 |
| Brassó főtere a városházával. Brasssói utunk nem úgy sikerült, ahogy terveztük,és erről főként a képen még csak gyülekező felhők tehetnek. Így nem jutottunk el a Bolgárszegbe, a Cenk-hegyre, a városi védműveket sem jártuk végig. |
 |
| A főtér házai a Fekete-toronnyal, ami a városi védművek egy tornya volt. |
 |
| A belváros ma Monarchiás hangulatú, barokkos elemekkel. Szólni kell a város különleges demográfiai helyzetéről. A középkorban a város a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú városai közé tartozott a maga 6-7 ezres lakosságával. Valószínűleg csak Buda és Pest, a fallal és városi jogokkal nem rendelkező mezővárosok közül csak Debrecen és Szeged volt népesebb. A szászok mellett a bolgárszegi, a falakon túli részen nagyszámú balkáni ortodox (vlach?, bolgár,, aromán?) lakosság is élt, akik a 17.századtól teljesen elrománosodtak. Mellettük a falakon túlra szorult (tehát szegényebb) szászok és magyarok lakták a Bolgárszeget. A román kultúra bölcsője volt ez a városrész, pl.1497-ben itt alapítják az első román iskolát. Az újkori város népességszám-változását a wikipedia is bemutatja. 1850-ben a szászok és románok mellett alig volt magyar lakossága, de aztán beindult a város elmagyarosodása. (Vajon miért? ) Amikor 1896-ban a Cenk-hegyen felavatják a hatalmas Árpád-szobrot, a magyarok aránya picivel már túl volt az egyharmadon, és megelőzte a szászokat és románokat is. (Trianon előtt közvetlenül már a 40%-ot is meghaladta.) Éppen ennek a szobornak az esete mutatott rá arra, hogy miként alakult a három nép viszonya a városban. Az avatóünnepségen a szász evangélikus püspök német nyelvű beszédben köszönti a szobrot, de este már szász fiatalok tiltakoznak a "Magyarisierung" ezen szimbóluma ellen. A románok egységesen fellépnek a szobor ellen, sőt többször megrongálják. 1913-ban egy vihar ledönti, soha nem épül már újjá. Érdekes, hogy a város magyar népessége még Trianon után , az 1930-as években még egyszer növekedésnek indul, de aztán a város szokásosan teljesen elrománosodik. Ma 8%-a magyar, a szászok meg jóval 1% alatt vannak a csaknem 300 ezres városban. |
 |
| Brassóba elsősorban azért utaztunk, hogy megcsodáljuk a középkori Magyar Királyság legnagyobb templomát, a Fekete-templomot. Ez egyben a nyugati keresztény civilizáció térbeni utolsó nagy temploma volt. Innen délre, vagy keletre haladva hamarosan a jóval kisebb ortodox templomok sora következik. A középkorban egy város templomának a mérete általában egyenes arányosságban volt a város gazdagságával. Ez a templom a maga 90m-es hosszával másfélszer akkora, mint a budavári Mátyás-templom, a párizsi Notre-Dame -nál is csak 35m-rel kisebb. A Szepesség legnagyobb temploma Lőcsén "csak" 50m. Ezt a templomot az 1480-as években - közel száz év után - be is fejezték, amivel szintén kevés középkori nagy katedrális büszkélkedhet. (Nem készült el viszont egyik tornya.) Egy ilyen nagyszabású építkezés mindig nagy áldozatot és erőfeszítést kívánt meg egy várostól. Az angol wikipedia német forrásokra hivatkozva megemlíti ezzel kapcsolatban, hogy az építkezéshez szükséges munkaerőt telepítették a szászok a Bolgárszegbe. |
 |
| A templomnak ma 5 kapuja van. Ez a déli oldal Arany-kapuja. |
 |
| Ez a déli oldal másik kapuja. Szólni kell egy ilyen nagy templomnál az eredetiség kérdéséről. Előző két példánkra visszatérve a Mátyás-templom lényegében Schulek műve középkori alapokon, a Notre Dame is csaknem megsemmisül a jakobinusok alatt, lényegében a 19.századi újjáépítés. A Fekete-templom sem kerülhette el az erős beavatkozásokat. Elkészülte után hamarosan részint újjáboltozzák, majd a protestáns igényeknek megfelelően karzatok készülnek, miután áttértek a brassóiak is az evangélikus hitre. 17.században előbb statikai problémák jelentkeztek, majd az 1691-es Habsburg-dúlás alatt leég a templom (ezt követően kapja a Fekete nevet), boltozata beszakad. A 18.században boltozzák újra, immár másodszor. A "stilszerű" helyreállításokat 1912-1914 közt a majd a húszas években végezték. Ekkor a gótikus faragványok mindegyikét kicserélték másolatokra. A templomon az utóbbi húsz-harminc évben is folyamatosan dolgoznak, most a főkapu környéke volt beállványozva. Összességében elmondható, hogy a templom jóval hitelesebben középkori mint sok-sok európai társa. (Pl. Párizs, Köln, Ulm, stb.) |
 |
| A főhomlokzat. |
 |
| A főkapu 17.-18.századi faragványai |
 |
| A főkapu részlete. |
 |
| A templom pillérein állt eredetei szobrok java ma a templomban van. A templomban nem lehet fotózni, ez a kép az előtérben készült még. (Később szóltak, hogy a tilalom az előtérre is vonatkozik, de addigra ez a kép már elkészült.) Így sajnálatosan csak idegen képen tudom bemutatni a templom legfőbb értékét a déli kapu belső oldalán lévő freskót, Mátyás és Beatrix címerével. Egy jellemző kép a protestáns időkben készült karzatról, ami sajátosan gótizáló formában készült el. Ezen a képen jól látszik az is, hogy a templom legfőbb dísze ma a több mint száz anatóliai perzsaszőnyeg. Ezek szerepéről Berethalomnál már szóltam. jelenleg a templom Európa legnagyobb perzsaszőnyeggyűjteményei közé trtozik. |
 |
| A szentély |
 |
| Mint a középkori nagy templomok javát, ezt is szorosan kísérik a városi házak. |
 |
| A díszesebb északi kapu. |
 |
| A másik északi kapu. |
 |
| A városi erődítések közül idelátszik a Fehér-bástya |
 |
| A nemrégiben felújított óra. |
 |
| A templomot ma jobbára barokk házak kísérik. |
 |
| Az óvárosháza ma a barokk átalakítás nyomait viseli. |
 |
| A városi erődítések a 16.századra hadászatilag teljesen elavultak. Ezért a város védelmére a föléje magasodó dombon egy korszerű, olaszbástyás erődöt építettek. A belvárosi katolikus templom barokk tornya is látszik, ami a középkori domonkos kolostor helyére épült. |
