 |
| Ez a kis bejegyzés Tolna megye legnagyobb politikusának Bezerédj Istvánnak igyekszik emléket állítani úgy, hogy bemutatja Hidjapusztát, egykori birtokát. Március 15.-re szerettem volna elkészíteni, de nem volt időm. A családról, a tágabb környezetről, és némi történeti háttérről már korábban itt értekeztem. A wikipedia sok-sok érdeme mellett nem említi azt, hogy az 1844-es országgyűlésen Eötvös mellett ő volt a zsidók emancipációjának is a fő harcosa. Én röviden úgy foglalnám össze jelentőségét, hogy a feudális, "barokk" életforma helyett polgári irányba igyekezte terelni a haza sorsát. Ez nem tanulság nélküli ma sem.A hidjai kastély életéről itt találunk hasznos leírást (apró pontatlanságai ellenére) arról, hogy milyen előremutató, polgári életforma zajlott a kúriában. Itt olvashatjuk azt, hogy a hidjai birtokot a "magyar biedermeier szellem központjának." nevezte egy osztrák költő. (Ennek eredeti forrása itt van, Bezerédj Amália méltatásában.) A kastély ma nehéz sorsú fiatalok nevelőintézete. Az épületet az 1830-as években bővítette Bezerédj István, a jobb oldali L alakú résszel, hogy alkalmas méretű is legyen ehhez a szerepre. Mégse lett egy hivalkodó épület. |
 |
| A kastély közelében 1842-ben épült a borászat, ami ma szépen helyreállított. Ma egy jónevű szekszárdi borász tulajdona. Bezerédj kora volt a pecsovicsok és a kubinszkyak összecsapásának az ideje. A kubinszkyak voltak a nemzeti liberálisok, (mit sem törődve a "liberális" szó legeslegújabb pejoratív jelentésmódosulásával) a pecsovicsok pedig a kormánypárti, Habsburgbarát konzervatívok. A kubinszyak vezére volt Bezerédj. A hidjai vendégek sorából most Festetics Leót emelem ki. Ő semmiképen sem keverendő össze a tolnai Festeticsek másik képviselőjével, Rudolffal, aki a pecsovicsok egyik vezére volt. Leó apolitikus alkat volt, de kulturális kérdésekkel elmélyülten foglalkozott. Ő alkalmazta Franz von Schobertet a neves osztrák költőt társalkodónak és nevelőnek. Franz von Schober tehát sokszor megfordult Hidján is, az ő személyében tehát egy jelentős, európai rangú irodalmár jár itt. Ő lesz az, aki a "a magyar biedermeier szellem központjának" nevezi Hidját. Érdekes párhuzam, hogy ugyanekkor a kubinszkynak semmikép nem nevezhető Perczel Sándor már magyar nevelőt fogad gyermekei mellé, aki még Franz von Shobernél is tehetségesebb költőnek bizonyul. A kor viszonyaira jellemző tehát, hogy Hidján a haza haladásáról szóló eszmecsere az esetek nagy részében németül zajlott. Érdekes adalék az is, Bezerédj István külön javasolta feleségének Amáliának, hogy a később nagyon elhíresült "Flóri könyvét" magyarul írja meg német helyett. Az asszony így is tett. |
 |
| A hidjai kápolna romjai. Bezerédj István elég belterjesen nősült. Első felesége Amália a kiterjedt Bezerédj család egy másik ágából származott. A fiatalon elhunyt Amália után István elvette Amália húgát, Etelkát. Etelka István halála után építette ezt a szép kápolnát, Tolna megye első neogót épületét. A kápolna ma igen rossz állapotban van, a tetőzete is beszakadt. A kastély közelében találjuk, egy körbekerített, elvadult akácosban. |
 |
| Bezerédj István és szűkebb családjának végső nyughelyét nem a kápolnában kell keresni, hanem a kastélytól kissé távolabb. Ez a kereszt jelzi, hogy hol kell betérni a sűrűbe. |
 |
| Az utóbbi időkben már gondozza a falu a legnagyobb tolnai sírját. |
 |
| A végére még egy kép a szedresi uradalmakról.A Gindly-Fiáth uradalom kápolnája évtizedekig romos állapotban volt Alsóapátipusztán, a mai Lovasudvarház mellett. Most úgy hallom hamarosan megújul, a szépen helyreállított kúriához hasonlóan. A környezet már megtisztították, a területet körbekerítették. |
