2016. szeptember 25., vasárnap

Györköny-Jerking: Szakrális emlékek



Györköny -Jirking  tipikus evangélikus "sváb" település  a Dél-Mezőföld homokos lankái közt. Történetét Brunn János példaszerűen feldolgozta, ebből részletek itt megtalálhatók. Én csak a szokásos népességdinamikai adatsort közlöm. 1829: 1890 fő, 1846: 2400 fő, 1872: 2649 fő. 1900:2749 fő.  Ekkora már a a falu túlnépesedett, érdekes, hogy a kiáramlás főként Amerikába indult meg. 1910: 2643 fő. 1920: 2380 fő.  A csökkenés az I. világháború veszteségei. 1939: 2516 fő. Jellegzetesen sváb demográfiai ív ez, sajnos az utána következő idők is ennek felelnek meg. A kitelepítés kb. 1000 főt érintett, majd belső migrációval, és a szlovák-magyar népességcsere révén a falu hamar magyar többségű lett.Ennek ellenére napjainkig érezhető "svábos jellege", és nem csak a múltjában. Ma 951 fő lakja.A faluban Hidasi Márk kalauzolt, amit ezúton is köszönök neki. 

Az evangélikus temetőben a Mindszeti Kapuváry család sírkövei.

Tipikus módos családi sírbolt

A temető távoli szegleteit sem hagyják sorsára










Az 1795-ben kész lett evangélikus templom a megye legigényesebb ilyen jellegű alkotásai közé tartozik. A szószékoltára kiváló kvalitású későbarokk munka.
A templom építése során a csehsüveges boltozási technikát alkalmazták, ami jóval igényesebb, mint a rokonemlékeknél alkalmazott egyszerű síkmennyezet. Néztem a karzatot is, hátha festett volt, de ennek semmi nyoma.
A tornya is félig előreugróan csatlakozik a hajótesthez, ami szerkezetileg sokkal
komolyabb megoldás, mint egy külön álló torony. Nemrégiben ígényesen rendezték a templom körüli
teret.
A templom oltárképe az Utolsó vacsora. Kedvelt téma volt ez ekkortájt, a megvalósítása is kiváló színvonalú, tanult kézre vall.
Megkapó részletek

Az orgona Adam März kistormási mester legszebb munkái közé tartozik. 1821-ban lett kész, a gyülekezet ma is ezt használja. März, akárcsak a bonyhádi Josef Roth és az ő műhelyét átvevő Josef Marschal a 19. század legelején számos evangélikus, református templomba készített orgonát és nem csak a Dél-Dunántúlon. Szakértők szerint munkáik kifejezetten archaikusak, 17. századi délnémet hatást tükröznek.