Gaál Attila megfigyelései szerint a vár előzménye egy Árpád-kori földvár volt.(multkor.hu) A helység nevét 1093-ban említik először "villa Anya" néven. A 14. század végén a györgyi Bodó család birtoka.(muemlekem.hu) Kőnig Frigyes szerint a vár akár a 13.században is épülhetett.(varak.hu), ez azonban több forrásnak ellentmond. Szentgyörgyi Rudolf szerint a falu a 14.századtól már a Györgyi Bodók tulajdona. Ekkor vár még nem létezett, de a falu lehetett a kiterjedt birtok központja. A Bodó család Mátyás uralkodása alatt országos méltóságokra emelkedett, és nagy vagyonra tett szert. A vár 1484 körül épült fel a mocsaras Sárvíz egyik szigetén. Építtetője Bodó Gergely tárnokmester. (Sz.R. doktori értekezése) Az építkezéshez messzi földről kellett fát szállítani, mert a keményfás ligeterdőket ekkora már mind kitermelték a környéken. (Engel Pál.) Újabb okleveles említése ismert 1510-ből, amikor új adományként Bodó Ferenc kapta II. Ulászlótól. (muemlekem.hu) (Ez alapján talán rövid időre kikerült a Bodók tulajdonából?)Mivel a középkorban a Sárvízet egyszerűen Sárnak nevezték, ezért hívták másként Sártornyának is (Révai Lex.). Simontornya esetén igazolódott, hogy a ott a vár ősi magja valóban egy torony volt, kérdés ez mennyire teljesült Anyára is?
A XV.század legvégén a vármegye 13 vára közül ez az egyik legjelentősebb, az adólajstromok alapján akkora, mint Tolna vagy Paks.(Szentgyörgyi R. doktori értekezése. Érdekes Paksra való hivatkozás, mert ekkor még nem építették át a kolostort várrá.) Ez a mai alaprajzok alapján is nyilvánvaló, a vár jelentősen nagyobb volt, mint Simontornya, vagy pl. Dombóvár.
1514-es felkeléskor hallunk ismét a várról. A keresztesek kalocsai táborból május elején a sárközi származású Nagy Antal vezetésével a felkelők egy csapata a Baja, Báta, Tolna útvonalon haladva átkelt a Dunántúlra. Hiába szimpatizáltak a tolnaiak velük, a várost mégis feldúlták. Ezt követően Anyavár ellen vonultak. A várat Bodó Ferenc védte, akinek megsegítésére Hédervári Ferenc sietett Ozoráról. Végül egyezség jött létre, a lázadó keresztesek szabad elvonulás ellenében fegyvereiket leadták, és a sereg szétszéledt.(Dr.Váradi Zoltán)
A törökök 1543-ban foglalják el. Egyes források szerint, miután Rusztem pasa eredménytelenül ostromolta, ezt követően néhány héttel Kászim mohácsi szandzsák bég foglalja el. (Sióagárd története) A hihetőbb variáció Györkös Attila szerint a következő: Az 1543-as török hadjárat alatt a Tolna hátárában állomásozó csapatokhoz járultak a tolnaiak." A tolnai lakosok segítséget kértek a szultántól. A közeli Anyavár katonái zaklatták őket. Rusztem pasa követet küldött felszólítással a vár feladására. Ők nem hódoltak meg. Ezt hallván Rusztem pasa azonnal személyesen ment el a várhoz. Bejárta a környéket és alaposan szemügyre vette a várat az ostromlás felmérése végett, de arra a következtetésre jutott, hogy hosszú ideig is eltarthat az ostrom, és ennek a várnak nincs most akkora jelentősége, hogy ostromolni kezdjék. ...Csak elhaladtak a vár mellett a birodalmi seregek, bár két magyar forrás szerint is letáborozott a közelében a szultán...Rusztem pasa megbízta Kászim béget, hogy menjen vissza Anyavár várához és foglalja el. Ez később sikerült is neki." (gyorkos.uw.hu) A török időkben 22 fős őrség állomásozik itt, és a vár északi része elé huszárvárat is építenek.1602-ben a portyázó hajdúk felgyújtották.(Sióagárd története)
A 17. század során már a Bodók örökösének számító a Bosnyák család birtoka volt.(muemlékem.hu), de adatunk nincs arról, hogy a vár milyen állapotban volt. Feltehetően a hajdúdúlás után a várat sorsára hagyták, többet nem hallunk róla. A 18-19.századi térképek közül sok ábrázolja, ezek közül néhányat közlök is. Végül a köveiből 1824-ben felépítik a harci r.k. templomot.
Alaprajzi elrendezésére csak a terepnyomok utalnak, feltárás még nem volt a vár területén.Ez alapján a vár közel 60x70m-es négyszög alaprajzú lehetett, a sarkokon nagyméretű bástyák sejlenek fel.
 |
| Anton Quits Nyanyavár néven ábrázolja 1803, -ban a Sárvíz szabályozási térképén. (A térképek forrása: archivportal.arcanum.hu Eredetije az Országos Levéltárban) |
 |
| Schneman József 1818-as megye térképe is feltünteti. (Eredetije a Tolna Megyei Levéltárban.)Alig néhány évvel későbbi, mint Quits térképe, de a Sárvíz medrére rá sem lehet ismerni. Ami viszont jól látható, hogy a várat négyszög alakban körbeöleli a Sárvízvizével feltöltött várárok. A vár nevét Janyának említi. A 18.században általánossá válik ez a névalak, pedig a középköri említés inkább Anya alakban gyakoribb. |
 |
| Még az első kataszteri térképen (eredetije a Tolna Megyei Levéltárban.)1855-ből is szerepel, pedig közben 1824-ben a köveiből épül meg a harci templom.Ez az egykori Sárvíz medreket már úgy mutatja, mint ahogy az a valóságban ma is látható. |
Nagyobb térképre váltás
A terület műholdképe napjainkban. Jól látható a vár csaknem szabályos
lekerekített négyzete,és az, hogy sűrű növényzet takarja ma a romokat.
A vár nagyobb volt, mint a közismert simontornyai vár, pedig az a megye
egyik legjelentősebb vára volt. Az anyai vár négyszöge mintegy 60x70m-es
területet ölel körbe. A lekerekített négyszög alakú vár északi előterébe a török
időben egy huszárvár épült, sok kő és téglatörmelék látható is a szántásban.
 |
| A műholdkép négyzetét az egykori várárok rajzolja ki. A várárok a környező földek szintjénél legalább 2m-rel ma is mélyebb. A várárok fölé pedig a vár kis halmocskája magasodik. |
 |
| A várárok mélyén. Az aszályos időnek köszönhetően most nincs benne víz. Annak ellenére, hogy a harci templomhoz innen vitték a köveket és a téglákat, a vár területét még mindig nagy mennyiségben borítja a törmelék. |
 |
| Ezen a képen jól látható, hogy a várárok fölé miként magasodik a vár halma. |
 |
| A vár halmának oldalában több helyütt ilyen furcsa kis üregek vannak. (Gaál Attila közlése szerint "kincskeresők" járatai.) |
 |
| A várárok keleti oldalán egy kis földnyelv ível át. Itt lehetett a vár bejárata. Ebbe az irányba feküdt mintegy 700m-re, ma már a Sió másik partján Janya falu a légifényképészeti módszerekkel felismert nagyméretű gótikus templommal és a mellette fekvő udvarházzal (?) A templom méreteire jellemző, hogy az csak a legnagyobb Tolna megyei templomokkal (Báta,Ete,Decs) állítható egy sorba, alapterülete legalább 200m2 volt.Természetesen a mai Sió akkor még nem létezett, de a hajózható Sárvízen mindenképpen egy híd kellett, hogy átíveljen. Másként nézett ki tehát akkoriban ez a vidék, kár hogy szinte semmi sem maradt belőle. Az úttól elsősorban azt vártam, hogy a folyók közt szép természet látnivaló fogad, és a vár szerény omladék jelleget mutat majd. Valójában minden pontosan fordítva történt: A természeti látnivalók szerények voltak, a vár viszont még így romjaiban is lenyűgözött. |
