Egervár (Vas vm.), ferences templom.
A kolostortemplom építtetője a 13. század óta itt
birtokos Geregye nemzetségből eredő Egervári-család legkiemelkedőbb tagja,
Egervári László volt, aki nagybátyja, Váradi István
kalocsai bíboros érsek, Mátyás király kancellárja révén került az új arisztokrácia soraiba. A váradi püspökség kormányzóságából 1476-ban tér haza a nyugati határszélre, és zalai főispáni, horvát-szlavón-dalmát bán lesz. 1485-től 1489-ig a Sziléziában harcoló magyar csapatok kapitánya. Annak ellenére, hogy zalai főispán volt, birtokközpontját a már Vas vármegyei területen húzza fel. Várának felépítésévei egy bajor-osztrák
tanultságú építőműhelyt bízott meg, mely már dolgozott a szalónaki Paumkirchnerek,
a monyorókeréki Ellebachok birtokain is. A
vár felépítése után ezzel a műhellyel emeltette a kor szokása szerint saját és
családja számára temetkezési helyéül szánt ferences kolostort a rend szigorú szabályzatú
obszerváns ága számára. A templom építéséről adataink az 1490-es évek első
feléből vannak, 1493-ban ötvös, 1494-ben pedig már üvegfestő dolgozik rajta.
Elkészülését és felszentelését - titulusa a Boldogságos Szűz volt - erre az
időre tehetjük, 1495-96-ban már ide temették először az alapító egyik
gyermekét, majd magát az alapítót is.
|
.jpg)
