 |
| Györköny-Jirking tulajdonképpen két falu. Van egyszer a hagyományos, ahol például a Dorfmuseumot találjuk. Ez egy 19. század közepi egyszerű nádfedeles, vályogfalú parasztház. |
 | |
| Szép a berendezése |
 |
| A másik falu a "rendes falutól" pár száz méterre fekvő pincefalu. Most kb. 300 pince van itt, régen 500 volt, annyi amennyi háza a "rendes" falunak. Magyarul, mindenkinek volt egy pincéje is. A falu inkább homokra épült, a pincefalu viszont löszre, ahová jól lehetett a pincéket vájni. |
 |
| Szép, polgári ízlésű présházak is akadnak itt. |
 |
| A pincefalu érdekessége, hogy nagy diófaligetek vannak a pincék közt, amik igazán vonzóvá teszik számomra ezt a falut. |
 |
| Három különböző korú, különböző stílusú pince. |
 |
| Itt egy prés aljából lett asztal |
 |
| Arra külön felhívnám a figyelmet, hogy a képeken nem fogjuk látni a szokásos dédászos betonvillanypóznákat, sem a kábelrengetegeket, amin mindig kiakadok. Itt már jó pár éve földkábeleken megy az áram. |
 |
| Nem csak bort tároltak itt, hanem a padlásokon szénát is. |
 |
| Hangulat |
 |
| Míves ajtó szerencsepatkóval |
 |
| Másik blogomban azt írtam, hogy " bizonyos szempontból Palkonya, Villánykövesd, Hajós - a balatoni és hegyaljaikat már említeni se érdemes- messze elbújhat az itteni pincefalu mögött." Ezt egyrészt azzal indoklom, hogy itt olyan régi pincék is fennmaradtak, ami a többi sváb pincesoron ismeretlen. Itt egy "korai stílusú" pincét látunk. A lábazat tégla, a felmenő falak vályog, a padlás oromzata pedig vagy deszkaborítást kapott, vagy sövényfalat, mint itt. |
 |
| A másik érvem a diófaliget. A Balaton-felvidéken is akadnak régi pincék, mívesebbek is, mint itt, de azok ma már messze nem alkotnak olyan egységes pincefalut, mint ez. |
 |
| A pincefalu legnagyobb diófája. |
 |
| A Brunn-féle pince ajtaja. Ennek mestergerendájában 1848-as évszám van, és könnyen lehet, hogy nem ez a legidősebb. |
 |
| A kép előterében az éppen eladó Brunn-féle pince. |
 |
| A Klag-Koch-féle polgári ízlésű, 20.sz. eleji pincét szépen felújították. Régi állapotáról itt van képem még 2000-ből. |
 |
| Egy szép vakolatdíszes ház a pincefalu szélén |
 |
| A leginkább ismert, főtér körüli pincesor. Essék szó az itteni borokról is. A mindenképpen elolvasásra javasolt a jópofa Látens iszákos blog így jellemzi az itteni borokat: "A helyi borokról annyit, hogy megbízható, jó minőségű és árú, pár száz forint a folyóbor, a palackost is nagyon barátságos áron mérik, viszont a technológia hiányzik a csúcsborokhoz, kivéve talán a Sarok pincészetet. Mi Rohn Mátyásnál, és Hahn úrnál fogyasztottunk, megbízható, finom háziborok, fejfájás és mellékhatások nélkül, ami nem kevés." |
 |
| A végére még egy régi stílusú pince. A tényleges ajtó előtt álló léces ajtó nyitottsága-csukottsága jelentőséggel bírt. Ez jelezte a közösségnek, hogy a pincébe betérhet-e valaki, vagy inkább ne háborgassa a serénykedő gazdát. Én magam a minap kóstoltam meg egy üveg Braun-Bősz-féle cabernet francot. A címkén nincs évjárat, ami ugye már elve mond valamit. A többi tekintetében a fentihez kell csatlakoznom. Könnyen meglehet, hogy egy-két éven belül meglesz a technológia is az ittenieknek. Akkor viszont retteghet Szekszárd de még Villány is, mert ilyen pincefalu -különösen Szekszárdon- nincs. Így is ésszerű alternatívának ajánlom Györkönyt a némileg már túlárazott Villány vagy Szekszárd ellenében. Itt nincsenek még földalatti katedrálisok pince gyanánt, bár a törekvés már itt is megvan. Helyette kifoghatunk egy igazi falusias, kiülős, diómajszolgatós, borozgatós hangulatot. Ennek a hangulatnak a megtartását ajánlanám én a györkönyieknek. |
