 |
| A falu a kilátóból |
 |
| Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig. 1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. Első harangjuk is 1735-ből származik.A korábbi imaházukból van az a képünkön látható a Mózes-szobor, amelyik ma valószínűleg az Országos Evangélikus Múzeumban van. A paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várniuk a nem egyszer kegyetlen üldöztetés ideje alatt. |
 |
| 1786-ra készül el a varsádi templom. |
 |
| A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolokat látjuk. |
 |
| A templom szószékoltára. Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét ma egy jellegtelen XX. sz. elei kép foglalja el. A szentélyfalon II.József képét láthatjuk. |
 |
| Figyelemre méltó a papi pad is. A pad tetején a Szeniczey Bárány család
címerét látjuk. Ennek a híres lelkészcsaládnak a Dél-Dunántúlon számos
legendás tagja működött fő- vagy alesperesként. Szeniczey Bárány Pál
volt Varsád lelkésze a templom építésének idején. ami azért meglepő,
hiszen színtiszta német település kapott magyar lelkészt. Végezetül következzenek a szokásos fogyatkozási adatok: 1903: 1472 lakosból 1314 evangélikus, mind német anyanyelvű 1949: 1058-ból 200 ev. 2001: 433-ból 63 ev. 2010: 370 2015: 359 fő lakja A falu néhány érdekes lakóépületéről itt közlök képeket. |
