 |
A Nagyboldogasszony templom a Szentháromsággal.
A ciszterci rend első hazai kolostora a II. Géza által 1142-ben
alapított cikádori. Ennek az alapításnak az idén van 875 éves évfordulója,
így a kisvárosban az idén ünnepségsorozatot szenteltek ennek az
alapításnak, amit -némileg leegyszerűsítve- úgy neveztek, hogy
Bátaszék 875 éves. (Hogy Cikádor miként lett Bátaszék, erről később.) |
 |
A város nemrég avatta fel II.Géza szobrát.Imre Péter szobrászművész bátran szakított az unalmas sablonokkal, és ugyanakkor egy mély szimbolikájú szobrot alkotott. Ez a sablontól való eltérés Bátaszéken is felzaklatta a kedélyeket, legalábbis erre lehet következtetni ebből.
A királytól kapott javadalmai révén országos jelentőségű
volt a kolostor, ahová az osztrák Heiligenkreuzból érkeztek szerzetesek.
Az új templom hűen követte az anyakolostor ciszterci hagyományoknak
megfelelő alaprajzát és építészeti jellegét, bár az anyakolostortól
eltérően falait főként téglából és nem kőből húzták fel. Heilegenkreuz
sokkal szerencsésebb volt, mint Cikádor: Ma is áll a középkori kolostor
jelentős barokk épületkomplexummal kiegészítve, és virágzó kolostori
élet jellemzi. |
 |
Valter Ilona 1994-96-ban ásatásokat végzett, megtalálta az eredeti apátsági templom alapjait,
tisztázta alaprajzát és fellelte az apátságnál korábbi Szék falu
temetőjét is. 2001.
augusztus 20-án pedig átadták a konzervált romokat. A templom a rendi szokásoknak megfelelően egyenes szentélyzáródású volt,
széles kereszthajóval. A háromhajós templomtest hossza csaknem elérte a
40 m -t, szélessége is nagy. A középkori Tolna vármegye legnagyobb ismert alapterületű temploma volt..
A ciszterciek különösen kedvelték az Isten háta mögötti, vad természeti
környezetet, amit aztán szorgos munkával átalakíthattak. Ebből a
szempontból a Duna és a Sárvíz mocsarai közt elterülő Cikádor megfelelő
helyszínnek bizonyult. Ugyanakkor a vidék nem volt lakatlan, régészeti
bizonyítékok is vannak arra, hogy az apátság építésekor a korábbi
Szék nevű település plébániatemplomát lebontották, és valószínűleg a régi ráctemplom helyén
építették újjá. Nálunk a rend tehát nem annyira a szűztermészet megzabolázásából élt, hanem inkább javadalmakból. (Bátaszék tehát jóval idősebb 875 évnél.) Mindenesetre
nagyon valószínű, hogy a ciszterciták kezdték meg a vidék lecsapolását is.
Ezt a munkát azonban a tatárjárás megakasztotta, majd a hódoltság alatt a
táj teljesen visszavadult a ciszterciek előtti szintre. A kolostor
gazdasági jelentőségét mutatja, hogy pápa és a IV. lateráni zsinat is
foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és
borügyleteivel. Ennek ellenére a neves ciszterci történész Lékai Lajos a rend történetét feldolgozó monográfiájában jelentéktelen kostornak említi Cikádort, ami nemzetközi összehasonlításban sajnos helytálló is. |
 |
Padlózata figurális díszítésű téglákat is tartalmazott, a
régészek unikornist és szarvast ábrázolókat találtak. Ezek közül néhányat a romkertben is rekonstruálva bemutatnak. A
kolostorépületek a mai templom alatt fekszenek, azt feltárni nem volt
mód.
A tatárjárás során az apátság elpusztult, ezt követően
nehezen indult meg újra az élet. 1270-es évektől működik ismét, ekkortól a
ciszterci kolostoroktól szokatlan módon, fél évszázadig hiteleshelyi
tevékenységet is végzett. 1340 körül kezdték meg az apátság tényleges
újjáépítését. A rendnek nem volt elég pénze, ezért a Töttös István
adományaira szorult. Cserébe Töttös az apátság birtokaira tette rá a
kezét. Egy 1356-os vizitáció rendezettnek mondja az apátság ügyeit, de
a szerzetesek száma nem érte el a rendi előírásnak megfelelő 12 főt. Az
1360-as évektől állandósodik az a küzdelem, amit az apátok a befolyást
szerző urak ellen folytattak. |
|
 |
| Végleges hanyatlásnak a kolostor 1420-tól indult, amikor a
Délvidékről menekülő, Újlaki Imre támogatását élvező bencésekkel telt
meg a kolostor, és élére bencés apát került. 1478-től már mint a bátai
apátság tulajdonát említik. A Cikádor elnevezést is teljesen felváltotta
a Bátaszék. A török veszély közeledtével az apátságot átépítették,
erődítmény jelleget adva neki. |
 |
| A török többször feldúlta, majd megszállta. Evlia Cselebi, török utazó a XVII.
században a Szulejmán-dzsámivá átalakított keresztény templomot még
nagyon szépnek látja. (Ö persze mindent nagyon szépnek és nagyon
nagynak látott.) A törökök a kereszthajóból alakították ki a dzsámit, a
feltárás a minaret alapjait is megtalálta. Ebből a korból származik az a
török kézmosó medence (képünkön), amely a Szűz Mária kápolnából került vissza a
mai római katolikus templom bejárati előcsarnokában lévő kőtárba. A kis
kőtárban emellett még néhány más kevéssé jelentős középkori követ is
láthatunk, amik a templomkertben létesített emlékmű építésekor kerültek
elő. |
 |
| Az újratelepülő Bátaszék első templomát a
középkori romtemplom szentélyéből alakították ki, majd ahhoz barokk templomot húztak el. Ez a 19. század második
felére igen rossz állapotba került, így a bátaszéki hívek új templom építését határozták el. Az építkezés tényleges
előkészítése
csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser
Antal
budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló
régi
apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. |
 |
Hofhauser
Antal (1857-1923) a kor egyik
legfoglalkoztatottabb építőművésze volt. A historizáló
stílust attól a Fridrich von Schmidttől tanulta Bécsben, aki többek közt
a bécsi Stephanskirche gótikus "restaurálását" és a pécsi székesegyház
"stílszerű helyreállítását" is végezte. Jó tanítványnak bizonyult, és
sok, kevés eredetiséget mutató neogótikus épületet (pl. a Pázmány Katolikus Egyetem Jogi Kara, a Thököly úti templom , a békéscsabai katolikus templom, karmelita templom, leányfalui templom ) tervezett. Mai megítélés szerint a historizmus építészeinek másodvonalához tartozik.
A bátaszéki templom a legmonumentálisabb műve. Ez az ország ötödik legmagasabb temploma, a maga 82,45m-ével, hosszra is 60m feletti, alig marad el a pécsi székesegyháztól. Szép teljesítmény ez
egy mezővárostól, hiszen csak Esztergomban, Budapesten és
Székesfehérváron látni magasabb templomot. 1901. július 1-jére kész lett volna minden munkálat,
ám statikai hibák miatt 1901 tavaszán a süttői kőből készült oszlopok repedezni
kezdtek, s a templom összeomlásától lehetett tartani. Erre újraboltozták a hatalmas teret, mely
munkálatokkal 1902 májusára készültek el. A templom felszentelése 1903. október 4-én volt. Építéséhez
2,5 millió közönséges és félmillió darab falburkoló téglát
használtak fel (Ez azt jelentené, hogy mai áron csak a tégla 300-400 millió Ft-ba kerülne.) |
 |
| A templom díszítőfestését és néhány falképét Blaskovits-Bátori Mihály szabadkai
festőművész műhelye végezte. Blaskovits sem egy Székely Bertalan volt, de azért több jeles templomban is ott hagyta keze nyomát (Bajai ferences, budai ferences, kecskeméti Szt. Miklós, Kelebia, Párkány stb.) A falképek másik részét Krikler József budapesti "akadémiai" (azaz festészeti akadémiát végzett) festő készítette. A fenti képen Jézus és Péter a tengeren c. jelenetet látjuk jobb oldalt. Ő többször dolgozott együtt Blaskovits-Bátori Mihállyal is. Az igényesebb faragványok, így a képen látható szószék is a szombathelyi Lewisch Róbert (1869-1918) műhelyében, (majdnem azt írtam " üzemében") készült. (A helytörténeti irodalomban -korábban nálam is- tévesen a Leivisch névalak szerepel.) Lewisch nagyon sok templomba készített ilyen jellegű alkotásokat, szinte ipari mennyiségben készítette a korban tetszetősnek számító szobrászati alkotásait. |
 |
| A templom értékes üvegablakai Waltherr
Gida ( Gedeon) (1852- 1928) üvegfestészetében készültek.Az kereszthajó északi oldalának ablakain
Szent Mór, Borromei Szent Károly és Szent Rókus látható. Waltherrt a művészettörténészek a kor legnagyobbjai közt említik. (Az üvegablak eleve olyan műfaj, aminek szerényebb tudással nem érdemes nekiállni.) Nagyon sok templomba készített alkotásokat, nem is kell messze keresni más művét, a szekszárdi belvárosi templomban is az ő üvegablakait látjuk. (De mennyivel jobban mutatnak itt neogót környezetben ablakai, mint a szekszárdi copf templomban, amit szinte sötétségbe borítanak. Ez persze nem Watherr hibája, hanem inkább a szekszárdi híveké.) |
 |
| A Blaskovits-Krikler-Lewisch-Waltherr négyes művei tehát meghatározzák a templom arculatát. Alkotásaik - Waltherrt leszámítva-, a "művészet" helyett inkább a "képzőművészeti ipar" kategóriába tartoznak. Ugyanakkor a belső annyira egységes és harmonikus, hogy az mindenképpen csodálattal tölti el az embert. Ehhez persze az is kellett hogy a bátaszéki hívek áldozatvállalásából 1987-1991 közt és 2003-2005 közt két ütemben is szépen restaurálták. 2013-ban a toronysisak helyreállítása is megtörtént. |
 |
| Külön figyelmet érdemel a templom orgonája, melyet a pécsi Angster cég
készített. 2200 síp alkotja, melyek közül a legnagyobbak 10 m magasak, míg a
legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak, összsúlya 100 mázsa. Alighanem ez Tolna megye legnagyobb orgonája. Ha hinni lehet ennek a leírásnak, akkor a legkisebb sípja 13kHz-es hangot ad, azaz az idős hívek nagy része nem is hallhatja. |
Források: Az apátság történetét elsőként Békefi Remig írta meg még a Monarchiában. Ő tisztázta azt is, hogy az apátság a mai Bátaszék helyén feküdt. Valter Ilona több rövid publikációt közölt a feltárásról. (Pl.
ilyeneket.) Az apátság
történetét újabban Sümegi József dolgozta fel több művében is.( Pl: Bátaszék és környéke a középkorban. In: Bátaszék története I.) Mindig haszonnal forgatható K.Németh András nagyszerű monográfiája is. ( A középkori Tolna megye templomai) Az újkori templom leírása az egykori és mai városi honlapról származik. Mint egy helyen már utaltunk is rá, ez hemzseg a hibáktól, elírásoktól. A művészettörténeti értékeléshez jól használhatóak voltak a következő művek: Zádor Anna szerk.: A historizmus művészete Magyarországon. Bp. 1993; Szűcs Endre szerk.: A megfestett fény. Díszüveges munkák a történelmi Magyarországon. Bp.2005. Az egyes alkotókhoz természetesen az internetes forrásokat, utalásokat is használtam bőséggel. Külön kiemelném a
templomablakanno.blog.hu -t ahol sok Waltherr Gida alkotást is láthatunk.
