 |
| Az egykori kántortanítói lakás az evangélikus templommal. Murga 1745 táján, tehát viszonylag későn települt. A hagyomány úgy tartja, hogy kalaznói evangélikusok költöztek a török alatt teljes pusztasággá vált Murgára. Valójában würtembergi és hesseni evangélikusok és fuldai katolikusok voltak az első betelepülők, aztán főként Kétyről érkeztek a későbbiek. Murga földesura a Jeszenszky család volt. A nyitrai eredetű Jeszenszky család 1702-ben szerezte meg az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát. Csibrák számított a fő központjuknak, ott építették fel kastélyukat is. A Jeszenszkyeknek rossz hírűk volt arról, hogy a jobbágyaikra sok terhet róttak, különösen az evangélikusok szenvedtek sokat a vallási türelmetlenségeik miatt. Valójában legfeljebb csak attól szenvedtek többet az itteni protestánsok más megyebeli sorstársainknál, hogy nekik a robot közé számító hosszúfuvart a távoli Nyitra vármegyébe kellett teljesíteniük. |
 |
| Ez a grafikon magáért beszél. Tolnában jó pár nagy népességfogyáson átment falu van, de egyik sem éri el Murga szintjét. Ma Murga Tolna legkisebb népességű települése. Érdemes ezt a régi képeslapot megnézni, és összevetni a mai műholdkép házsűrűségével. |
 |
| A falu legkülönlegesebb emléke az evangélikus templom festett karzata. Nincs ehhez
fogható "népies expresszivitás" egyetlen egy hazai karzatképsorozaton sem. Ha a tákosi templomra azt mondják " mezítlábas Notre Dame", akkor én erre azt mondanám, hogy "faklumpás Notre Dame." A templom 1796-ban készült el. A murgai gyülekezet a kétyi alá tartozott. A karzata és a berendezésnek egy része 1844-ben készült el. A képen a karzat két ótestamentumi jelenete látható: Dávid megsiratja szerencsétlen fiát, és Jákob és Ézsau kibékülése. |
 |
| A "Büntetés a Paradicsomban" és a Testvérgyilkosság. A templom csak 2009-ben került fel a műemlékjegyzékre. |
 | |
|
 |
| A szószékoltáron sajnos az eredeti kép már nincs meg, és azt egy kevésbé értékes, de az adott korban divatosabb műre cserélték. A templomról itt találunk sok képet. |
 |
| A katolikus templom csak 1941-ben lett kész, pedig a faluban jelentős, mintegy 35% volt a katolikusok aránya. A kitelepítésig 90% felett volt a németek aránya. Itt is sokakat érintett a kitelepítés, pedig a Volksbunddal szemben itt erős volt a Hűségmozgalom is. Ebben a falu híres szülöttének a hatása is gyanítható. Murga egyébként nagyon szép, gondozott falu a többi sorstársához képest. |
 |
| Egy szépen felújított ház homlokzata a két világháború közti időszakból. |
 |
| A ma álló házak zöme mind a két világháború közti időszakban épült vagy átalakított épület. Pedig ez a régi Tolna Megyei Népújságos cikk még egy szép fachwerkes ház fényképét is hozza, persze még véletlenül sem megmenekítendő műemléknek említve. |
 |
| Az itteni házak egyik jellegzetessége a tolnai német protestáns falvakban máshol is fellelhető gangvégi díszajtó. |
 |
| Ez a mai polgármesteri hivatal díszajtaja. |
 |
| A Gömbös család egyszerű kriptája. 1886 karácsonyának első napján a falu tanítójának, jákfai Gömbös Gyulának és feleségének, Weitzel Máriának megszületik első gyermeke, aki szintén a Gyula nevet kapta. Ma is álló lakásukkal szemben volt az iskola, aminek falán 1937-ben nagy emléktáblát avattak ifj. Gömbös Gyula tiszteletére.(Mások szerint az emléktábla a szülői házon volt, de én másként emlékszem. Én a 2000-es évek elején, az akkor nagyon leromlott iskolaépületen még hűlt helyét láttam az emléktáblának. Ma már ez a hűlt hely sincs meg, időközben az egykori iskolaépületet teljesen felújították. ) A sírban nyugvó idősebb Gömbös Gyula már nem élte meg az emléktábla avatást, de Weitzel Mária igen. Sőt, ő a tábla leverését is megélte. A kripta harmadik halottja Gömbös Márta, Gyula húga. 1937-ben az emléktáblát Sztranyavszky Sándor avatta, Gömbös Gyula régi harcostársa, aki akkor éppen a képviselőház elnöke volt. Sztranyavszkyt a falu képviselő-testülete díszpolgárnak választotta. A második lesz ebben a sorban, hét évvel korábban éppen Gömbös Gyulát választották meg elsőként. Akkor Gömbös Gyula még nem volt miniszterelnök, csak hadügyminiszter. Sok minden nem változik Murgán miniszterelnöksége alatt sem. Mai viszonyaink közt szinte szokatlan, de Murga ekkor csak egy bekötőutat kap. A szépen helyreállított egykori szülőház ma egy pesti házaspár tulajdonában van, akik a mostani képviselő-testülettel egyetértésben, nem támogatják Murgán Gömbös Gyula emléktáblájának (újra)avatását, pedig az emléktáblát már egy jobboldali szervezet el is készítette. Gömbös Gyulának egyébként egész Tolnában nagy kultusza volt, például Szekszárd városa is díszpolgárává választotta 1933-ban. Úgy tudom, jogilag ez a címe azóta is megvan. |
