 |
| A dombovári Kakasdombon, a városból kivezető sásdi út fölé magasodva áll a zsinagóga épülete. Már ami maradt belőle. Helyén korábban egy szerény imaház állt, amelyet "1885-ben Klingenheber nevű mérnök tervei alapján átépítettek". Ez a Klingenheber valószínűleg azonos Klingenhéber Ferenc siófoki építőmesterrel, akinek az internetes források szerint a papkeszi református templom építése is köszönhető. Az épület a maga korában sem volt különösebben díszes, klasszicizáló volt, mint Klingenhéber általam ismert másik műve is. |
 |
| Dombóvár zsidó lakossága együtt növekedett a várossal. 1870 és 1910 közt a város lakossága is több mint három és félszeresére nőtt. A volt Esterházy-uradalmi központ ez idő alatt a Dunántúl egyik legnagyobb vasúti csomópontjává fejlődött. 1880-ban a város lakosságának 10,5%-a volt zsidó. Ekkora már jelentősen maga mögött hagyja lélekszámban az itteni zsidóság Hőgyészt, ami hagyományosan a megye harmadik nagy zsidó központja volt, és korábban a dombóváriak is hozzájuk tartoztak. A 10% feletti arány ezt követően csökkent, 1941-re egészen 4,7%-ig. A zsidóság 1920-as évek utáni számának csökkenésében itt is az asszimiláció játssza a fő szerepet. |
 |
A karzatoszlopok még megvannak. Ezek felhasználásával az épületet kétszintessé alakították át 1964 után, amikor FÜSZÉRT raktár lett az épület.
|
 |
| A felső szint. |
 |
| A tórafülke felső része egész jól átvészelte az átalakítást. Az eredetiről itt találunk képet. |
 |
| Minden jel szerint a mennyezet egyetlen dísze a Dávid csillag volt, és persze a csillárok. |
 |
| Az oldalfalak és karzat alja viszont festett volt. Ezt a festést lemeszelték. |
 |
| A homlokzaton még megkopva ott vannak a FŰSZÉRT-es időket idéző reklámfeliratok. Természetesen az átalakítások megszüntették az épület homlokzatának zsinagóga jellegét is. |
 |
| A raktárhelyiséges időszak eredménye volt az is, hogy az 1947-ben emelt Holokauszt-emlékműtől fallal elválasztották a zsinagóga terét. Az emlékmű a korábbi tanácsterem helyére épült, ami megsérült, így lebontották. A korábbi állapotról fénykép itt. |
 |
| Az emlékmű Farkas Tibor építészmérnök műve. 541 név van az emlékművön, köztük olyan kiválóságoké, mint dr. Riesz Józsefé, a "szegények orvosáé" |
 |
| A zsinagóga körül voltak a zsidóság közösségi épületei is. 1944-ben pedig itt alakították ki a gettót is.A kép jobb szélén lévő szép ház is helyi védettség alatt áll. Végül néhány szó a zsinagóga helyzetéről napjainkban. Az alábbi 2009-es cikkből megtudjuk, hogy 2008-ban az önkormányzat tulajdona lett az épület. Elég konkrétan szólnak a helyreállításáról: "Szabó Loránd ( a város polgármestere) tájékoztatása szerint mintegy 150 millió forintért állítják helyre az épületet...A tervek szerint a kulturális centrum állandó fellépési lehetőséget nyújt majd a helyi művészeti iskola drámapedagógiai és zenei szakán tanuló diákjainak, másrészt zenei eseményeknek, irodalmi esteknek, képzőművészeti bemutatóknak ad otthont. A 350 négyzetméteres épület helyreállítása 2009 nyarán kezdődik, és 2010-re, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz kapcsolódva készül el." Mégsem készült el. Aztán arról jöttek hírek, hogy Megbékélés Háza Látogatóközpont lesz az épületből. Ebből sem lett semmi. A legutóbbi "nyom" egy előterjesztés a képviselőtesthez, amelyben falkutatási engedély ügyében fordult a polgármester társaihoz. Nem tudom mi lett ennek az előterjesztésnek a sorsa. Az épületen nem sok minden látszik. Mindenesetre legalább a polgármester próbálkozik. |
