 |
| Az alábbi képek mintegy 25 évvel ezelőtt készültek. Ez a képek minőségén is meglátszik, az olcsó szinesdiát kikezdte az idő. Azóta sok minden változott Prázsmáron is, kívül-belül megújult a templom, a világörökségi listára is rákerült. Akkor még a faluban kellett egy idős szász embertől elkérni a kulcsot, aki a dologidőben türelmetlenül vezette végig a csoportot a templomon, amit a csoportvezetőnk nem is akart megnézni, mondván hogy ez szász emlék, nem magyar. A szalonnakamrákba nem mehettünk be, pedig itt van a legtöbb, 275 darab, három emelet magasságban. A falakban sok-sok műhely is van, ezekből sem láttunk akkor semmit. |
 |
| A Német Lovagrend által betelepített németek kezdték építeni az itteni templomot, amit tatárjárás után a kerci műhely mesterei fejeztek be. |
 |
| A 15. század végén a hajót újraboltozták. |
 |
| A kerci műhely jellegzetes kerek ablakmegoldásai itt is feltünnek. Míg Kercen hatosztású kerek ablakok vannak, addig itt négyosztásúak készültek. A négyzeti tornyot a 15. században húzták fel. |
 |
| Az erdély legmagasabb körítőfalait itt láthatjuk. Azóta ezeket is fehérre meszelték. Ezek is évszázadok alatt érték el a mostani magasságukat. A hozzá kapcsolódó barbakánszerű, sárga színű részben működött a városháza. Prázsmár, akárcsak sok más szász település a középkor végén mezővárosi rangot is kapott. Sőt Prázsmáron az egész városka körül is volt egy külső, szerényebb fal is, aminek egy-két tornya még ma is megvan. |
 |
| A templom legfőbb kincse az 1450 körül készült, tehát viszonylag korai szárnyasoltár. |
