2016. szeptember 11., vasárnap

Kárpátalja magyar emlékei: 9. Munkács

A munkácsi vár Kárpátalja leglátogatottabb műemléke. Mindig is a Kárpátalja kapuja volt ez a vár. Történetét itt találjuk.
Több száz kép van a netten is a várról, például ez egy kedvenc nézet, amikor a középső várról feltekintünk  a felső vár felé.

Hatalmas taposómalommal lehetett  a  mély kútból a vizet felemelni.

A felső vár árkádsora. Valahogy nem olyan könnyed mint egy osztrák várudvar.

Az alsó vár sem könnyedebb. Rákóczi a szabadságharca alatt itt rendezte be főhadiszállását és komoly építkezések is zjlottak ekkoriban itt. Ettől még nem lett lakályosabb és elegánsabb hely.

A Csernekhegyi-kolostor a várból. Híres nagy múlt,  görög katolikus búcsújáróhely volt ez. Most  görögkeleti női kolostor működik itt.

A Rákóczi-szabadságharc után a fejedelem elkobzott birtokait a Schönborn család kapta meg. Ők nem sokáig éltek itt a várban, és a közeli Beregváron építettek új kastély, amit ma is megvan, historizáló átépítésben. Ezt már a régi blogomon bemutattam. A vár hamarosan börtön lett. Egyik leghíresebb lakójának éppen most van az emlékkiállítása. Kufstein után ugyanis ide hozták át 6,5 évnyi rabságának utolsó évére Kazinczy Ferencet. A családnak nem kevés csúszópénzébe került, hogy viszonylag emberi körülmények közt tölthette itt az utolsó évét, nem úgy mint Kufsteinben. Itt éppen az ő szobáját rekonstruálták.

A fejedelem egykori rezidenciájának előkelőségéből ne maradt fenn semmi. Az itt látható kiállítások nem sokat adnak ebből vissza.

A vár leghíresebb korszaka az volt, amikor a Zrinyi Ilona 1685-88 közt védte a várat, mint második férjének, Thököly Imre Felvidéki fejedelemségének utolsó maradékát.   Thököly ekkoriban éppen török fogságában volt, vagy valami hasonló. (Az ő zavaros politikai kavarásai közt nehéz eldönteni, hogy épp milyen státuszban volt a töröknél.) A várat végül is jó feltételekkel feladta, bár fiától, II. Rákóczi Ferenctől  -az eredeti megállapodást semmibe véve - örökre elszakították. A szobor Malt Péter, helyi művész műve 2006-ból.

Falak

A középső vár

Árkádok
Egy Nepomuki Szt. János szobor valahogy erre a folyosóra került. Itt volt már 2009-ben is, hét év múlva is ugyanitt áll.

Korábban itt egy 33m magas talapzaton állt a turul.  Ezt a szovjet időkben ledöntötték. 2008-ban a Pákh Imre műgyűjtő jóvoltából egy kisebb szobor ismét idekerült. Érdekesen hat az ukrán zászló mögötte.

A városháza épületét ifj. Bobula János tervezete, épült 1899-1901 közt

A város leghíresebb szülötte Lieb Mihály Leó, aki nevét húszévesen Munkácsyra változtatta. A szobrot 1994-ben készítette Mihajlo Beleny, magyar gyökerekkel rendelkező ruszin szobrász, aki a fenti turult is készítette. A szobor a város sétálóutcáján áll, közel az egykori szülőházhoz.

A belvárosi egykori Rákóczi-kastély ma művészeti iskola.