 |
| Bonyhádvarad- sváb nevén Warasch- tipikus sváb falu a Völgységben, amit számomra különlegessé régi temetője tesz. |
 |
| A falu népesedési görbéje két érdekességet is mutat. Egyrészt II.József idején nagyobb lakosságszámot írnak össze, mint a későbbiekben bármikor. Másrészt a sváb kitelepítés után nem esik le egyből a népessége, az csak 1950-től kezd el csökkenni. Az Apponyi uradalomhoz tartozott évszázadokig, és a kitelepítésig 90% feletti arányban német katolikusok lakták. |
 |
| Első templomát 1755-ben említik először.A mostanit 1793-ban szentelik fel. Előtte két kereszt áll. A képen egy 19.sz. eleji nádasdi kereszt. |
 |
| Ugyanez 2003-ból. Látható, hogy az azóta elvégzett -amúgy dicséretes- felújítások óta mind a két kereszt, mind a templom elvesztette színét. |
 |
| A másik keresztet az 1915-ben Oroszországban eltűnt Johan Keller emlékére állította a család. |
 |
| Ugyanez 2003-ból. A templom előtti fenyők is sokat nőttek azóta. |
 |
| A falu egyik végén tipikus sváb szakrális kistér kereszttel, Straße Kapelle-vel. Közelmúltban szépen helyreállították, parkosították a környékét. Padokkal, virágágyásokkal igzán hangulatos kis pihenőhelyet alakítottak itt ki. |
 |
| A kápolna belső kifestése. |
 |
| Még néhány régi kereszt. Ez a bonyhádi út mentén áll. (2003) |
 |
| Ez a temető egyik végén (2003) |
 |
| Erre már nem emlékszem pontosan, talán valahol a teveli út felé. (2003) |
 |
| Az 1755-ben már említett nádfedeles templom helyett Apponyi Antal földesúr támogatását is élvezve 1793-ban szentelték fel a templomot Szt.Jakabnak ajánlva. A főoltáron a templom védőszentje mellett Szt.Péter és SZt. Pál szobrát látjuk. A templomban van egy másik figyelemre méltó oltár is, a Piéta-oltár a 19.századból. A templom különleges értéke a templommal egykorú orgonája, amit a bonyhádi Roth-műhelyből került ide. |
 |
| A falu másik műemléke a temető szélén álló Mindszentek-kápolnája. 19.sz. elején épülhetett, oltárképe is ebből a korból származik. |
 |
| A temetőben olyan ritkaságot látunk, mint amilyen ez az 1764-ből származó kereszt. |
 |
| A temető képe 2003-ban... |
 |
| ...és napjainkban. A templom előtti fenyők (én soha nem ültetnék templom elé fenyőt) jól megnőttek. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a keresztek is megritkultak. A Schwäbische Türkei temetői közt kiemelkedően jó állapotban maradt fenn ez a temető. Jó lenne további pusztulást legalább helyi védettséggel megakadályozni. |
 |
| 2003-ban. A fű kicsit nagyobb volt, de több kereszt állt még. |
 |
| A temetői kereszt. A Schwäbische Türkei temetői gondjairól a nádasdi temetők kapcsán írtam már.( Itt a felső, itt az alsó.) Itt az történt, hogy feloldották a régi temetőrészekre vonatkozó temetési tilalmat, és azóta megjelenő új sírok feltartózhatatlanul szorítják ki az esztétikai és mívességi szempontból is sokkal értékesebb régieket. A varasdi temető is méltó párja a két nádasdinak, sőt egyelőre még úgy tűnik, hogy az új részre temetnek csak. A régi temetők pusztulás feltartózhatatlan folyamat. Van olyan, amikor a településsel együtt pusztul a temető, a maga természetes módján, méltósággal. Ilyen pl. a zsibriki evangélikus temető, Aztán van olyan, hogy a népességcsere okán a falu felekezetet váltott, és a régi felekezet temetője pusztul a maga természetes módján. Ilyen pl. a kétyi evangélikus temető. Gyakori az, hogy a régi temetői kereszteket egy helyre összegyűjtik, és rekonstruálnak egy régi temetői hangulatot. Erre szép példa a vaskúti. Ennél is gyakoribb, hogy nem rekonstruálnak egy temetői hangulatot, csak összegyűjtik a köveket, és azokat szépen bemutatják. Ilyen például a nemesnádudvari. |
 |
| Ritka az, hogy egy önkormányzatnak legyen akkora bátorsága, hogy szembemenjen a "kockagránit és beton mindenhova" népakarattal, és ilyen rendeletet hozzon, mint a császártöltésiek. A legtöbb helyen a dolgok a maguk "természetes módján" működnek. Jön a gránit, a régi sírkő meg megy a betonalapba. |
