Rövid, szubjektív megyetörténet
A XV. század végén Tolna megye volt a negyedik legnagyobb adózó, és 20 fő/km2-nél is nagyobb népsűrűségével is az ország élmezőnyébe tartozott. A XVI.század első felében pedig a Szerémségből ide tevődött át a bortermelés súlypontja, ami marhakereskedelemmel párosulva még tovább emelte a megye jelentőségét. Ekkoriban Tolna városa 8-10 ezer fő körüli lakosságával egész biztos, hogy top 3-ban volt. (Ha Mözsöt levonjuk, ma sincs ennyi lakosa.) A hódoltság második felétől kezdve azonban a megye szinte teljesen elnéptelenedik. Csaknem nulláról kezdődik újra a története a török kiűzése után.
Az újrakezdés nem sikerül túl jól. Tolna vármegye Baranyával és Somoggyal szemben is határpert veszít, így területe 40%-kal csonkul, súlya csökken. Az élet lassan indul meg, de a nagyarányú betelepítések révén a megye a népességhátrányát a XVIII. sz végére ledolgozza, és ekkorra csak néhány nyugati vármegye előzi meg népsűrűségben és jólétben. Ekkor a lakosságszámának 35%-a német lesz, akik a Völgységben és a Hegyhát egy részében abszolút többséget is alkotnak.Az 1785-ös népszámláláskor már 130 ezren lakják. Aztán a XIX. század derekán Tolna vármegye második aranykora is véget ér, és beleszürkül az országos átlagba, vagy az alá is. (Persze a fejlődés-hanyatlás nem egyenletes. Például a Sárközben a XIX. század legvégén szinte már önemésztő lesz a jólét. ) Tudom, hogy a lakosságszám nem minden, de azért elég beszédes, hogy ma majdnem annyian lakják Tolna megyét, mint 1840-ben. Sokat elárul a megye történetéről az is, hogy nem szokványos módon, az 1980-as évek végén éri el a lakosságmaximumát, hanem 1941-ben, a háború, a holokauszt és a sváb kitelepítés előtt. Ekkor 276 ezer fő lakja, ma 225 ezernél tartunk, és az utóbbi két évtizedben jól kiszámíthatóan évente kb. ezer fővel csökken. Húsz-harminc év múlva valószínűleg már több elnéptelenedett vagy igen kis lélekszámon stabilizálódó falva is lesz a megyének, főleg a nyugati, középső és déli részén. De a paksi térség bizakodhat.
Tolna megye múltja hihetetlenül alulértékelt, pedig a XIX. század derekáig tartó virágzásnak az anyagi kultúrában is nyoma kellett hogy maradjon. Amikor 2000 és 2003 közt feldolgoztam megyénk műemlékeit, akkor a nyilvántartott emlékek számát tekintve a megyénk tök utolsó volt, de azóta már néhány alföldi megyét leelőztünk, hála annak, hogy megváltozott a műemléki nyilvántartás rendszere. Hogy ilyen rossz a a megítélésünk, abban nekünk is vannak adósságaink, főként a sváb örökség feldolgozásában. Ezt a területet egész egyszerűen elhanyagoltuk.Az utóbbi időkben örvendetes dolgok is történtek, ilyen például a Tolna Megyei Értéktár létrejötte, amiből azért sok minden hiányzik, a gyűjtés esetleges.
Következzék akkor néhány csokorba gyűjtve a megye szerintem legértékesebb kulturális emlékeinek gyűjteménye, esetleges sorrendben. A top-10-et nem sikerült tartanom, top-17 lett belőle, túl sok jó hely van a megyében.
Vesztergombi András szívességéből térképet is tudok közölni a neves helyekről.
1."Sváb" falvak
 | ||
Závod, az én személyes kedvencem, egy Hollókő szintű falu Tolnában. Závodnak például sokkal több szakrális kisemléke van, mint Hollókőnek, a temploma sokkal jelentősebb, és a falukép is nagyjából egységes. A táj szépsége sem marad el a nógrádi tájak mögött, talán csak egy vár hiányzik. Persze Hollőkőbe az elmúlt évtizedek alatt sok pénzt invesztáltak. Závodon nem volt pénz, itt jobbára mindent a maguk erejéből tettek az itt lakók. Persze kell vezéregyéniség is ehhez, aki pályázik, tanácsot ad, szervez és példát mutat. Ezt az embert Szász Gábornak hívják. Nem véletlenül kapott a Závod falu Podmaniczky-díjat és Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat. Závodot fénykorában, 1840-ben, több mint ezer ember lakta. Ma csak 275-en.
|
2. Bonyhád felekezeti negyedei
 |
| A képen a régebbi zsidó temetőből pillantunk a város evangélikus negyedére. Bonyhád nemzetiségi összetétele a a 18. század végén különleges volt. Nagyjából egyenlő arányban lakták zsidók, evangélikus és katolikus németek.A kis számú magyar lakossága zömében református volt. A felekezetek felosztották egymás közt a mezővárost. Az evangélikus negyed volt a tipikusan svábos, a katolikus negyedben álltak a Perczelek kúriái. Sok zsidó emlék is fennmaradt, köztük hazánk egyik legrégibb zsinagógája, sajnos nagyon rossz állapotban. A város zsidó szakrális emlékeit itt részleteztem., mégis csak ezek a legkülönlegesebbek. Itt meg a város szerveződéséről, a felekezeti negyedekről írtam. Katolikus templomáról itt találunk leírást. |
3. Grábóc, görögkeleti szerb kolostor
 |
| Tolna megye egyik leghíresebb műemléke.A grábóci faluvégen találjuk a kolostoregyüttest, amit 1994-ben ismét visszakapott a szerb egyház. Korábban ez a kolostor volt az ortodox szerbek számára az egész Kárpát-medence szellemi és vallási központja, és ebből valamit sikerült is visszanyernie, legalábbis újra jelentős a búcsúja. Történetér itt érintettem röviden.Ha Grábócon járunk, érdemes felmenni az új kilátóba is, és gyönyörködni a Szekszárdi-dombság és a messziről idelátszó Mecsek szépségében. 1840 és 1940 közt Grábóc lakosainak a száma tartósan 700 körül mozgott. Ma 177-en lakják. |
4. Az evangélikus templomok
 |
| Felsőnána, Murga, Varsád, Bikács, Kéty, Keszőhidegkút, Kalaznó, Izmény (itt a legszebb szószékoltárt látjuk) és végül egy kakukktojás: Mekényes.(Ez már Baranyában van, de ugyanúgy Apponyi birtok volt mint Lengyel.) Most csak a legértékesebbeket említettem. Itt írtam róluk a műemlékes honlapomon. Ahol csak tudom leírom, hogy a megye műemléki látnivalói közül a legkülönlegesebbek és a leginkább veszélyeztetettebbek ezek a festett karzatos sváb evangélikus templomok. (A veszélyeztetettségükre sajnos jó példa a zsibriki templom lebontása.) Nekem személyes kedvencem a murgai a "faklumpás Notre Dame" (Lásd a képen.). Murga a legkisebb tolnai falu. Ma csak 65-en lakják, fénykorában 700-nál is többen éltek itt. |
5. A Sárköz
 |
| A Sárköz gazadag néprajzával sokan sok helyütt foglalkoztak. Műemlékes honlapomon én is röviden érintettem. A sárközi társadalom szétesését itt részleteztem . A fenti képen egy bátai módos katolikus gazda portáját látjuk, ami ma a tájház. A tájegység külön érdekessége, hogy itt minden faluban van ilyen épület. Itt az őcsényi, a decsi, a sárpilisi, az alsónyéki linkje, és persze a Bogár-tanyáról és a bátai halászházról sem feledkezhetünk meg, Sok helyütt láthatunk még hatalmas, polgári ízlést követő portákat is. Egységes utcaképet már kevésbé, talán az alsónyéki Vasút utcát emelhetnénk ki. 2003 körül egyesek kezdeményezték, hogy a világörökség részévé legyen a vidék, azóta mintha csend lenne ekörül. A templomok közül a középkori decsit kell kiemelni. Itt a középkori vonatkozásai olvashatók, itt a reformáció utániak. |
6. Hőgyész kastélyai és más kastélyszállók
 |
| A hőgyészi Mercy-Apponyi kastélyok a megye legjelentősebb barokk kastélyai. Itt írtam történetükről. A nagyobbik a Mercyek és Apponyiak után 2001-2010 közt élte második virágkorát, ekkor wellness kastélyszállóként működött. Aztán bezárt. Azóta már a szép parkját felverte a gaz. Csak a kerítésen keresztül távolról vethetünk pillantást a kastélyra. 2016-ban ismét bekerült a hírekbe, parkját is el kezdték gondozni, várom a fejleményeket. 2018: nincsenek fejlemények, parkját ismét felverte a gaz. |
 |
| A kisebbik kastély egykor az uradalom kancelláriájának székhelye, majd herceg Lichtenstein Alfréd kastélya volt.Ez egy honlap tanúsága szerint szállodaként működött, ma eladó. A megye kastélyainak nagy része katasztrofális állapotban van. Ez a két hőgyészi még tartja magát. Aki szeretne szemezgetni a megye kastélyai közt, az innen tud elstartolni.. Még néhány felújított kastélyszállóra azért felhívnám a figyelmet: A nemrég megnyílt gyönki Magyary-Kossa kastélyra, és a Paur, majd az Apponyi család kis medinai kastélyára. Bölcske határában szintén nemrég nyílt meg a Szakách-kastély 19-20.századi épülete. Simontornyán a Fried-villa az egykori bőrgyáros igényes lakhelye volt, Vágó Pál tervezte az 1920-as években szecessziós- modernista stílusban. |
7. Bátaszék, Nagyboldogasszony plébániatemplom
 | |
| Lehet fanyalogni a neogót stílusra, de aki már járt a bátaszéki templomnál, azt az épületből áradó monumentalitás nem hagyja érintetlenül, különösen úgy, hogy ezt a templomot az ember gondolhatja a mellette bemutatott középkori ciszterci apátsági romok egyfajta reinkarnációjának is. Ez az ország ötödik legmagasabb temploma, a maga 82,45m-vel, de jellemző módon, nem szerepel ebben a rangsorban sem. (Frissítve 2016.01.01-én: most már szerepel.) Szép teljesítmény ez egy mezővárostól, hiszen csak Esztergomban, Budapesten, Székesfehérváron látni magasabb templomot. A svábok lakta Bátaszék mindig is híres volt kőművesiről. A 20. század elején úgy gondolták, építenek egy hatalmas templomot a régi helyére. A dolog azért nem ment olyan egyszerűen. A templomról itt, Bátaszék másik két kápolnájáról itt találunk ismertetőt. Külön érdemes felhívni az Orbán-kápolnára a figyelmet, mert a mellette álló molyhos tölgye lett 2015-ben az Év Fája. Ha már itt járunk ne mulasszuk el megtekinteni a Kálvárai-kápolnát sem, egyedülálló a megyében, az országban sem sok ilyen van. |
8. Makovecz emlékek: Kakasd és Paks (és egy kicsit Szekszárd is)
 |
| Makovecz művészetének megítélése végletes, de tagadhatatlan, hogy ő volt a közelmúlt legjelentősebb magyar építésze. (Egy mértékadó méltatását pl. itt találjuk.) Munkásságának kedvelői nem fognak csalódni a kakasdi faluházban sem, amelynek távolról is jól felismerhető szimbolikája a falu székely-sváb együttélését hirdeti. (Csak zárójelesen jegyzem meg teljesen méltatlan állapota miatt azt, hogy Szekszárdról Kakasd felé tartva a 6-os úton elhajtunk egy ifjúkori fő műve mellett is, az 1964-es Sió-csárda "omladékait" érintve. 2016 nyarán biztató hírek jelentek meg, majd ősszel el is kezdődtek a felújítások, amik aztán megrekedtek. 2018: megint nekilendültek az építkezések a "háttérben", 2020: megint állnak jó ideje.) A paksi templomot pedig maga a mester is élete egyik fő művének tekintette. Részletek róla itt. A paksi vásárcsarnok is a mester munkája, de amolyan "rutinból lenyomott " épület benyomását kelti. Nincs is különösebb híre. |
9. Pincefalvak
 |
| A pincefalvak bemutatását a dunaföldvári Alsó-Öreghegyen fennmaradt kis pincefaluval, a rókusi pincékkel kezdjük. Sok új pince mellett egy-két régi vályog és sövényfalu présház is fennmaradt itt, és itt áll a legszebb tolnai barokk kápolna, a Szent Rókus is. Az 1742-ben épült kápolnát a több mint 500 ember halálát okozó pestisjárvány elmúltával emelték az akkor még a város határában lévő Szőlőhegyen. A templom érdekessége, hogy tornyának szélessége csaknem megegyezik a hajóéval. A kis kápolna a XVIII. századi oltárművészet értékes alkotását rejti. Az oltárkép témája - a Szentháromság a Zakariás-áldás keresztjével és pestistől védő szentekkel- ritkán fordul elő hazánkban. Felette a Passaui Madonna kegykép másolatát látjuk. A csavart oszlopos oltár is figyelemre méltó XVIII.század közepéről származó alkotás. |
 |
| Ismert pincefalu a Sióagárd határában a Leányvár is. (képünkön) Bár sok szép részletet találunk még itt, távolról is jól néz ki, de az összkép sajnos már eléggé megbontott. Kevesebben ismerik a bölcskei pincesort, pedig itt is nagyon sok pince van, és meglehetősen egységes képet is mutat. |
 |
Megyénk legszebb pincefalvai sváb települések mellett fekszenek. Leghíresebb és legnagyobb a györkönyi.
Itt nem csak téglapincék, hanem vályog és sövényfalas, nádfedeles öreg pincékből is fennmaradt néhány.Másik végletként találunk historizáló, vakolatdíszes présházat is. Itt készítettem egy beszámolót róla.
|
 |
| A paksi Sárgödör pincesora is egyre jobb hírű, főként az itt rendezett Siller-fesztivál jóvoltából. A környékbeli sváb pincesorok sorából ki kell emelni a kicsinyke, de helyenként hangulatos a dunakömlődit is. |
10. Tolna megye várai
 |
| Két országos jelentőségű várral rendelkezünk. Simontornya vára kis mérete ellenére igen fontos szerepet játszott a megye történetében. Históriáját a vár gazadag és látványos honlapján böngészhetjük végig. Kiállításai közül kiemelésre érdemes a megyei nemesi ősgalériáinak maradványait bemutató terem. |
 |
| Az ozorai vár egy valódi élvonalbeli itáliai quattrocento alkotás volt Pannóniában. Története a főúri palotától a Tsz magtárig ívelt. Az 1981-ben elinduló feltárási és helyreállítási munkálatainál különös hangsúlyt kapott az, hogy a bemutatása látványos legyen, és ennek tökéletesen megfelel az, amit itt látunk. Honlapját itt találjuk. |
 |
| A megye harmadik "vára" a dunaföldvári, tulajdonképpen csak egy késő-középkori erődített torony. ami a török időkben is viszonylag fontos szerepet játszott. Ma múzeum ez is, érdekes kiállításokkal. A nagyrészt elpusztult várak közül a Kapos-völgy várait itt ismertettem. A megrögzött várrom-kutatóknak ajánlom a Janyavárról szóló bejegyzésem. Végezetül a műemlékes honlapom várakról szóló összefoglalóját említem. |
11. Tolna megye ferences kolostorai
 |
| A XVIII. században újratelepülő Tolnában csak egy rend tudott tartósan gyökeret verni, a ferences. Első két kolostorukat a megye akkoriban két legnagyobb városában a megyeszékhely Simontornyán, és a 19.század elejéig a megye legnépesebb településén, Dunaföldváron építik fel.A dunaföldvári kolostorban csak 1858-ig laktak ferencesek. Ekkor tűz ütött ki, és a barátok elköltöztek Gyöngyösre. A kolostor plébániává alakult át. A tűz szerencsére a könyvtárat (lásd a fenti képet) nem pusztította el. A kolostorépületben az 1950-es években gimnázium nyílt, ami eredeti rendeltetésének megfelelően használja a helyiséget ma is. A könyvtár mennyezeti falképének központi részén a Szűzanya nagy méretű ábrázolása volt, ami nyilván nem élte túl a Rákosi-rendszert. |
 |
| A fenti képen a simontornyai főoltárképének részletét látjuk Szt. Simon és Szent Júdás Tádé apostolokkal, a templom védőszentjével. Ebből a részletből is nyilvánvaló, hogy milyen nagy tudású mester dolgozott itt. Ezt a templomot egészen 1950-ig a ferencesek vezették. A kolostorépület ma túlnyomórészt üres, egy részében kollégium volt nemrég, más részeit a város használja. Állítólag falképek, stukkók is fennmaradtak, de abba a részbe nekem még többszöri próbálkozással sem sikerült bejutnom. A megye ferences kolostorairól itt van régebbi összeállításom. |
12. A lengyeli uradalom
.jpg) |
| Lengyel Apponyi Sándor alatt élte virágkorát.A grófi kastély ugyan hatásos historizáló épület, de mégiscsak több ilyen van az országban. A "svájceráj" néven emlegetett 19.század eleji tehenészet azonban sokkal inkább kuriózum. A lengyeli uradalom sok-sok emlékéről ezért nézzük meg az itt közölt összeállításom is! Régi honlapomon is van egy-két dolog a történetéről. A kastélypark is figyelemre méltó.. Régi fás lapomon van róla összeállítás. |
13. A római kor emlékei
 |
| Megyénk római emlékekben is gazdag. A képen a Dr. Soproni Sándor Kőtár látható Bölcskén. A megye római kori emlékeit itt külön is bemutattam. |
14. A puszták
 |
A
megye jellegéből adódóan több majorsággal, uradalmi központtal is rendelkezett
ezekből mutatok be hármat. Most olyan helyek következnek, amelyek
tulajdonképpen egyszerre felemelők és rettenetesek.. Kulapuszta Ozora mellett
az Esterházyak méntelepe volt valaha. A barokk uradalmak egyik legszebb hazai
példája, egykor szép kastéllyal, lovardával, istállókkal. Ha valaki megnézi a
fenti képet, és elvonatkoztat attól, hogy mindenféle vasszelvényekkel
csúfították el az eléggé leromlott állapotú épületet, az meg kell hogy
állapítsa, hogy egy imponáló építészeti igényességű térről van szó.
Ez volt a helyzet kb. 2000 tájékán. 2009-ben már egyszerűen katasztrofálisnak volt
nevezhető mindaz, ami itt fogadott, nem is beszélve egy agresszív kuvaszról.
Itt akkor minden a reménytelenségről szólt. Nem hiszem, hogy valami is változott azóta.
|
 |
Szabatonpuszta
isten háta mögötti hely, a Magyary-Kossa uradalomhoz tartozott. Itt már alig
áll egy-két épület, de egy műemlék 19,századi tehénistálló még igen. 2009-ben el akarták
adni (nem tudom sikerült-e) azért a belsőt felújították, de kívülről rossz
állapotban volt. Most nem tudom mi van vele. Biztos, hogy nincs ötnél több
barokk tehénistálló az országban, de lehet, hogy mára már csak ez az
egy maradt. (Ha áll még egyáltalán, én 2010-ben jártam itt utoljára.)
|
 |
| A fácánkerti uradalmat a híres somogytúri festőművész, Kunffy Lajos testvére vásárolta meg a századforduló idején. Hamarosan felhúzta a nagy méretű háromemeletes szeszgyárat is, a hozzá kapcsolódó épületekkel. Az elmúlt több mint száz évben az együttes szerencsére alig változott, így elsőrangú ipartörténeti emlékké válhatott.. |
 |
| 1893-96 közt épült fel a városban a Huszárlaktanya impozáns épületegyüttese. Akkoriban a kaszárnyák is építészetileg igényes épületek voltak. Szovjet laktanyaként érte el történetének mélypontját, hogy a rendszerváltás után lassan meginduljon rehabilitációja. A képen látható egykori lovardából szabadidőközpont lett, de a felújított épületekben van már gimnázium, könyvtár, idősek otthona is. Tolna további érdekes látnivalói az egykori selyemgyártáshoz köthetőek. Bezerédj Pál kezdeményezésére épül fel a 1898-1900 közt a selyemgyár hatalmas épületegyüttese, amit az elmúlt évszázad alatt felhúzott jellegtelen épületek sora keretez. Itt ma is ipari termelés folyik, (építőipari textíliák gyártása), de ha beengednek minket, akkor megfelelő szögből ügyes fotós jó felvételt készíthet. Az akkoriban felfutó selyemgyártás tette szükségessé azt is, hogy selyemgubóraktárak épüljenek. Tolnán is fennmaradt egy ebből a korból, hirdetve a selyemgyártás egykori jelentőségét. |
16. A megye legfőbb búcsújáró helyei
 |
| Megfigyelésem szerint még a legvadabb ateistákat sem hagyja lelkileg érintetlenül egy búcsújáró hely felkeresése, mert ezek szinte mindig olyan helyeken jöttek létre, ahol táj és épület különös egymásratalálása is megfigyelhető. A bátai apátság a középkor végének egyik legfontosabb búcsújáró helye volt Magyarországon. Az 1938-ban felépült templomban az elmúlt évtizedekben a régi búcsús hagyományok felélesztésével próbálkoznak, nem is teljesen eredménytelenül. Rendkívül gazdag honlapja főként Sümegi József idevágó tanulmányai miatt alapvető fontosságú a középkori egyháztörténettel foglalkozók számára. |
 |
| A Cikó-Máriaszéplaki rom a megye egyik legfontosabb román kori templommaradványa. Régóta megoldatlan problémája a történészeknek, régészeknek, hogy kerül ide egy ilyen, a középkori falusi templomok színvonalát messze meghaladó téglatemplom. Itt írtam róla egy kicsit. Máriaszéplak a völgységi és a baranyai németek kedvelt búcsújáróhelye volt, ma is sokan járnak ide. |
 |
| Csicsó Hőgyész határában főként a hegyháti németek búcsújáró helye volt. Itt mindent megtalálunk, ami fontos egy ilyen helyen. Barokk kápolna, a passaui Mariahilf szentképe, remetelak, szentkút, szép kilátás, csendes környezet. A megye búcsús helyeit itt gyűjtöttem csokorba, Ebből kimaradt Ódány, amit itt pótoltam. |
17. Gépészeti emlékek
 |
| A bátai szivattyútelep egyedülálló abból a szempontból, hogy az 1896-ból származó szivattyújait a gőzgépek leváltása után faszéngázas Otto-motorok hajtották. Faszéngázas rendszer kevés épült, és ma ez az egyetlen egy ilyen rendszer van csak a világon. Itt van egy több képből álló beszámolóm. |
 |
| A decsi határban lévő lankóci szivattyútelepet a bátai tehermentesítésére építették. 1915-ben kezdték el, de a háború miatt csak 1922-ben lett kész. Itt már nem gőzgépek, hanem dízelmotorokat alkalmaztak. |
A teljes sorozat Szekszárd környéki természeti látnivalókról:
A legjobb helyek a környéken
Kulturális látnivalók:
.
