 |
| A beregszászi római katolikus templom Kárpátalja legjelentősebb gótikus emléke. Sokan mondják, hogy az európai kultúra addig tart, ameddig a gótikus templomok húzódnak. A beregszászi templom is ilyen peremzónában feküdt. Északkeletre már egy másfajta kultúra felé nyílt út. Beregszász a szabad királyi városok közt is a legszélső volt. Helyzete és szerepe is egy kicsit Brassóra emlékeztetett. Aki a középkorban Brassót vagy Beregszászt "kifelé" elhagyta, biztos lehetett benne, hogy hamarosan kilép a nyugat európai kultúrkörből. A Brassóval való összehasonlítás abból a szempontból is helytálló, hogy itt is II. Géza, majd IV. Béla által letelepített hospesesek (rajnai szászok) hoztak létre várost. A középkori virágzás után, az 1566-os tatárdúlástól kezdődően a város sokat vesztett jelentőségéből, és a történelem viharában a szászok is eltűntek. |
 |
| A mai templom háromhajós gótikus csarnoktemplom. Építésének kezdete még II. Géza idejére tehető, de az akkori épületből ma már semmi nincs meg. A mostani templom Zsigmond uralkodásának idejéből származik. Később a templom többször leéget sőt a 17.század végétől másfél évszázadon keresztül romosan állt. A templom felújítására a Schönborn grófok alatt került sor 1837-46 közt. Ezt a XIX. sz. végén még egy neogótikus átalakítás követte. |
 |
| Szt. István szobra a templom előtt. |
 |
| Részletek |
 |
| Az utolsó neogótikus átalakítás során a belső kifestés is elkészült. A templom berendezése is neogótikus stílusú. |
 |
| Az északi templomkapú gótikus töredékkel |
 |
| Leginkább még a déli oldalon maradtak fenn középkori részletek. Ilyenek a déli kapu keretezése és az ablakok mérművei. Ez alapján megállaptható, hogy az itteni gótikus műhely nagy hatást gyakorolt a környék építészetére |
 |
| Napóra |
 |
| A város meghatározó épülete |
 |
| Neogót díszítések |
