![]() |
Esztergom, a várkápolna kapuja és rózsaablaka |
Vándorló főváros
Az államalapítást követő első századokban - nem csak Magyarországon- a királyi udvarok folyamatosan vándoroltak, így élték fel királyi uradalmaik javait és közben intézték alattvalóik ügyeit. Ennek bizonyítékai többek közt a szolgálónépi szervezet. Ennek lényege az volt, hogy a királyi udvarhelyek köré olyan népelemeket telepítettek, akik termelő és kézműves munkájuk, vagy más szolgálatuk révén gondoskodtak egy-egy udvarhely szükségleteiről. Az állandó székhellyel még nem rendelkező uralkodók szüntelenül úton voltak, kíséretük ellátásáról a királyi birtokközpontoknak tekinthető udvarhelyek szolgálónépei gondoskodtak. Foglalkozásnévből alakult településneveink ugyancsak a szolgálónépi szervezet emlékét őrzik (Tárnok: az uralkodói kíséret belső szolgálatát ellátó ember, Udvarnok/Udvardi:mezőgazdasági termelőmunkára fogott népek, Kovácsi, Szakácsi, Lovászi, Halászi, Csőszi, Szántó, Szőlős stb.).Egyes központok azonban kiemelkedő jelentőségűek voltak. Az első ilyen kiemelkedő központ Esztergom volt, amely később, az állandó budai székhellyel is megtartotta jelentőségét, mint a magyar egyház központja. A másik jelentős központtá Székesfehérvár vált, mely a kezdetektől a Magyar Királyság szakrális központja a hatalmas Nagyboldogasszony bazilikájával, amely nemcsak az ország legnagyobb temploma volt, hanem a I. Ferdinándig koronázótemplom és temetkezőhely is. Később vált hangsúlyossá a harmadik jelentős központ, Óbuda. Óbuda polgárai azonban jogilag egyházi jobbágyok lettek, majd a tatárok elpusztították, és jelentősége visszaszorult. IV. Béla a mai budai Várhegyen kezd nagyszabású építkezésekbe, valószínűleg már valamiféle rezidenciát is épít itt. Ezzel kialakul az ország negyedik fővárosa. Károly Róbert 1323-ban a temesvári kitérő után székhelyét Visegrádra helyezi át, ez lesz az ötödik központ. Nagy Lajos 1347-ben Budára teszi át székhelyét, majd pár hadjárat után visszahelyezi Visegrádra. Zsigmond idején véglegesítődik Buda fővárosként, egészen Mátyásig, aki 1485 után rövid időre Bécsbe teszi át kérészéletű birodalmának székhelyét.
A Medium Regni és Fehérvár
A Duna Esztergom és Buda közt az öt királyi központ közül négyet (Esztergom, Visegrád, Óbuda, Buda) érintett. A Medium Regnihez vehetjük még Dömöst, mint királyi központot, és a Duna másik partján Pestet, aminek vonzáskörzete az alföld jó részére is kiterjedt. Ez a vidék - a középkori Pilis és Esztergom vármegye környéke, illetve Pest a hasonló nevű megye szélén - a legsűrűbben lakott vidék volt a Magyar Királyság területén 36fő/km2-es népsűrűséggel. Itt tárgyaljuk Vácot is, amit ma is a Dunakanyarhoz sorolnak. Vác püspöki székhely volt, a püspökség területe pedig Nógrádon keresztül a Felvidék felé vezetett. A püspökség birtokai is főként Nógrádba estek.Fehérvár ettől a tömörüléstől messze esett. Ráadásul Fejér vármegye kifejezetten ritkán lakott terület volt, népsűrűségben harmada-negyede volt csak Pilisnek. Fehérvár magányosan, társak nélkül emelkedett ki a Sárrét és a Fertő (a Velencei-tó középkori neve) hatalmas mocsaraiból. Nem véletlen tehát, hogy sok "Piliskutató" lelkesen keresi "az igazi Fehérvárt" a Pilis és a Visegrádi-hegység bércei és völgyei közt, vagy az óbudai pálosok hasonló nevű kolostorában igyekszik megtalálni az egykori fővárost. Így Fehérvár - bár a Medium Regnihez sorolták- kissé távolabb esik, nem is ebben a bejegyzésben, hanem az Észak-Dunántúlnál fogom ismertetni.
"Vízfejű" ország már a középkorban is?
Középkori - egyesek által vélt - elmaradottságunkat gyakran igyekeznek azzal a leírással alátámasztani, amit Mantua urának követe adott 1395-ben, amikor arról panaszkodott, hogy Zágrábtól Budáig (350 km) csak erdőségen keresztül vezetett az útja. A követ minden bizonnyal a kor levantei kereskedőinek útvonalán, velük együtt haladt. Ez egyben a Rómába tartó zarándokút is volt. Olyan, számunkra jelentős településeket kellett volna érintenie Zágráb után, mint Kőrös, Szlavónia akkori legnagyobb városa, Kanizsa, Zalavár, Keszthely, Tapolca majd Veszprém mezővárosa, végül még Buda előtt Fehérváron kellett, hogy áthaladjon. Mantua falakkal körülhatárolt területe ugyan 8-szor akkora volt, mint Fehérváré, de Fehérvár még itáliai mércével is jelentős település volt. Hogy lehet, hogy a követ nem vett tudomást városias Fehérvárról? Engel Pál magyarázata szerint a levantei, főleg luxuscikkekkel kereskedő kalmárok számára az olyan kis városok, mint Fehérvár (kb. 2000 lakos, agglomerációval sem lehetett 4000-nél több) nem volt érdekes, még kevésbé az ennél is jóval kisebb mezővárosok. Ők egyből az európai léptékkel is jelentős budai agglomeráció felé törtek, az útjukba eső többi településsel nem törődtek. A Buda körüli agglomerációban ekkortájt legalább 20-25 ezren lakhattak, jóval többen mint bárhol máshol az országban (és Mantuában). A kereskedők akkoriban ugyanúgy viselkedtek, mint sok mai külföldi. Csak Budapest érdekes, a vidéki Magyarország érdektelen, elmaradott, szürke. A mai "vízfejűségnek" tehát már középkori előzményei voltak. Ezt támasztja alá Kubinyinak az a megfigyelése is, hogy 1440 és 1529 között Buda, Pest és Óbuda polgárainak 32%-aTolna, Somogy, Baranya és Zala megyékből származott. Választ keresve „a miértre", rámutat, hogy a dél-dunántúli mezővárosok általában csekély lakosúak voltak (de nagy számban voltak), és csupán egy civitas alakult ki a területen: Pécs. A sok apró mezőváros nem tudta teljesíteni azt a városi funkciót, amelyet a polgárság igényelt. (Tegyük talán itt azt is hozzá, hogy ez időben a török egyre fenyegetőbb közelsége is hathatott az elvándorlási kedvre !) Amellett Székesfehérvár és Szeged vonzása sem volt túl erős.Azért a helyzet
akkoriban még nem volt annyira súlyos, mint manapság. A budai agglomeráció
mellett ugyanis más komoly centrumok is voltak az országban (Pozsony, Kolozsvár,
Kassa, Szeged, Várad, Szeben, Brassó, Zágráb stb.) és az arányokat nézve a
két listavezető közt sem a mai 10:1 jön ki (budapesti agglomeráció -
bebreceni), hanem 3:1 körüli. (budai agglomeráció- Kassa).
2. Buda
A Nógrádhoz tartozó Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. A képen látható ferences rendház közvetlenül a vár egykori területén, közvetlenül a székesegyház romjai mellé épült. A városban elkülönülten laktak a németek és a magyarok. Fal a német város és a magyar város körül is volt, a német város egy tornya, a Hegyes-torony ma is áll. a két város közül a német volt a jelentősebb. A németek temploma a ma a főtéren alapjaiban és altemplomával bemutatott Szt. Mihály-templom volt. Hossza 40m volt. A magyarok a vár területén lévő székesegyházat használták. A két nagy templom mellett még egy Szt.Jakab-temploma is volt, amit az ágostonos remeték használták, ez is a német városrészben állt. Városiasodását mutatja az is, hogy volt ispotálya, és zsidók is lakták. Vác a középkori kisvárosok közé sorolható, amelynek lakossága Kubinyi szerint kb. 1200 fő volt a középkor végén.
Az esztergomi agglomeráció
![]() |
A középkori esztergomi agglomeráció részlete az Első Katonai
Felmérés térképére vetítve
A település északi fele a még a 18.században is őrizte a
középkori tagoltságát. A déli részén a város viszont már magába
olvasztotta korábbi negyedeit. A középkori agglomeráció kicsivel még
nagyobb is volt, mint a 18. századi város, aminek akkor a népessége
5200-5300 fő volt. A középkorban kicsit sűrűbben laktak az emberek,
ez alapján is feltételezhetjük, hogy a városkörnyék agglomerációja
elérhette a 6000 főt.
Esztergom Fehérvárral együtt. a 13.századig tartó korszak
legfontosabb városa volt. Egyszerre volt egyházi, és királyi
központ. A 13.századi nagy városátrendeződés után a világi
központ jellege visszaszorult, az érseki központ jellegét viszont
megtartotta. A másodrendű városok szintjére csúszott vissza.
Esztergom jellegzetessége is az volt, hogy rendkívül tagoltan terült
el, és a szűken értelmezett városhoz (Vár, Királyi város,
Víziváros) rengeteg önálló település tapadt. Ezek legfőbb
jellegzetességei a következők:
Vár:
A Szent Adalbert-székesegyházat az érseki központot és a királyi
várat tartalmazó vár a hegyen feküdt, a város legfontosabb része,
ősi magja volt. Ma is itt áll a 19.századi székesegyház és a
vármúzeum.
Érseki város vagy Víziváros: A várhegy lábánál elterülő negyed. 1239-ben járul hozzá IV. Béla az érseki város alapításához. Kezdetben a királyi udvarnokok városrésze volt, de ahogy IV. Béla 1256-ban Budára tette át székhelyét a városrész az esztergomi káptalan irányítása alá került. Itt volt a kikötő, ahol messzi vidékek kereskedői megfordultak. A város németjei itt laktak.
Királyi város: Szintén falak határolták, amik a mongol támadás idején még nem lehettek nagyon erősek, mert a városrészt nem tudták megvédeni. Esztergom polgári
központja volt, ami a növekvő egyházi túlsúllyal szemben is megvédte
jogait. Déli részén feküdt a latinok negyede, külön falakkal
lehatárolva. Itt nem játszódott le a latinok németre cserélődése,
mint az ország számos más városában. Ferences, domonkos temploma is
volt, ágostonos remeték is éltek itt. Kiemelkedő jelentőségű volt az ország első a ferences temploma (1233), ahová IV. Bélát is temették, némi "kerülővel". A templomnak ma a helyét sem tudjuk pontosan, egyesek a a barokk ferences templom alatt, mások a mai Jókai utca elején sejtik egykori helyét. Plébániatemplomát Szent
Miklósnak szentelték, aki a kereskedők védőszentje volt.
Szentgyörgy:
Itt állt a Szent György vértanúról elnevezett prépostság, amely
társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek Szent István alapításának
tartják. Első írásos említése 1230-ból való.
Petény: Nem túl jelentős falu volt Szentgyörgy és a Vár közt.
Hévíz:
Középkorban meleg vízű taváról és hőforrásairól volt híres. A
hőforrásoknak köszönhetően a város kikötőjének vize télen sem
fagyott be. Antiochiai Anna királyné (III.Béla hitvese) itt
alapította meg az ország első közfürdőjét. A fürdőt IV. Béla király
a johannitáknak adományozta 1238-ban, akik mellette templomot és
ispotályt építettek
Örmény: Keveset tudunk róla, valószínűleg a 13. századig itt
is megforduló örmény kereskedők negyede volt. Valószínűleg az
örmények mellett oroszok és zsidók is lakták. A 13. század nagy
változásai után már csak zsidókról hallunk a városban, de zsidó
negyed pontos helyét nem tudjuk. A középkorban itt Keresztelő Szent
János temploma állt.
Szenttamás: XII. század végétől vagy a XIII. század
elejétől fogva a Szent Tamás prépostság épületei álltak itt. Mivel
az itteni hegyről a vár könnyen belőhető volt, ezért a törökök itt
kisebb erődöt emeltek a prépostság köveiből.
Újfalu: Nevét a tatárjárás utáni telepítésről kapta. A
tatárjárás során a falakon kívüli összes negyed elpusztult. Szent
Domonkosról elnevezett nagy plébániatemploma volt.
Csuti monostor: 1264-ben premontreiek alapították meg itt
monostorukat.
Szentpál: Kevéssé jelentős falu, nevét valószínűleg
plébániájáról kapta.
Szentistván vagy Szentkirály:
Szent István kastélya állt itt a Szent András templommal, híres és
jelentős hely volt. Egyes feltételezések szerint itt is halt
meg a király. A település másik templomát, a Szent István templomot,
keresztes konventet és ispotályt II. Géza király alapította Szent
István keresztes kanonokrendje (stefaniták) számára. A magyar
alapítású lovagrendnek ez lesz az anyakolostora. Jelentőségét
nemcsak nagy méretű templomának maradványai mutatták, hanem az is,
hogy hiteleshelyként is működött a hódoltságig. Esztergom 1595-ös
ostromának során itt volt a keresztények hídfőállása. Az itt
felállított táborban halt meg Balassi Bálint.
Kovácsi: Esztergom legjelentősebb külvárosa volt, ami a
király tulajdonát képezte. Első okleveles említése 1244-ből
származik. Kovácsit főleg iparosok, mesteremberek – kovácsok,
ötvösök – lakták, köztük az ország első, és sokáig egyetlen
pénzverdéjében dolgozó pénzverők. A falu 1250-től hanyatlásnak
indult, miután a pénzverdét elköltöztették Budára, bár a 15.
századig tovább folyt itt is a pénzverés. Az 1270 és 1314 közötti
oklevelek szerint a falunak három(!) plébániatemploma is volt.
|
A budai agglomeráció
1. Óbuda
|
Nyulat marcangoló madarak. Relief, feltehetően a Szent Péter és
Pál templomból, 1100-1150 körül. (Budapesti Történeti Múzeum, BTM) A dombormű a Királyfürdő területén került el, de más kőtöredékek alapján az óbudai templomhoz köthető. A prépostsági templom a 70-80m -es hosszával a királyság legnagyobb és legjelentősebb románkori templomai közé tartozott, faragványai alapján pedig kiváló, itáliai-dalmát stílusú bazilika lehetett. A tatárjárás során az elpusztult prépostságot már nem állítják helyre, fokozatosan széthordták. Így a templomnak csak mintegy 50 szétszóródott töredékét ismerjük. Köveiből épült közvetlenül melléje a gótikus Szűz Mária templom, amit a 18. században bontanak le végleg. A Szt. Péter templom köveinek szétszóródására jellemző, hogy még a kalocsai székesegyház 1735-ös építkezéseihez is szállítottak innen követ, amik közé nívós faragványok is kerültek. |
|
Kőtöredék az óbudai királyi várból. 13. század eleje. Óbuda vára valószínűleg a 13. század elején épült egységes koncepcióval. A 13. század első felétől királyaink már minden évben – az itteni várukban tartott húsvéti ünnepek idején – kormányzati és bíráskodási ülésszakot tartottak Óbudán. Kiemelkedően magas az innét keltezett oklevelek aránya is a 13.század első felében. Buda felemelkedésével Óbuda jelentősége ugyan csökken, de nem jelentéktelenedett el. Zsigmond egyetemalapítással is próbálkozik itt. Kubinyi pedig a kisebb városok közé sorolta. A királyi székhelyeink közül ez pusztult el legteljesebben. A királyi várnak és az alaprajzot ismerjük a 20.század eleji feltárásokból. Az óbudai református templom és gyülekezeti terem alatt találjuk alapjait, ennek pincéjében csekély falmaradványok is vannak. A királyi várról egy rekonstrukciót itt található. |
![]() |
Buda: A Miklós-torony Buda város egyik legkorábbi épülete a domonkos kolostor. Közvetlenül a városalapítás után épült királyi támogatással. 1252-re valószínűleg készen állt, hiszen ekkor már a rend bolognai egyetemes káptalamja ezt a kolostort választják a következő gyűlés helyszínéül, amire 1254-ben sor is kerül.Ezen 1254.-es egyetemes rendi gyűlésen választották meg Humbertus de Romanis generális perjelt, és megkeresztelték a kunok egyik fejedelmét. A 1304-1305-től rendtartományi főiskola (studium generale) működött mellette. 1382-ben a második nagykáptalani gyűlést is itt tartják. Mivel ez a nagy nyugati egyházszakadás alatt van, ezért csak a VI. Orbán pápa hívei jelennek meg itt. A főiskola a fénykorát Hunyadi Mátyás alatt élte, amikor a király komoly támogatásban részesítette és 1481 előtt. egyetemi rangra emelte, amelyen bárki tanulhatott bölcseletet, szentírás- és hittudományokat. Leghíresebb tanára Petrus Nigri volt. 1531-es ostrom alatt megsérül. (Ekkor Roggendorf ostromolta Budást Szapolyai János ellenében.) 1539-ben említik utoljára. Többször átépített templomának hossza 60 m volt, a kolostor észak felől csatlakozott hozzá. Ma legépebb része egykori 15. század végi masszív tornyának alsó néhány szintje. |
![]() |
Zsidó imaház falfestésének részlete Készítette: Thaler Tamas - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, wikipedia A várban kezdetben a zsidó negyed a Zsidó-kapu környékén volt. Itt is állt már egy zsinagóga. Ez a zsidónegyed Zsigmond palotaépítkezéseinek az idején megszűnt. Ekkor a zsidónegyed a vár északi részére települt át, a mai Bécsi kapu környékére. Ebben az időben a Bécsi kapu neve is Szombat kapu volt. A budai zsidóság rendkívüli helyzetben volt. A legnagyobb közösség volt az országban az itteni, mintegy 400 fő alkotta. Ebből következett az is, hogy a budai zsidóság az ország többi zsidó közösségének a jogi képviseletét is ellátta. A zsidóságról külön bejegyzés készült. |
4.Pest
|
Pest: Nagyboldogasszony plébániatemplom A pestiek plébániatemploma a is a nagyvárosi átlagnak számító 60m-es hosszt érte el a gótikus csarnoktemplommá való átépítésekor. Pest Buda után a legnépesebb város lehetett. Szinte színmagyar lakosságának a száma megközelíthette a 10.000 főt, ugyanakkor a Kubinyi-féle városrangsorban csak hetedik az elsőrendű városok közt, hiszen egy kicsit Buda árnyékában élt. A templomot részletesen bemutattam itt. |
5. Margitsziget
|
Margitsziget: A Szent Mihály kápolna A középkori forrásokban a sziget több néven szerepel: Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete, sőt a középkor végén is már említik Boldog Margit-szigetének. Érdemes arra is utalni, hogy az utóbbi időkben népszerű lett Trogmayer Ottó régész elmélete, miszerint a "Nyulak-szigete"(Insula Leporum) elnevezés egy középkori eredetű elírásnak az eredménye, mert az eredeti neve Leprások-szigete (Insula Leprorum) volt. Ezt semmilyen forrás nem tudta eddig alátámasztani. A legkorábbi kolostort a premontreiek alapították, még a 12. században. A sziget kolostorai közül ez volt a legkevésbé jelentős, és a szomszédos domonkos apácakolostor fokozatosan elnyomta. Sok pereskedést is ismerünk a két kolostor közt. A hódoltság alatt megsemmisült. Az 1923-ban indult feltárás tisztázta a nem túl nagy méretű (16x8m) templom alaprajzát, ez alapján Lux Kálmán tervet készített a templom rekonstruálására, ami 1932-ben el is készült. Benne hazánk egyik legrégibb, 15. századi harangja van, amit a közelben találtak 1914-ben. |
6. Felhévíz
7. Nyék
![]() |
A nyéki királyi villa és vadászkastély rekonstrukciója a Jagellók korából.(Kép forrása) Nyék Budától 3 mérföld (mintegy 4,5 km) távolságra lévő falu volt a nagy jelentőségű bécsi út mentén. Jelentőségét az itt álló királyi vadászkastély és nyaraló adta. |
A Medium Regni Egyéb fontos emlékei
1. Dömös (Pilis vm.)
2. Visegrád ( Pilis vm.)
|
Visegrád: A rekonstruált Herkules-kút és a palota belső
udvara Az új királyi székhely után kereső Károly Róbert az Alsó-vár mellett építi ki palotáját. Innét kezdve a város sorsa is felfelé ível. Az egyre gyarapodó városban külön városrészben laktak a németek, külön a magyarok. A német részben a Mária-templom áll, a magyar részben Szent László temploma és Szent György tiszteletére egy kápolna, amely mellé 1425-ben a ferencesek kolostort emelnek. A ferences kolostorát Zsigmond alapította. Zsigmond után azonban a város rohamos hanyatlásnak indult, a ferencesek is elhagyták a kolostort. A város,a palota és a ferences kolostor hanyatlását csak Mátyás és II.Ulászló építkezései fordították meg. Az 1513-ban befejezett kolostorépítéssel Visegrád nagy korszaka is véget ért. Romjai oly mértékben rejtőzködtek, hogy a 19.században Oláh Miklós egykori palotaleírását is sokan blöffnek vélték. Ma a helyreállítások után már tudunk következtetni egykori fényére. |
3. A pilisi Szent Kereszt ciszterci apátság (Pilis vm.)
![]() |
Pilisszentkereszt:
A templom D5 pillérének lábazata, amely in situ megőrződött a
helyszínen.
A Pilis nagyon gazdag volt kolostorokban. Ezek kzül mutatunk be néhány fontosabbat. 1183-ban Péter, a citeaux,-i ciszterci anyakolostor apátja III. Bélánál járt. Rá egy évre az ötven évvel korábban alapított Acey-ből megérkeztek a szerzetesek, és hamarosan felépült a Pilis ciszterci kolostora. 1213-ban ide temették a Bánk bán-féle összeesküvésben meggyilkolt Gertrúd királynét. Az apátságot feltáró Gerevich László régész, a neves francia építész, Villard de Honnecourt magyarországi tartózkodásával hozta összefüggésbe a Gertrúd-síremlék franciás gótikus stílusát. Villard híres vázlatfüzetében valóban megörökítette a pilisi ciszterci kolostor padlólapjait. A templom a rendi "szabványoknak" megfelelően 56 m-es hosszával és tipikus ciszterci alaprajzával csaknem pontos egyezést mutat az acey-i anyakolostorral. Mindezekből látszik, hogy az apátság egy "darabka Franciaország" volt a Pilisben. A tatárdúlás után IV. Béla helyreállította. Anyakolostora lett a pásztói (1190), a bélhámorkúti (1236) és a Tolna megyei ábrahámi kolostornak.(1263). A ciszterci rend a középkor második felében hanyatlott, ez a pilisi kolostorra is kihatott. 1480-ban Mátyás király német földről kért szerzeteseket a kolostori élet újraindításához. 1526-ban a törökök elpusztítják. A 17.századi esztergomi építkezésekhez nagy mennyiségű követ visznek innen. A maradék a föld alá kerül vagy a környékbeli falvak használják fel. Ennek ellenére 1913-ban Gerecze Péter, majd 1967-től kezdődően Gerevich László rengeteg kőanyagot hoz a felszínre, ami alapján szép rekonstrukciókat lehetne elvégezni, ha erre pénz és szándék lenne. |
4. Pálos kolostorok
![]() |
A szentléleki pálos kolostor romjai Készítette: Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, Forrás A kolostor helyén állt egy királyi vadászház. Ezt IV. László király 1287-ben a közeli Szent Kereszt-kolostornak adományozta) azzal, hogy azt átalakíthassak maguknak kolostor céljára, és azt népesítsék be. Nagy Lajos király itt töltötte 1378 nagyhetét, és megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat, sőt még újabb birtokokkal is gyarapította azokat. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, ám az 1526-os év hirtelen a véget jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török seregek áldozatául esett. A vadászházból való átépítés magyarázhatja furcsa alaprajzát és templomának szokatlanul kicsi méretét is. |
5. Zsámbéki kolostorrom
6. Nagymaros
7. Bény
8.Vác
Vác: A ferences templom a püspökvár falmaradványaival. |
A Nógrádhoz tartozó Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. A képen látható ferences rendház közvetlenül a vár egykori területén, közvetlenül a székesegyház romjai mellé épült. A városban elkülönülten laktak a németek és a magyarok. Fal a német város és a magyar város körül is volt, a német város egy tornya, a Hegyes-torony ma is áll. a két város közül a német volt a jelentősebb. A németek temploma a ma a főtéren alapjaiban és altemplomával bemutatott Szt. Mihály-templom volt. Hossza 40m volt. A magyarok a vár területén lévő székesegyházat használták. A két nagy templom mellett még egy Szt.Jakab-temploma is volt, amit az ágostonos remeték használták, ez is a német városrészben állt. Városiasodását mutatja az is, hogy volt ispotálya, és zsidók is lakták. Vác a középkori kisvárosok közé sorolható, amelynek lakossága Kubinyi szerint kb. 1200 fő volt a középkor végén.
Vác: Reneszánsz baluszter törpepillérek a váci székesegyházban
Báthory Miklós (1474-1506) váci püspök Mátyás királlyal egy időben már komoly reneszánsz építkezéseket folytatott egyházmegyéje birtokain, mindenekelőtt váci palotájában. Építkezéseinek több töredékét ismerjük, legjelentősebb a fenti emlék. |
Tartalomjegyzék
Mennyire volt jelentős állam a középkori Magyar Királyság?
A régiók körüli dilemmák
A 13. századi új korszak
A bortermelés, mint húzóágazat
Az ércvagyon negatív hatása a gazdagságra
Olvasztótégelytől az ország szétszakadásáig
A muszlimokról
Városainkról, és a Kubinyi-féle centralitási pont rendszeréről
Néhány város falakkal határolt alapterülete
Mennyire volt jelentős állam a középkori Magyar Királyság?
A régiók körüli dilemmák
A 13. századi új korszak
A bortermelés, mint húzóágazat
Az ércvagyon negatív hatása a gazdagságra
Olvasztótégelytől az ország szétszakadásáig
A muszlimokról
Városainkról, és a Kubinyi-féle centralitási pont rendszeréről
Néhány város falakkal határolt alapterülete
Régiók
|
|
||
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
![]() |
|
![]() |