütt ilyen furcsa kis üregek vannak.
(Gaál Attila közlése szerint "kincskeresők" járatai.)

A várárok keleti oldalán egy kis földnyelv ível át. Itt lehetett a vár bejárata.
Ebbe az irányba feküdt mintegy 700m-re, ma már a Sió másik partján Janya
 falu  a légifényképészeti módszerekkel felismert nagyméretű
gótikus templommal és a mellette fekvő udvarházzal (?)
A templom méreteire jellemző, hogy az csak a legnagyobb Tolna megyei
templomokkal  (Báta,Ete,Decs) állítható egy sorba, alapterülete legalább 200m2
volt.Természetesen a mai Sió akkor még nem létezett, de a hajózható Sárvízen
mindenképpen egy híd kellett, hogy átíveljen. Másként nézett ki tehát
akkoriban ez a vidék, kár hogy szinte semmi sem maradt belőle. 
Az úttól elsősorban azt vártam, hogy a folyók közt szép természet látnivaló
fogad, és a vár szerény omladék jelleget mutat majd. Valójában minden pontosan
 fordítva történt: A természeti látnivalók szerények voltak, a vár viszont még
így romjaiban is lenyűgözött.

2012. április 18., szerda

Eger: Kovácsoltvas emlékek

Nem valószínű, hogy van még egy olyan városa hazánknak, ahol annyi nívós barokk kovácsoltvas emlék lenne, mint Egerben. Ez főleg Fasola Henriknek és körének és az általa megteremtett hagyománynak köszönhető.

Az egykori jezsuita templom kapuja

Az érseki palota kapuja

A minorita templom kapuja

Egy szecessziós lámpavas

Az érseki székesegyház egy lámpaoszlopa

A megyeháza kaputimpanonja

A megyeháza egyik kapuja

A nagypréposti ház ablakrácsai

A kispréposti ház erkélyrácsa

Egy ház ablakrácsai

Az érseki palota erkélyrácsa Árpád-házi Szt. Erzsébet szobrával