Lisszabon magyar szemmel: 1. A székesegyház

 

Keresni kell azokat a pontokat, ahonnét jó rálátás van a Santa Maria Maior székesegyházra. Szerencsére a dimbes-dombos Lisszabonban akadnak ilyen helyek, amiket a városi térképek is feltüntetnek. Ilyen hely például a Karmelita-kilátópont (Miradouro do Carmo). 
  A székegyházat  I. Alfonz, az első portugál király 1147-ben, a város mórok alóli felszabadítása után rögtön elkezdte építeni, még román stílusban. A templom azon a helyen épült fel,  ahol a föníciai majd római település központja, majd a mórok főmecsetje állt. Az 1990-es években a templom kolostorának udvarán megtalálták ezeket a romokat, amelyeknek bemutatására védőépület építésébe kezdtek. Sajnos az építkezés lassan halad, ez azzal jár, hogy a kolostor most le van zárva a turisták elől. 

A templom földrengés előtti állapotát a Nemzeti Csempemúzeum (National Azulejo Museum) egyik pannójának részletén tanulmányozhatjuk.   A négyzeti torony, ami ma csonkaságában szinte jelentéktelen, a középkorban a templom díszeként  jóval magasabb volt mint ma. A templom ma "normannos",  kettős tornyain sisak volt.  Az 1755-ös földrengésben azonban a négyzeti torony,  a déli torony összedőlt,  a templom és a szentély boltozatának jó része beszakadt. Míg a déli tornyot helyreállították,  a négyzeti torony csak csonkán került visszaépítésre. 

 Magyar szemmel összehasonlításként a budavári Mátyás-templom adódik, mint a fővárosok leglátogatottabb templomai.
A lisszaboni székesegyház ma is zsúfolt kis utcákon keresztül közelíthető meg, mint a középkorban. Az utca szintjéről alig van rálátás a székesegyházra. Bezzeg Schulek Frigyes a Mátyás-templom helyreállításakor "ledózerolta" a környező jezsuita épületeket, hogy a templomnak tere legyen. 
        A wikipedia-csatát is a Mátyás-templom nyeri, amiről 34 nyelven olvasható ismertető, szemben a lisszaboni  27-tel. A Google értékelésben is a Mátyás-templomé a siker. Mindkét templomra 20 ezer feletti értékelés érkezett, a Mátyás-templom tetszési indexe viszont 4,8 a Sé-é csak 4,4.  Sé a lisszaboni katedrális rövid, közkeletű neve,  ami a Sedes Episcopalis (magyarul püspöki székhely) rövidítése. A Mátyás-templom soha nem volt püspöki székhely. A Sé székébe elsőként I. Alfonz egy olyan  angol püspököt ültetett, aki részt vett a reconquista harcaiban is. Ma érseki székhelyi rangban van már. 

A Sé  franciás stílusú épület, ez érződik román stílusú faragványain is, amelyek egy része 19-20.századi újrafaragás.

A Sé románkori északi előcsarnoka és oldalkapuja.
A reconquista harcaiban erőteljes keresztény összefogás valósult meg, amelyben döntő szerepe volt a franciáknak. Így az egész Ibériai-félsziget a francia kulturális befolyás alá került. A XII. századtól a Magyar Királyságba se rajzottak már ki a vallonoknak, latinoknak nevezett  francia népek, akik innentől inkább az Ibériai-félszigetet választották új lakhelyül. Nálunk ekkortól váltak dominánssá  a német eredetű hospesek,  akik például a Budai-várban felépítik Nagyboldogasszony-templomukat, a mi Mátyás-templomunkat. 

Az északi mellékhajó rózsaablaka és vakárkádja. 

A templomra csak a Szent Antal utcából van rálátás. Itt halad el a turisták közt is népszerű 28-as villamos, ami város legnevezetesebb látnivalóit is érinti. 
A 19.-20. századi purista templomrekonstrukciói nyomot hagytak a főhomlokzaton is. A rózsaablak környékének kiképzése származik ebből a korból, valamint a tornyok barokk sisakjait is visszabontották. A 19.-20. századi rekonstrukció azonban jóval visszafogottabb volt, mint Schulek ügyködése a Mátyás-templomon. 

A főkapu bal oldalának fantasztikus faragványai. 

A jobb oldal. A románkori  művészet élvonala. 
A Mátyás-templom középkori faragványokból szinte csak a Mária-kaput tudja  felmutatni,  már ami maradt belőle. 

Belépve szinte letaglóz a román dongaboltozat szépsége. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a földrengés után évszázadokig egyszerű fafödémmel állították helyre a templomot, és csak a 19.század végén kezdték meg a dongaboltozat rekonstrukcióját. 

A mellékhajók hevederívei közt  keresztboltozatok vannak. A főhajó triforiuma (íves galériája) is szép. 

A katedrális bejáratának közelében egy gazdag kereskedő, Bartolomeu Joanes a 14. század elején kápolnát épített magának végső nyughelyül. Ennek reneszánsz  táblaképein  Jézus és Mária életéből vett jelenetek közt Szent Vince mártíromságának jelenetét látjuk. A katedrális építésekor sikerült megszerezni a szent még mór földben nyugvó ereklyéit, amelynek révén a katedrális fontos zarándokhely lett, A mi Mátyás-templomunkról ez nem mondható el, soha nem volt zarándoktemplom jellege.  
.

A négyzeti torony kupolája és a kereszthajó. 

A  kereszthajó rózsaablaka és triforiuma. 

A szentélykörüljáró későromán kapuja. A kovácsoltvas kapu is eredeti. 

A kápolnakoszorús új gótikus szentély  IV. Alfonz (+1357) idején épült. A kápolnakoszorú  kibírta a Richter-skála szerinti 9-es erősségű 1755-ös földrengést is, mindössze a szélén, egy rövid szakaszon szakadt be a boltozat, amit fafödémmel pótoltak, és mind a mai napig ez látható itt. 

Számomra a kápolnakoszorú a szentélykörüljáróval  volt a székesegyház leglenyűgözőbb része. Nemhogy a Mátyás-templomban nem látunk hasonlót, de az egész magyarországi emlékanyagban nincs  már ilyen. Szép lehetett egykor Kalocsa és Nagyvárad kápolnakoszorúja is, de még szebb az egri. Stílusában a nagyváradi állhatott ehhez legközelebb.

A Szent Anna kápolna.   

Szent Anna szobra is eredeti. A kápolna egy ismeretlen hercegnő számára épült temetkezési helynek. 

A gótikus szobrászat egyik remeke. 

A Szent Kozma és Damján kápolna. 

A szentek szobrai. 

Lopo Fernandes Pacheco lovag örök álmát egy eb vigyázza...

...akárcsak hitvesének. Ilyen épségben megmaradt, ilyen magas színvonalú gótikus síremlékünk sincs, nemcsak a Mátyás-templomban, máshol sem. 

Egy gótikus kápolnaajtó. Kb. egy-két tucatnyi gótikus kovácsoltvas emlék a Kárpát-medencében is fennmaradt, elsősorban a  Felvidéken és Erdélyben , de Rudabánya és Tarpa ajtajain kívül a mai Magyarország területéről más nem is ugrik be most nekem. Azok sem ilyen méretűek és színvonalúak. 

Portugáliában is rendkívül kedveltek az aprólékosan kidolgozott, óriási betlehemek. Egy ilyennek kb. a nyolcad része van a képen. Machado de Castro készítette 1766-ban, és a kápolnák egyikében látható. 

A főszentély ablakai. 

Oszlopfők, ablakok. Sajnos a templomhoz kapcsolódó kolostorudvar építkezések miatt zárva van, így nem nézhettük meg a szentélyt támasztó támíveket. 

A szentély körbejárása után visszatérünk a kereszthajóba. 

A földrengéskor beszakadt a szentélyben elpusztultak királysírok.  A helyreállításkor a portugál királyok közös sírba kerültek, és környezetüket barokk stílusban állították helyre. 

A főhajó a kórúskarzatról. 

A kóruskarzat a rózsaablakkal.

Szent János.
A rózsaablak rekonstrukció. 

A templom déli oldalához nagy méretű emeletes sekrestye épült a barokk korban. 

A templom keleti oldalához épített kolostor körítőfala várszerű. A daru bizonyítja hogy udvarán még mindig zajlanak a felújítási munkák. 

Még néhány adat: A Sé 90m-es hosszával megközelíti a nagy katedrálisok 100m-es határát. A Mátyás templom 60m-es hosszával nincs ebben a kategóriában. Amivel viszont a Mátyás-templom Európa élmezőnyéhez zárkózott, az a belépőjegy ára. (2500 Ft). Ez nem csak  a Sénél kerül többe (5€), hanem a kölninél is drágább (6€). Igaz, Reimsben még többet kell fizetni. (9 €).