 |
| Még mindig a bizánci templomok hatása alatt állok. Most leporlom a bulgárai Neszebárból származó emlékeimet, ahol a középkorban 40 templom volt. Ebből mára 10 maradt, néhány romokban. Romos a nagyon korai Hagia Sophia-templom is, ami 5 -6.századból származik. Ez volt a korai középkorban a püspöki templom, amíg a velenceiek ki nem fosztották. Ezt követően már csak vegetált, míg a 18.században végleg el nem hagyták. Azóta rom. |
 |
| Eleuszi Szűz Mária templomának romjai a tengerparton. Ez is 6.századi eredetű. Neszebár egy kis szigeten áll, ma idegenforgalomból él. A szigetet már 5-6. században falakkal vették körbe a bizánciak, ennek egy megmaradt bástyáját is látjuk a képen. Ez a templom egy 14.századi földrengésben pusztult el. A hozzáépült kolostor a tenger alá süllyedt. Mára a partot feltöltötték parkolónak. |
 |
| A Keresztelő Szent János templom már tipikusan 11.századi bizánci templom |
 |
| Csaknem dísztelen kőtemplom ez, nagyon egyszerű tégladíszítéssel. |
 |
| A Szent István székesegyház is a 11.századból származik, de folyamatosan építgették 18.századig. A Hagia Sophia pusztulása után ez a kis templom lett a püspökség székhelye. |
 |
| Ezen a templomon már megfigyelhetjük a neszebári templomok jellegzetességét, a vegyes kő-tégla falazatot, ahol a díszítő szerep a tégláé. |
 |
| A templom ma elsősorban a falképeiről híres. A templom külső homlokzatán is ezeket látjuk.A falképek zöme a 16.századból származik. |
 |
| A kiváló állapotban fennmaradt falképek |
 |
| Az ikonosztáz is a 16.század végéről származik. |
 |
| A város 1453-tól a 1878-ig török megszállás alatt állt. Ez a hosszú vegetálás időszaka volt, de az ortodox vallás gyakorlását bizonyos keretek közt engedélyezték a törökök. |
 |
| A betlehemi gyermekgyilkosság |
 |
| Az ikonosztáz. |
 |
| Falképek mindenütt |
 |
| A jobb oldalon látható díszesen faragott szószék 18.századi. |
 |
| A kisméretű Szt. Tódor-templom 13.századi |
 |
| Két falán a jellegzetes kő-tégla díszítéseket látjuk. |
 |
| A másik két oldalon ez a díszesebb burkolat nem készült el. Itt megfigyelhetjük, a vegyes fa-kő falakat. |
 |
| A Szt. Paraszkevi-templom a13-14.századból való. Ebben az időszakban a bolgár-bizánci csatározások voltak a jellemzőek. A templomot újabban restaurálták és egy elég magas ráépítést kapott, ami nem túl szerencsés szerintem. Én még szerencsére hat éve láttam. |
 |
| Ezen a templomon már a kerámiadíszítéseket is láthatjuk. |
 |
| A belsőben nem sok minden maradt fenn. |
 |
| A Szt. Mihály és Gábriel arkangyal templom a 14.századból származik,kissé már romos. |
 |
| Az egyszerű belső. |
 |
| A jellegzetes neszebári stílus: tégla-kő-kerámia fal. |
 |
| Vakárkádok. |
 |
| A Krisztus Pantokrátor-templom a legdíszesebb templom Neszebárban. A 14.századból való. |
 |
| Érdemes megfigyelni, hogy a homlokzaton egy szvatisztikus (horogkeresztes) díszítősor fut végig. |
 |
| Kupoláján is a díszes kerámiaberakásokat láthatjuk. |
 |
| Az 1913-as földrengésben megsérült, azóta romos az Aliturgetos Szent János-templom, ami szintén a 14.században épült. |
 |
| A templom rendkívül szép tégladíszítésekkel rendelkezik. |
 |
| Az Aliturgetos annyit jelent, mint "fel nem szentelt". A templomot azért nem szentelték fel, mert egy munkás az építkezés során leesett, és meghalt. Ennek ellenér templomként használták a nagy földrengésig. |
 |
| Kívülről szinte jelentéktelen a 17.századi Szent Megváltó-templom. a török hódoltság alatt kisméretű, egyszerű templomok épültek csak. |
 |
| Belül azonban a templommal egykorú falképek sokasága maradt fenn. |
 |
| A felső sorban Jézus életéből való jelenetek húzodnak, alul különböző szentek. |
 |
| Sok az ószláv felirat is. |
 |
| A kisméretű szentélyben a Platytera-tipusú Istenanya ábrázolást látjuk. |
 |
| A városkát egy keskeny földnyelv köti össze a parttal. Ezen egy török kori szélmalom áll. |
 |
| Egy bizánci toronyból kialakított ház. |
 |
| Tipikus ház a neszabári óvárosból. Alig lehet itt olyan házat látni, ami ne a turizmus gyakran giccses igényeit szolgálná ki. |
