2017. július 17., hétfő

Gyöngyöspata: Kisboldogasszony-templom

Harminc év után újra megcsodáltam Gyöngyöspata templomát. Ez a templom méltán nagyon ismert, újat nem fogok tudni írni róla, de azért alaposan bemutatom, sajátosan tolnai szemüvegen keresztül nézve.
A középkori Pata Hevesben Eger és Gyöngyös után a legjelentősebb mezőváros volt, bár ezt a rangját csak Mátyás alatt kapja meg.   Tolnából nem ismert ekkora mezővárosi templom, még romjaiban sem. Talán a tolnai lehetett ekkora, vagy még nagyobb is, de azt már jó régen elmarta a Duna.  Hevesben a gyöngyösi Szt, Bertalan, - nem is beszélve az egri székesegyházról- jóval nagyobb voltak még ennél is.  Ma Pata ismét város, de csak annyira lehet ezt komolyan venni, mint pl. Nagymányok  vagy Gyönk rangját.(Bár Gyönkön legalább gimnázium van. Igaz, itt meg tanuszoda- mondhatnák a pataiak.) A gótikus torony azért egy kicsit hamiskás, Steindl Imre tervei szerint gótikussá építették át a torony barokkos hagymasisakját.
A templom  előcsarnokában az 1413-as felirat megadja az alaphangot. Ez lehetett a harmadik jelentős építési periódusa a templomnak.
A templom egyszerű gótikus kapuja felett az eredeti színezés is rekonstruálható volt, csakúgy, mint a templom egészében. A középkori templomok sokkal színesebbek voltak, mint azt általában gondoljuk.
Masszív,  vaslemezes ajtó barokk kori rátétekkel Rajta talányos feliratok.

A templom főhajójában ez a látvány fogad.
A kora Árpád-kori templomból nem maradt fenn semmi. A tatárjárás utáni templomból sem sok,  például ez a griff faragvány...
...meg ez a két íves vakárkád. A felettük lévő Jézus születését ábrázoló falképtöredék már a 14. század elejéről való. Ekkor Nekcsei Demeter volt a falu ura.
A templom a mai méreteit a 15. század második felében nyerte el. A templomban egy barokk orgonakarzat is állt. A templom gótikus terének rekonstrukciója során ezt lebontották, új orgonát kapott a templom, amit ilyen érdekesen helyeztek el.
Hitetlen Tamás. 15. századi falképtöredék.
A szentélyben egy 14. századi Piéta. Mária feje  jóval későbbi. Ilyen szobor csak múzeumokban szokás nálunk, de ott sincs sok belőlük.
A keresztelőmedence a 15. századi, kissé provinciális jellegű bővítés stílusával mutat rokonságot. 

Gyámkő 1.
Gyámkő  2.
A szentélyben fennmaradt -a kicsit ormótlan faragású- szentségtartó fülke is. Valószínűleg az eredeti gótikus fülke 17.századi újrafaragása.

1610 előtt egy török portya alatt beszakad a szentély boltozata, elpusztítja a gótikus szárnyas oltárt. A sokat vérző Tolnában ilyenkor a lakosok sorsára hagyták templomukat, településüket, és más vidékre költöztek. Itt viszont sokkal több életerő volt ekkor ebben a vidékben. A szentély boltozatát kijavítják -amiről egy templomi felirattal is megemlékeznek-, és a távoli Lengyelországból egy különleges oltárt is rendelnek. A szomszédos Gyöngyösön a jezsuiták ekkortájt alapítják gimnáziumukat. Nálunk Tolnában csak a romlás volt a 17.század, itt Hevesben- ha nem is fénykor- de azért volt élet. A boltozat furcsa girbegurbaságán is látni, hogy azért a középkori színvonalat már nem érték el.
A távoli lengyel mesterek még a késő gótikus fafaragó hagyományok mentén készítették el
a Jessze-oltárt, valamikor 1610 és 1653 közt.
1878-ban földrengés volt Patán, a templom is kigyulladt ekkor. Az oltár is jelentősen sérül, a finoman faragott borostyánlevél lombozata -egyetlen levélke kivételével- elég. Az alakok nagy része is elszenesedett. Ekkor két pesti mester újraaranyozza az oltárt, majd 1976-82 közt szakszerűen restaurálják. Ekkor készül az acél tartóváz is, a korhadt, sérült faváz kiváltására. Jankovics Marcell erről az oltárról háromrészes tévéfilmet forgatott. Ennek a filmsorozatnak rövid kivonatát itt olvashatjuk. Ebben a Jessze-oltár szimbolikus értelmezésre tesz kísérletet a szerző. Akinek ideje van, és szeret ilyeneket olvasni, tegye meg, érdemes.
A templomot újjáépítő Király Mihály plébános sírköve. Ez azért mutatja az is, hogy itt sem telt mutatós barokkos sírkőre ekkoriban. Ez időtájt másolja le a falu kántora a 16. századi énekeskönyvet, amit a 19.század közepéig használnak is. 1882-ben találják csak meg a tudósok. Úgyhogy ma nem csak szemmel, hanem füllel is csodálhatjuk a késő gótikus patai kultúrát.
Szintén a 17.században kerül ide a magyar kora barokk egyik remeke, a Szt.Mihály oltár.
Az oltár középrésze
Egy újabb ikonográfiai érdekesség: kereszt Jézus szenvedésének eszközeivel.
A Szent Sír oltár már 19.századi, népies alkotás.
Az oltár felépítménye.