2017. szeptember 24., vasárnap

Székelyföldi falusi templomok

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy milyen műemléki látnivalókat érdemes megnézni a Székelyföldön, akkor én a falusi templomokat mondanám elsőként. Ezekből mutatok be néhányat régi, 2001-es felvételeken.  Az idén csak Székelyderzzsel bővült a paletta, ami valószínűleg sajnos már így is marad.  A sort a 13.századi eredetű gelencei Szent Imre templommal kezdem. Azóta a templomot felújították már, most kívülről hófehér, és egész pofás kis terecske lett előtte. 

Gelence a falképeiről híres, amik a 14. században készültek, a szakértők szerint úgy 1330-1350 tájékán.Minden művészettörténet könyvben szerepelnek ezek a képek.Fenn a Szent László legenda,alul a Passiósorozat.

A passiósorozat részlete. Ezt a falképegyüttest is Huszka József találta meg a mész alatt a 19.sz legvégén.

A mennyezet festett famennyezetét 1628-ban készítette el egy szász mester, aki Brassó címerét is felfestette. A fatáblákat azóta restaurálták már. A székelyföldi festett famennyezetek jelentős részét szász mesterek készítették, de gyakoriak a székelyes motívumok. Ezt úgy nevezik a néprajzosok, hogy "interetnikus" kapcsolat. Az anyagi kultúrában, művészeti emlékekben  a székelyek előtt járó szászok felől valóban erős hatások érhették a Székelyföldet.

A templom kicsi, de míves barokk főoltára.

Csíkrákosi katolikus templomához székelykapukon keresztül kell felmenni.

A templomtornyon ekkor még csak halványan látszottak azok a falképek, sgraffitók, amik azóta nagyon sok vitát gerjesztettek. A vita sokrétű, alapvetően két irányba  vezetnek. Egyrészt mit ábrázolnak, és mikor készültek? Másrészt mennyire volt hiteles a nemrégiben lezajlott restaurálás? A torony képeit itt tekinthetjük át.

A templom szentélye és egy freskótöredék.

Bibarcfalva temploma és Szent László legendáját ábrázolja.

A harcjelenet részlete.
A legnagyszerűbb és legnagyobb falképegyüttes a bögözi református templomban maradt fenn. Én még a falképeket jóval restaurálásuk előtt láttam. Fenn a Szent Margit legenda részlete, alul az Utolsó ítélet. A nemrégiben restaurált templomot és falképeket innen érdemes megnézni.


Csomakőrös református temploma, arra jó példa, hogy a 18.százdban azért itt is
teljesen átépítettek középkori templomokat.

A vargyasi unitárius templom esete is tipikusnak tekinthető. A 19.században sajnos a Székelyföldön is nagy divatja lett annak, hogy a divatjamúlt középkori templomot egyszerűen lebontják, és a köveiből új templomot építenek. A Székelyföldön alighanem így több középkori templom tűnt el, mint amennyit a a török-tatár betörések okoztak.
Székelyföld több száz  középkori templomának a bemutatására honlapokhoz kell fordulni, ez a rövid -ócska képeket tartalmazó-  válogatás csak figyelemfelhívásra jó. Itt egy nagyon igényes, de korántsem teljes válogatás. Itt egy másik, ami nem csak a Székelyföldre szorítkozik.
Az alábbiakban kis összehasonlítással, a számok nyelvén próbálom jellemezni a székelyföldi középkor végi kulturális virágzást azzal, hogy az egykori fejlett Dunántúl egy vármegyéjét (Tolna) egybevetem a Székelyföld egy székének adataival. (Felhasznált adatokat a következőkből  könyvekből nyertem: Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei,1981; K.Németh András: A középkori Tolna megye templomai 2012.) Következzék akkor a táblázat, amelyben a középkor végi állapotokat hasonlítottam össze.


Tolna
Udvarhelyszék
1.Terület (km2)
4800
2900
2.Települések száma a középkorban
561
83
3.Egy településre jutó terület (km2)
8,5
35
4.Települések száma ma (eredeti területen)
142
80
5.Dokumentált középkori templomok száma
326
78
6.Ebből a dokumentált középkori kolostorok száma
23
1
7.Egy templomra jutó terület (km2)
15
37
8.Lényegében ma is álló középkori templom
5
26
9.A középkori templomok átlagos területe (m2)
110
150
10.Hány km2-enként van egy középkori templom
960
112
11.A legnagyobb ismert falusi(mezővárosi)
templom területe (m2)
275
Schlossberg
218
Homoródszentmárton
12.A legnagyobb ismert kolostori templom
területe (m2)
760
Cikádor
?
Tolna és Udvarhelyszék egy dologban közös volt: Nem volt igazi városuk. Jelentősebb mezőváros Tolnában akadt három (Ozora, Simontornya, Tolna), ma egynek sem ismerjük a középkori templomát, feltételezhetően mindegyik jelentős templom lehetett . Udvarhelyszéken kettő jelentősebb mezőváros volt,  Keresztúr, és Udvarhely. Keresztúron ismerjük a középkori templomot is, ez nem túl jelentős, Udvarhelyen nem. A falusi és egyéb kevésbé jelentős mezővárosi emlékanyagot összehasonlítva világosan látszik, hogy több mint  nyolcszor annyi a valószínűsége, hogy Székelyföldön középkori templomba botlik az ember, mint az egykori Tolnában. (A mostani Tolnában még rosszabb lenne a helyzet, itt csak két templom  vehető (részben) középkorinak.) Ennek azonban nem az az oka, hogy Székelyföldön a középkorban is már sokkal több templom volt, hanem Tolna példátlan mértékű pusztulása. Tolnában a középkori településszerkezet teljesen megsemmisült a templomokkal egyetemben. Udvarhelyszékben viszont lényegében 100%-osan megmaradt. (2.4.5. sor) Tolna a középkorban  aprófalvas település volt (2.sor), Udvarhelyszék nem. Ennek földrajzi, társadalmi okai egyaránt lehettek, de ebbe most nem megyünk bele. A nagyszámú, de feltehetően kisebb lélekszámú település kisebb templomokat emelet, ezért Tolnában a templomok átlagos területe kisebb. Ha a legnagyobb templomokat nézzük, akkor már más a helyzet. Udvarhelyszéken  nem találunk a falusi templomok sorában olyan nagyméretű, háromhajós templomot, mint amilyen Mecseknádasd- Schlossberg temploma volt. Pedig a középkori Felsőnádasd jelentéktelen mezőváros volt csak. Igen megdöbbentő összehasonlítások tehetők a kolostorok számát illetően. Amíg Udvarhelyszéken csak egy bizonytalan említés történik az udvarhelyi domonkos kolostorra, addig Tolnában rengeteg kolostor volt ehhez képest. Cikádor alapterületének nagysága pedig jól mutatja, hogy a kolostori templomok egészen más kategóriát képviseltek, mint a falusi templomok. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy Székelyföld falusi templomokban való gazdagsága tehát nem a középkori gazdagságában gyökerezik. Sőt, a vidék a  Dunántúlhoz, még inkább a Szászok földjéhez,- sőt, még végletesebb összehasonlítást téve- a Szepességhez képest a középkorban is szegényesnek volt mondható. A nagyszámú középkori emlék fennmaradása  annak köszönhető, hogy a vidék nem pusztult el a török felszabadító háborúk és az azt megelőző török megszállás korszakában.Páratlan falképeinek sorozatát is olyan szempontból érdemes tekinteni, hogy milyen gazdag lehetne pl. Tolna ebből a szempontból is, ha nem következik be egy példátlan pusztulás a megyénkben. A Dél-Dunántúlon egyetlen emlék mutatja csak a falképfestészet egykori magas színvonalát, a siklósi egykori ágostonos templom megmaradt falképegyüttese. 25 évvel ezelőtt ezt sem ismertük.