 |
| Feked-Schwarzfeldet egy helyütt már bemutattam, akkor minden szép és jót elmondtam már " a magyarországi német építészet gyöngyszeméről". Most a szokásos demográfia, építészettörténeti, művelődéstörténeti "elemzés" következik. |
 |
| Demográfiai görbéje. Az első világháború előtt érte el lakosságmaximumát, majd az 1920-40-es években erőteljes csökkenésbe kezdett. Ez érdekes módon nem létszik a faluképben, hiszen ekkor szinte majdnem minden lakóháza egy nagyon jellegzetes szecessziós-paraszti stílusban megújul. A kitelepítés, háborús veszteségek miatt lecsökken a lakosságszáma, majd a betelepítések révén átmenetileg ismét megugrik, hogy aztán az 1950-es évektől a magyar vidéki falvak közt is kiemelkedő lejtmenet következzék. 1880-ban lakosainak 94% német volt, és ez az arány a kitelepítésig nem is változott érdemben, akárcsak a 98%-os katolikus arány. Az írástudók 45%-os aránya a megyei átlagot képviselte, a sváb falvakhoz képest pedig némileg lemaradt volt. |
 |
| A falut már korábban bemutattam.Most egy-két jellegzetesség kiemelése történik. Két nagyon fontos helyi jellegzetesség is látszik ezen a képen: Egyrészt a kifejezetten szecessziós, "Jugendstiles" díszítőmotívumok, másrészt a rendkívül szűk, karcsú gangajtó, amit míves ajtó zár le. A sehová nem nyíló gangajtó több más sváb falu jellegzetessége. A soha, vagy maximum csak a koporsó kiadásakor használt ajtó ilyen karcsú aránya viszont csak itt fordul elő. Ezek az ajtók már annyira szűkek, hogy a koporsó kiadása itt már nem igen valósulhatott meg. Ez amúgy is inkább az evangélikusoknál dívott. |
 |
| Az 1920-30-as években jól meő asztalosműhelyek is voltak itt, ezek készítették a helyi és a távolabbi vidékekre pl. a Sárköz magyar falvaiba is ezeket az ajtókat. |
 |
| A másik ilyen jellegzetesség a kovácsoltvas kapuk nagy száma. Ezeket is helyi mesterek készítették. |
 |
| Sajnos ezeke csak mobillal készült felvételek, így nem tudnak valami szépek lenni. |
 |
| A helyi kőművesek számos szecessziós fogást eltanultak a városi (gondolom főként a pécsi) építkezésekből, a helyi kovácsmesterek előtt ilyen minta kevésbé volt, így ők inkább a historizáló stílust másolták, de magas szinten. |
 |
| A ház beosztása és alaprajza, az esztergált gangoszlopok, a vályogfalas építkezés mind általános sváb szokás. Ez itt a rendkívül karcsú gangajtóval, a szecessziósabb vakolatmotívumokkal és a historizáló kovácsoltvas kerítésekkel egészül ki jellegzetes helyi elemmé |
 |
| Az 1960-70-es években olyan sorvadásban volt a falu, hogy itt senkinek nem jutott eszébe építkezni. Így az 1920-40 közt megújult házak megmaradtak. |
 |
| Már "csak" az kellett, hogy legyen itt egy agilis polgármester, egy összefogó falu, emberek, akik figyelnek a helyi értékekre, áldoznak a falura, jól forgatják a helyi kis pénzeket, vonzóvá teszik falujukat a városi és külföldi emberek előtt. Nyilván nem állom meg az összehasonlítást a másik kedvencemmel, Závoddal. Itt Fekeden bizonyos szempontból Závod előtt járnak. Itt belemertek vágni olyan nagyszerű ötletekbe, hogy kortárs "kődolmenekkel" rakták tele a faluhatárt, "keresztjáró" turistautakat jelöltek ki, az elsők közt csatlakoztak a "sváb tanösvény " (Lehrpfad) mozgalomhoz, és jól felszerelt turistaházat is létesítettek. Talán jobbak is a lehetőségek, a jó darabig tökéletesen isten háta mögötti falu újabban 10 percre van az M6-tól, talán valami RHK Kft-s, "atomos" pénz is csurran-cseppen. Závod viszont a sváb építészet "mélyebb rétegeit" is kínálja: fachwerkes házakat, Strasskapelle-k, nívós barokk szobrok sokaságát, Apponyiak által patronált nagyszerű templomot. Závod továbblépésének lehetőségeit Feked mutatja, és mindkét falu továbblépése rajtad is áll, oh nyájas olvasó!- például azzal, hogy elmész és megcsodálod ezeket a falvakat, elismeréssel adózol a helyieknek, ne adj isten, az 1%-odat is nekik adod, és jó hírüket világgá kürtölöd! |
