A kerci apátság

Erdély egy különleges látnivalója a kerci (Kertz- Cârța) ciszterci kolostorrom.  A középkorban ez volt a rend legkeletebbi és egyetlen erdélyi kolostora, egyben a gótika első erdélyi emléke. Kercet  Imre király (1196-1204) alatt alapították  a Maros-menti (a mai magyar határtól csak néhány kilométerre lévő)  egresi kolostorból. Kerc hamarosan nagyon fontos szerepet kapott. Egyrészt, akkor a Barcaságban székelő Német Lovagrenddel együtt a Kárpátokon túli területén élő kunok megtérítése volt a feladata. Hamarosan azonban eldurvult II. András és a Lovagrend viszonya, ekkor a kerci apátra hárult  a közvetítő szerep. Miután II.András kiűzte a Lovagrendet, az apátság kapta meg barcasági birtokait is. ( Itt érdemes megjegyezni, hogy a rend eredeti szándéka az volt, hogy a "periférián", a lakatlan vidékek civilizálásával maguk teremtsék meg létük gazdasági alapjait, de Kelet-Európában a rend története másként alakult, a kezdetektől birtokokat is kaptak.)  A tatárjárás után épült ki a kolostor a ma is látható koragótikus formákban.

A templom nyugati homlokzata. A cisszterci templomoknak nem volt külön tornyuk, a szentélynégyzet fölé magasodó fiatoronnyal oldották meg a torony kérdését.  Ilyen kis tornyot a homlokzathoz kapcsolódóan csak ritkán látunk, pl. Pontignyban. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az egresi apátság, a kerci anyakolostora is Pontignyből népesült be, és sok forrás Kercnél is a Pontignyből érkező szerzetesekről beszélnek.Abban minden művészettörténész egyetért. hogy a kerci kolostor franciás stílusú.

A nyugati főkapu kopott, koragótikus oszlopfejezete. Ez a kicsit későbbi lehet, mint a kolostor egésze, úgy az 1300-as évek elejéről származhat.

Az egykori főhajó. A templom háromhajós, gótikus bazilika volt. Az 54 m-es hosszával a pilisi, III.Béla alapította, igen fontos apátsággal volt egy kategória. A Magyar Királyság ismert ciszterci apátságai közül  (összesen 18 volt) csak a zirci volt nagyobb, a maga 75 méterével. Magyar földön az első ciszterci apátság a cikádori (bátaszéki) volt, de ez "csak" 40m-es volt, akárcsak a legépebben fennmaradt bélhámorkúti.  Zircről, Pilisből, Bátaszékről csak föld alól részben kiásott alapok maradtak  fenn. Az egykori hajóban ma I.világháborús német katonasírok vannak.

Egy művészien faragott rozettás zárókő. A vadrózsa Mária szimbóluma volt.A kolostor sokat szenvedett a középkor során a vlach, román, majd török fosztogatások miatt. Ugyanakkor több királyunktól is sok adományban, privilégiumban részesült. Kerc gazdag kolostorrá vált, ami az elvilágiasodás problémáját is magával hozta. Ugyanakkor a 15.századra a rend egész Európában válságba került, a hazai kolostorok is. Az agonizálásnak  Mátyás király vetett véget, és a kerci apátságot  feloszlatta, az apátságot pedig nagyszebeni prépostságnak adta. A nagyszebeni prépostság azonban nem bizonyult jó gazdának, a kolostor a 16.században romlásnak indult.

A 18.század elején a még épségben álló szentélyt evangélikus templommá alapítják. Az oltára a segesvári Barátok-templomának oltárával mutat rokonságot. A szentélyben megfigyelhetjük a kerci építőműhely legfőbb jellegzetességét, a kettős ablaksort. Az egyszerű mérmű nélküli gótikus ablak, és  felette a hat karéjos kerek ablakot. Ezt az ablaktípust számos más koragótikus erdélyi szász templomon látjuk, és mintegy védjegye lesz a kerci 13.század második felében működő építőműhelynek. 

A szász festőasztalosok szép terméke ez az ajtó is.

Ez a szomorú arcú asszony Mária, a világ királynője a szentély boltozatának zárókövén. Minden ciszterci templom a Szűzanyának volt szentelve.

Az oltár a kersztelőmedencével.

A dísztelen karzat az orgonával.

A nagyméretű, emeletes kolostorépületnek egyetlen fala maradt fenn. Figyeljünk fel arra is, hogy a romtól viszonylag távoli helyen is nyírják a füvet. Én itthon nem ismerek ekkora területű, ennyire szépen gondozott rommezőt.

Az egykori kerengő egy épségben maradt ablaka. Itt is mindenfelé virágok, gondozottság.

A szépen nyírt réten a tiszteletes úr eléggé indulatosan vágott át a templom felé a lelkészlakból, nem tudom miért lett ideges. A lelkészlakról felesége elmondta, hogy ez is az apátság egyik épülete volt (ma már teljesen modern jellege van) és alighanem a Kárpát-medence legrégibb folyamatosan lakott épülete. A lelkésznével eleinte németül szerencsétlenkedtem, aztán hamar kiderült, hogy szinte kifogástalanul beszél magyarul is.
A 17.században a megmaradt kövekből egy zárt egységet építettek a szászok, úgyhogy akár erődtemplomnak is tekinthetnénk.

Ezzel a mosolygós angyallal búcsúzunk is.