 |
Szent Romuáldnak ,a kamalduli rend alapítójának szobra Majkról.
A kamalduli rendet hangsúlyozottan a remete életforma, és az
azzal együtt járó szigorú, aszketikus életmód jellemezte. Minden szerzetes a
belépésétől kezdve külön remetelakban töltötte napjai túlnyomó részét, ott
imádkozott, elmélkedett, és ott is étkezett. Idejük túlnyomó részét némaságban töltötték. Szigorú böjtjeik voltak, és húst -hal kivételével- nem fogyasztottak, bort sem ittak Napi 6 óra fizikai és szellemi munkát teljesítenek
cellájukban és a cellájuk kiskertjében, ritkábban azon kívül, de mindig a remeteség területen. A napi hét zsolozsmát és a koncelebrált misét a templomban együtt végezték, nem úgy, mint a náluk is szigorúbb karthauziak. Liturgiájuk egyszerű és visszafogott volt, nem énekelnek, és a népnyelvet
használták. Naponta legkevesebb 2x1 órát fordítottak a Biblia tanulmányozására is remeteházukban. A kolostori közös étkezdét (refektóriumot) évente csak néhány alkalommal használták. Egymás celláit csak Szent Márton napon látogatták. Mint a szobron is látható, fejük tetejét borotválták, de szakállukat nem nyírták. Ruhájuk fehér vászonból készült.
A középkorban a kamalduliak nem alapítottak a Magyar Királyságban kolostort. A török kiűzése után aztán szinte egyszerre hármat is: A Nyitra melletti Zobor-hegyen és a Dunajec melletti Vöröskolostroban a nyitrai püspökség, Lánzsér mellett Esterházy Pál nádor. Három évtizeddel később pedig Esterházy József országbíró megalapítja Majkot.
|
 |
Kép forrása: de.Von Bwag - Eigenes Werk, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=45876769
Mind a négy magyar kamalduli kolostornak a Bécs melletti Kahlenberg volt az anyakolostora, így
mindegyik a Monte Corona Kongregációhoz tartozott. Ez a kongregáció a rend szigorúbb
ágát képviselte. A kahlenbergi kolostort még II. Ferdinand alapította 1629-ben, majd teljesen elpusztult a Kahlenbergi-csatában (1683). Ezután azonban újra felépítették, de II.József a rendet feloszlatta, a kolostort elárverezték. Az 1819-es térképen jól látható, hogy helyén Josephsdorf néven új település alakult ki, ami azonban ekkor még teljesen a kolostor sajátosságait viselte magán. Pirossal középen látjuk a Szt. Józsefnek szentelt templomot, tőle jobbra a franciásan Eremitage-nak nevezett remetelakok, balra pedig a konvent megmaradt épületei. Az egész együttest fal vette körül, a falakon kívül pedig a kolostori kertek következnek. Ma már csak a Szent József templom van meg az együttesből, erősen átalakított formában . |
 |
A
Magyar Királyság első kamalduli kolostorát Janklin Balázs nyitrai
püspök kezdeményezésére 1691-ben alapították szintén Szt. József tiszteletére. A kolostor Janklin utódjának,
Matyasovszky Lászlónak hathatós támogatásával épült fel a Nyitra melletti
Zobor-hegyen, a középkori Szent Ipoly Bencés Apátság romjain. A kolostor 1697-ben népesült be. Az apátságról fennmaradt 18.századi képen jól láthatóak a szerzetesek cellái, középen a templom, elől a konventépület. A kép előterében a szerzeteseket látjuk jellegzetes ruháikban. A kolostor 22 remetelakból állt, ezzel a legnagyobb hazai remeteség volt. Az építkezéseit a nagynevű Domenico Martinelli vezette. A rend összes magyar kolostorát II. József feloszlatta, ezt is. A Zobor-hegyi ezt követően pusztulásnak indult, ma csak szerény romjai állnak, amik itt megtekinthetők.
|
 |
Kép forrása: de.wikipedia.org Von Bwag - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0 at, Link
A második kamalduli kolostort 12 remete számára Esterházy Pál nádor jóvoltából épült fel a herceg lánzséri birtokán. (Ma Burgenland, Ausztria) Az 1700. március 4-én
kelt alapítólevele szerint a remetéknek a család lelki üdvét kellett szolgálnia:
minden nap misét mondtak a család elhunyt tagjaiért, és
szintén naponként imádkoztak azért, hogy semmi baj ne érje a család élő
tagjait. II. József rendelete értelmében, 1782-ben a remetéknek el kellett hagyniuk a kolostort. Ezt követően a sorsára hagyott épületeket a lánzsériek kőbányának használták, anyagából építették fel a falu új templomát és plébániáját. Fel is jegyezték, hogy 1807-ben egy leomló fal megölt egy falusit is, aki éppen a bontásban serénykedett. Ami megmaradt a kolostorból, azt visszahódította az erdő. |
 |
A Vöröskolostor második udvarának bejárata.
1699-ben Matyasovszky (Maťašovský ) László nyitrai püspök megvásárolta a Rákócziak tulajdonában lévő, 1563 óta nem működő Lehnitz melletti karthauzi kolostor épületét. Ezt azzal a céllal tette, hogy ide is kamalduliakat telepítsen, akiknek életmódja és hitélete meglehetősen hasonlított a karthauziakhoz. A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt azonban a szerzetesek nem foglalták el a lengyel határ mellett lévő kolostort, így arra csak azt követően került sor. A kolostor már a középkorban sem a csupán a szerzetesek celláiból és a konventből állt, hanem a laikus testvérek és szolgák népes hada lakott a kolostor külső udvaraiban, ahol nemegyszer kifejezetten világias élet zajlott,különösen a fogadóban. Vöröskolostor komplexum tehát nem pontosan felelt meg a rend 18. századra megszilárduló építészeti hagyományainak.
|
 |
| A karthauziak kolostorát a 1319-ben alapította nagylomnici Kakas mester, aki egy birtokviszályt lezáró, hidegvérrel elkövetett gyilkosság után azt a penitenciát kapta a szepesi gróftól, hogy alapítson hat kolostort, mondasson négyezer (!) misét, és teljesítse mindhárom nagy európai zarándoklatot.(Compostella, Róma, Aachen) A vöröskolostori alapítás volt az egyike azon a kevés penitenciának, amit teljesíteni tudott. A kolostor Szt. Antalnak szentelt temploma 1370 körül épült. A kép előterében a szerzetesi cellák romjai. Mára csak két cella maradt fenn. A templom tornya is az 1745 körüli felújításkor készült el. |
 |
| A templom szentélye, és a második udvar bejárata. A kolostor elég jól gazdálkodott, kivette a részét a Magyar- és Lengyel Királyság közti kereskedelmi kapcsolatból, sörfőzdéje, malmai voltak. Ennek a virágzásnak az 1431-es huszita betörés vetett véget, hogy aztán Mátyás alatt újra virágzásnak induljon. Aztán az 1520-30-as években a reformáció előretörésével és a török veszély növekedésével ismét hanyatlásnak indult. A kamalduliak érkezésével újra magára talált a kolostor. |
 |
| A kolostor priorjának cellája elé torony épült, azon napóra található. Szemközt a Dunajec túlsó partján, ma már lengyel területen, a Háromkorona-hegy. Innen hajtotta végre Cyprian testvér (eredeti nevén Franz Ignatz Jaisge, 1724-1775) a magyar, de talán a világtörténet első sikeres, nagy távú siklószárnyas repülését 1768-ban. A mintegy 1700m messze lévő, 900m magas hegycsúcsról a 490m magasan lévő kolostorudvaron landolt. Úttörő vállalkozását a szemlélődő remetékhez nemcsak méltatlannak, de egyenesen ördöngösnek tartotta nyitrai püspök. Így aztán a további kísérletezgetéstől eltiltotta, és a siklószárnyakat 1770-ben Szepesbéla főterén nyilvánosan elégettette. |
 |
| A kalandos életű Cyprian barát sziléziai származású volt, korán árvaságra jutva került a kamalduliakhoz. Külföldi tanulmányutakat is végzett, de a lőcsei orvosnál is tanult. Nemcsak a műszaki tudományokban jeleskedett. Ő volt a kolostor orvosa, borbélya, patikusa, sőt szakácsa is. Fennmaradt a 97 oldalas Herbáriuma, amit 1765-1771 közt állított össze. Első részében 272 lepréselt
gyógynövényt helyezett el, valamint tanácsokat adott a gyűjtésre, tartósításra. A
második rész 36 oldalán a leggyakoribb betegségek tüneteivel, valamint gyógynövényekkel történő kezelésével foglalkozott. Gyógynövények keresése során az akkoriban még nemigen járt Magas-Tátra ormai közé is eljutott. |
 |
| A kolostori múzeum négy evangélista szobra a 18. század elejéről. Figyeljünk a hőmérő nagyszerű elhelyezésére is! |
 |
| A kamalduliak barokkizálták a templomot. 1745 körül készült el az új főoltár, és a mennyezet kifestése. A középkori templom két gótikus oltárának menzája meg van még, egyik felett ma barokk kereszt függ. |
 |
| A templom középkori vaspántos tölgyajtaja. |
 |
| A barokk kereszt. |
 |
| Az 1747-ben készült főoltár Dionysius Reismayer alkotása. Fenn az angyalok kara közt Mária, két oldalán Szent Benedek és egy remeteszent. Alul a főoltár közepén Remete Szent Antal, a templom védőszentje, majd két királyszentünk: Szent István (b)és Szent László (j) majd Szent Romuáld (b) és Remete Szent Pál.(j). Az Árpád házi királyok hangsúlyos jelenléte nem véletlen, egy legenda szerint Romuáld Szent Istvánnál is járt. |
 |
| A templom a karzat felé. |
 |
| II.József rendelet után a kolostort évekig gazdátlan volt, de könyvtárát Pestre, kincseit Lengyelországba menekítették, majd az I. Ferenc idején, 1818-ban létrejött Eperjesi Görögkatolikus Egyházmegye lett a tulajdonosa. Az egyházmegye a 19. század közepétől nem igen használta már az épületet, amelynek állaga ezt követően gyorsan romlani kezdett. A 19.század végén aztán felfedezte a lassan éledező tátrai turizmus. Egy faborítású falfelületen számtalan 1880-as évekből származó felirat is utal arra, hogy ekkoriban megnövekedett az idelátogatók száma. 1907-ben leégett, de szerencsére Trianon után a csehszlovák turizmus újra felfedezi, sí- és turistaegyletek tulajdonába került.Ma múzeum. |
 |
| Sokszor refektóriumnak írják, de valószínűleg inkább káptalanterem volt a kolostor legszebb fennmaradt terme, hiszen hiányzik az a refektóriumokban szokásos Utolsó vacsora jelentet a falakról. Boltozata 1520 körül készült idomtéglákból. |
 |
| Ebből a korból származnak a freskók is: A keresztre feszítés. |
 |
| Az Olajfák hegyén. |
 |
| Megostorozás. |
 |
| Egyszerű 18.századi stallumok díszítésén már a kamalduli "fehér barátok" fedezhetők fel. |
 |
| A freskók alatt a 17.századból származó bekarcolás látható. |
 |
| A kolostor ma is teljes épségében álló remetelakját1719-ben építették. |
 |
| A remetelakok egy kerítéssel mindig el voltak választva a kolostor többi részétől. Egy remetelak kb. 60-80m2-es volt, nagyjából ekkora kert is kapcsolódott hozzá. |
 |
| A remetelak kápolnája a hiányzó oltárképpel. A puritán kivitelű remetelakokban a kápolnák gazdagon voltak díszítve. |
 |
| A remetelak dolgozószobája. A Vöröskolostorban nem csak Cyprian testvér végzett tudományos munkát, hanem jelentős munkát végzett Romuald testvér (eredeti nevén Stefan Hadbavny ,1714–1780) a kolostor prokurátora is. Ő egyrészt elsőként fordította szlovákra a Bibliát, másrészt elsőként készített szlovák-latin szótárt is. |
 |
| A kolostori műhely itt egy patikus eszközeit mutatja be. A házaknak a negyedik helyisége egy kis hálófülke volt, ez mellett még egy kamra fért el. A kamra falába mélyítették a reterátot is, ami a falakon kívülre ürített. A csatornázás és a mosdó-fürdő helyiség hiánya utal a kor szerzeteseinek higiéniai viszonyaira is, amivel itt nem kell bővebben foglalkoznunk. |
 |
Majk: Az Eremitage-t (remetelakok területe) és a Foresteriát (konventépület) elválasztó fal kapuja és a templom megmaradt tornya.
1731-ben grőf Esterházy József országbíró, Komárom vármegye főispánja sűrű levelezésbe kezdett a kahlenbergi kamalduli kolostor apátjával, aki akkor éppen magyar származású volt, Radossányi Lászlónak hívták. Kettőjük szándéka egybeesett, így a gróf majki birtokán, középkori premontrei kolostor romjain, két év múlva elkezdődhetett az építkezés. A "szponzorokat" Radossányi László szerezte, de Esterházy is mélyen a zsebébe nyúlt. Így elsőrendű művészek serege dolgozott Majkon. A terveket Franz Anton Pilgram, az osztrák rokokó építészet egyik nagy alakja készítette. Mellé olyan n nevek sorakoznak, csak a leghíresebbeket említve, mint Franz Anton Maulbertsch, az osztrák festészet nagymestere;
Franz Xaver Seegen bécsi szobrász; Gode Lajos, Sartory József pozsonyi szobrászok; a sokat foglalkoztatott
oltárkép-festő Vog(e)l Gergely Budáról és Bebo Károly, a Zichyek óbudai szobrásza. |
 |
| A majki együttes nagy értéke az, hogy a barátlakások épségben fennmaradtak, legalábbis kívülről. |
 |
| A remetelakok folyamatosan készültek, először csak négy, majd az 1770-ies befejezésig még 13. Összesen 20-ra volt hely, de ennyi nem készült el soha. |
 |
| Radossányi kezdeményezésére egy-egy család vagy főpap volt a barátlakások donátora egy 800 Ft-os adománnyal. Az adományozók címerét a ház elejére vésték. Ez a Lengyel-Tóti család címere,és az ő házuk 1755-ben készült el. Cserébe a remeték az alapító családok lelki üdvéért is imádkoztak. |
 |
| Ez Szörényi László szerémi püspök házának címere. Szörényi fiatalabb korában maga is kemény önsanyargató aszkézisben remetéskedett, így érthető, hogy a rendet is támogatta. |
 |
| A házakat belülről a nemes egyszerűség jellemzi. |
 |
| Ez alól egyedül a kápolna a kivétel, itt is mint a Vöröskolostorban, gazdag stukkódíszítéssel látták el a teret. |
 |
| A Lengyel-Tóti család kápolnájában Szent Romuáld oltárképét látjuk. Ottjártamkor (2007) csak ez az egy remeteház volt látogatható. A remeteházak a rend feloszlatása után munkáslakások, cselédházak lettek, így java részüket belülről teljesen átalakították, és értékeiktől megfosztották. |
 |
| A főkapun 1745-ös évszám van, A kapu mellett Szt. Romuáld (lásd nyitóképünket) és apja Boldog Sergius (fenti képen) homokkő szobra látható.Sartory és Beckert alkotásai lehetnek. |
 |
| Szent Benedek szobra. |
 |
| Szent Gaudentius, több helyütt tévesen " Rimini szent mártírpüspökének " írják.Valójában Gniezno püspöke volt, és fiatal korában szintén remetéskedett. A 17.-18. században a Habsburg Birodalomban kisebb kultusza is kialakult. |
 |
| A Ermitage-t és a Foresteriát elválasztó falra is jutott egy Szent Romuáld szobor. |
 |
| A Foresteria udvarán egy kalandos történetű velencei neoreneszánsz díszkút áll. Ennek feltárása során föld alatti folyosórendszer bejáratára
bukkantak, amelynek ágai összeköttetésben állnak a cellaházakkal is,
kijáratát pedig a kolostoron kívül találták meg. Rendeltetése és eredete
egyelőre tisztázatlan. A templomnak ma már csak tornya áll. 1753-ban rakták le a templom alapkövét,
belső munkálatai azonban csak később, 1764-ben kezdődtek el.Falképeit Maulbertsch készítette el. 1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt
templom tetőszerkezete leégett, az épületet ezt követőn lebontották, a torony kivételével. Részben az oroszlányi evangélikusok,
részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták
el a köveket. |
 |
| A konvent épülete felújítás előtti állapotában. (2007) Ezen az épületen látszott meg legjobban, hogy mekkora volt Pilgram súlya. 1761-es haláláig személyesen felügyelte az építkezéseket. Halála után azt egyszerű pallérok, majd Fellner Jakab folytatta, immár sokban leegyszerűsítve az eredeti terveket. A konvent épületében az emeleten az Esterházyaknak voltak magánlakosztályai, ami azért egy kolostornál szokatlan volt. A földszinten a kolostor közösségi helyiségei voltak. (perjel otthona, refektórium, egy tálaló, könyvtár, levéltár, gyógyszertár, ispotály, a növendékek és laikus testvérek szálláshelyei, vendégszobák, műhelyek, sütöde, mosoda, kocsiszín, sőt egy kisebb zárka is fegyelmezetlenkedőnek). Egyik szárny alápincézett volt, itt volt a konyha, az élelmiszerraktár és értelemszerűen a pince. |
 |
| A legdíszesebb terem a refektórium volt, amit a remeték nagyon ritkán használtak közös étkezésre. Az összesen 27 kép van. A legtöbb Szt.Romuáld életéből
és a rend történetéből vett jelenetet ábrázol, de a magyar szent királyokat, szenteket is felfedezhetjük, az Utolsó vacsora
jelenetével egyetemben.A falképeket 1762-ben festette Vog(e)l Gergely. |
 |
| A refektóriumban Vogl Gergely Romuáld látomását is megfestette. Romuáld- nyilván Jákob álmának hatására - a Mennybe tartó fehér ruhás remetesereget látott. A látomás hatására rendelte el azt, hogy követői fehér vászonból készítsék ruháikat. |
 |
| A refektóriumok kötelező képe volt az Utolsó vacsora is. |
 |
| Vogel több tetszetős falképet is készített a konvent épületébe. |
 |
| 1782-ben II.József a rendet feloszlatta.A remeték szétszóródtak, néhányan itáliai remeteségekbe mentek. A
gazdátlanul maradt épületegyüttest és a templomot Zichy Ferenc győri püspök átadta világi használatra. Az ingóságok egy része árverésre került, kisebb hányadát széthordták a környező
településekre. A puszta és a hozzá tartozó birtok a kincstár tulajdona
lett, a remeteség kulcsait egy kocsmabérlőre
bízták. Az épületek sokáig nem találtak gazdára.1806-ban gr. Esterházy Károly megvette azt, majd 1815-ben három zsidó bérlőknek továbbadta, akik jól működő posztógyárat rendeztek be a falai közt. Kanitz Joachim óbudai rőfös és készáru-nagykereskedő, társulva Mauthner Ádám és Kadisch Lázár pesti
dohány- és terménynagykereskedőkkel, a korban szokatlan méretű ipari vállalkozás központjává tette Majkot. A vállalkozók nagyszámú, a
szomszédos községekben élő parasztot foglalkoztattak otthon dolgozó,
háziipari munkásként fonó és gyapjútisztító munkával. Gesztesi, tatai, gánti csapómesterek és legényeik is dolgoztak a majki központi üzem számára, ahol a végtermék készült.
A barátlakásokat munkáslakásokká alakították át, egyikben iskolát rendeztek be, a konvent épületében alakították ki az üzemet. A vállalkozásban csak Majkon 150 ember dolgozott. A vállalkozás a szabadságharc idejére már elsorvadt, ekkor a osztrák hadi parancsnokság székhelye lesz a volt konvent épülete. Az épületegyüttes új korszaka következett el 1860-ban, amikor a főépületet kastéllyá alakítják át az Esterházyak, a remetelakokból pedig cselédlakások lesznek. A kastély értékei az 1945 utáni időkben nagyrészt elpusztulnak. A műemléki helyreállítások az 1980-as években kezdődtek, és nemrégiben a kastélyt is szépen felújították. |
Irodalom:
1. A kamalduli rendről:
https://szerzetes.hypotheses.org/monasztikus-es-kanonoki-rendek/kamalduli
http://lexikon.katolikus.hu/S/szeml%C3%A9l%C5%91d%C5%91%20rendek.html
2. Kahlenbergről:
http://immaculata.ch/archiv/kahlenberg1.htm
2.A zobor-hegyi kolostorról:
Marián Samuel – Ján Tirpák: The newest outcomes of the non-destructive Prospection of the Zobor Monastery in Nitra
http://www.cevnad.sav.sk/aktivita_1_1/SZ_52.pdf
3. Lánzsérról:
https://www.geocaching.com/geocache/GC17724_kamaldulenser?guid=898fab13-a113-40ac-a808-2d4edaafa005
4. Vöröskolostorról:
https://de.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cerven%C3%BD_Kl%C3%A1%C5%A1tor_(Kloster)
http://www.magas-tatra.info/2014/07/290-eve-szuletett-cyprian-barat.html
Vida Beáta: A karthauzi rend története a középkori Magyar Királyság területén:
http://doktori.bibl.u-szeged.hu/4017/1/Vida_Bea_PhD_vegleges.pdf
5. Majkról:
Voigt Pál:A majki műemlékegyüttes. Adatok Franz Anton Pilgram életművéhez
https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Evk_03_1961_62/?query=kamalduli%20remetes%C3%A9g%20majk&pg=206&layout=s
http://epiteszforum.hu/nema-baratok-nyomaban-a-majki-foresteria-rekonstrukcioja
http://lexikon.katolikus.hu/M/Majk.html
https://www.majkikolostor.hu/magyar/oldalak/a_kolostor/
