A Bódva-völgy

A Bódva-völgye több mindenben  hasonlít Tolna megyéhez. Egyrészt ez is nagyon alulértékelt, még talán Tolnánál is jobban. (Erre egy példa: Idegenforgalmi szálláshelyek ezer lakosonként, edelényi járás (ez nagyjából a Bódva-völgy): 8,7 , Tolna megye: 19,1. KSH 2013)  Másrészt ennek a vidéknek is megrekedt a fejlődése a történelem során. Itt Trianon hozta a nagy törést. Addig a Felvidék kapuja volt a Bódva-völgy, azóta periféria, hiába lettek a határok schengenien  légiesek itt is.  A rendszerváltás nem csak a légies schengeni határokat hozta el erre a vidékre, hanem a bányák és a közeli nehézipari központok bezárását is, amit a Bódva-völgy a mai napig nem tudott kiheverni. Jellemző, hogy ma a Felső-Bódva-völgy legnagyobb foglalkoztatója nem egy gyár, hanem az Aggteleki Nemzeti Park. Azt gondolhatnánk, hogy a világörökség részévé vált nemzeti park hatalmas turistaáradatot vonz ide. Valójában Aggtelekre feleannyian jönnek mostanában, mint az 1970-es években. Pedig természeti látnivalókon túl az egykori gazdagságnak itt is nagyon sok, és újabban nagyon szépen helyreállított emléke van. Ezek sorába illeszkedik a sajószentpéteri református templom is, ami kicsit kakukktojás, hiszen ez még a Sajó völgyében van. Tipikus példája a későközépkor nagyméretű gótikus templomnak, amilyen például a megyénkben a decsi vagy az elpusztult etei és janyai volt. Csak itt az ország távolabbi szegletében kevesebb pusztult el, és ami megmaradt, azon is több az eredeti részlet. (A képek egy része nem most készült- mindenre egy hétvége kevés volt- , hanem évtizedekkel korábbi útjaim során, ezeket diáról szkenneltem. Ezek minősége nem vetekszik a mostani képekkel.)

A református templom szószéke a mai templom legdíszesebb része, A gótikus hálóboltozat itt is beszakadt -  a portyázó törökök idáig azért eljutottak-,  egyszerű medalionos festett famennyezettel helyettesítették a 18.százd végén. Az 1550-es évek óta használják a reformátusok. Mindez tipikus ezen a vidéken, a következő edelényi templomnak is lényegében ugyanez a története.

Edelény gótikus eredetű  temploma. Érdekessége a furcsa arányú, galériás tornya. Edelény leghíresebb műemlékéről, a kastélyról külön bekezdés készült, akárcsak a Bódva-völgy másik kiemelkedő műemlékéről, a boldvai bencés apátságról.

 

A szendrői Várhegy. A Bódva völgyének sokáig Szendrő volt a legjelentősebb városa, Gömör majd  Borsod vármegye székhelye. Különösen 1566-tól kezdődően nőtt meg a jelentősége, amikortól olasz hadmérnökök építik át a fellegvárat. Olyan erősség lett, amit a portyázó törökök sohasem próbáltak elfoglalni. Annál többet szenvedett a vár az osztrák-magyar villongásokban, míg 1707-ben maga a nagyságos fejedelem (II.Rákóczi Ferenc) robbantatja fel. Ma az egykori lőportorony helyén egy kilátót látunk, illetve a kőbánya felett  felismerhetőek az egyik olasz bástya falai. Sáncok, elhordott várfalak nyomai is mindenütt érzéklehetők a Várhegyen.

Az alsó vár is nagy területen feküdt, a mai kisvárosban több nyoma van még. A Kékfestő-ház is az egyik bástyájából épült.

A Csáky-kastély. 1945 előtt ez volt a "kiskastély." Ekkor azonban az alsóvár magjából felépült  hatalmas "nagykastély" elpusztult, maradványai még egy-két helyen fellelhetők. A kis kastély ma könyvtár, szépen felújítva.

 

A református templom tornya is az alsóvár egy bástyájából épült.

Szendrő egyik legnagyszerűbb műemléke a 17.századi eredetű ferences templom. A kolostort lebontották, miután II. József feloszlatta az itteni rendet is,  de a templom szerencsére megmaradt a későbbi átépítések után. Főoltára - a stigmatizált Assisi Szent Ferenc átveszi a teljes búcsú céduláját a mennyei seregektől körülvett Megváltótól és a Szűzanyától- jeles barokk munka, akárcsak a stallumok. Az oltárok szobrászati munkái a Felvidéken sokat foglalkoztatott kassai Hartmann József (1700k-1764) műhelyében készültek.Szendrő és a kolostor jelentőségét mutatja,  hogy az edelényi kastély urai és a Csákyak  is ide temetkeztek.  A templom kifestése 1996-97-ben készült el, Máger Ágnes munkája.

A Szent Anna-oltár.

A Szent Antal -oltár

A templom egyik legértékesebb oltára a korábbi, 17.századi templomból megmaradt Betlehemi-oltár.

A Lorettoi-oltár.

Ezek talán  még a középkori templomból megmaradt részletek . Szendrő középkori gazdagságát mutatja a híres Szendrői Monstrancia, amit 1929-ben adott el az egyházközség a Nemzeti Múzeumnak, hogy a pénzből új iskolát építsenek.

Szendrőn a 18.század vége óta éltek zsidók. 1944-ben az 1830 körül épült zsinagóga környékén jelölték ki a szendrői csendőrőrsi kerület  gettóját, amibe 233 szendrői került az akkorra már erősen sorvadó egyházközségből., 136 fő a környék falvaiból  Ez a 233 fő a falu lakosságának 7%-a volt.

A zsinagóga ma már nincs meg, egyedül a temető állít emléket Szendrő egykor híres zsidóságának. Szendrő zsidó hírnevét  Wolf Tannenbaum által alapított  jesiva (ez egyfajta zsidó Talmud-főiskola volt) alapozta meg, mely egyike volt a Magyar Királyság leglátogatottabb ilyen intézményének.

A szalonnai református templom és a harangláb. 1765-ben készült el a 15 m magas fa harangláb, Varga András ács munkája.

A templom egy rendkívül magas színvonalú rotunda későbbi átépítésének az eredménye. Ennek a magas színvonalnak pedig az oka nem lehetett más, mint a környék gazdagsága, amit főként a Szalonnai-hegység vasbányászatnak és vasművességnek köszönhetett a vidék.

A templom abból a szempontból is különleges,  hogy itt már a 19.század végén ismerték a freskókat, nem csak az 1970-es években találtak rájuk a mészréteg alatt, mint általában. A korábbi a Szent Margit legendát ábrázolja. XII-XIII.század környékéről származhat. 1951-ben már kissé szakszerűtlenül restaurálták, aztán az 1970-es években ( a magyar műemlékvédelem aranykorában) szakszerűen.

Diadalív prófétáinak alkotóját is ismerjük, mert megörökítette nevét: 1426-ban festette őket a Szepességből
származó András mester.

Itt láthatjuk a feliratot Ábrahám és Énokh próféta közt.

A karzat a vidék református templomaira jellemző tájképes stílusban készült.

Ez a ramaty állapotban lévő szép, 19.század elei kastély is Szalonnán van. Az államosítás után jó darabig az iskolának volt része, most már üres.A Bódva-ölgyben sokszor találkozhatunk a Gedeon család nevével, ez is az ő kastélyuk volt.

A vidék középkori gazdagsága és fontos szerepe  vonzhatta ide a Szalonnai-hegységbeli Háromhegyre, Martonyi határába, a pálos remetéket. A kolostor elég jó állapotban megmaradt a föld alatt, némi kis pénzzel sok minden feltárható és bemutatható lehetne itt, de a munkálatok lassan a haladnak, bár a hajó befedése már kész van évek óta.  A terület gazdája az Aggteleki Nemzeti Park.

Perkupa főutcájának, a Petőfi utcának szép vakolathímes házai.

A tájház. Perkupa kőműves falu volt, mint Tolnában a svábok lakta Szakadát, vagy Bátaszék. De Perkupán nem laktak svábok. Ez a szakma szerinti szakosodás arra utal, hogy akkoriban a gömöri részen a magyarok közt ugyanazok  a polgáriasodó tendenciák voltak megfigyelhetők, mint a távoli Tolnában a svábok közt. Ez is bizonyítja, hogy ez a vidék a 18-19.században nagyon más helyet foglalt el az országos fejlettségi hierarchiában, mint ma.

Az itteni kőművesek a környék kúriáin, kastélyain is dolgoztak, onnan lesték el a díszítőformákat.

Sajnos a Petőfi utca képében már csak helyenként lehet ilyen szép összefüggő házsort találni.

Szív alakú padlásablakokkal.

Tornaszentandráson találjuk hazánk egyetlen ikerszentélyes templomát, még a román korból. Európában sem sok van, a legtöbb még Dél-Tirolban. Innen érkeztek a középkor folyamán a vasércbányászattal és vasművességgel foglalkozó merániai szakemberek, az ő templomuk lehetett ez egykoron.

A belső

Akárcsak Szalonnán, a diadalív belsejében itt is a prófétákat látjuk.  A szentandrásiak azonban korábbiak, 14.század végéről származnak.

Szent Istvánt koronázó angyal.

Szent Ilona és Konstantinusz császár a templom kegyuraival.

Egy másik román kori templom Rakacaszenden.

A belső

Püspökszent 15.századi falképe, ami remek állapotban került elő a vakolat alól az 1970-es években.

A papi szék 17.század végi díszítése. Tolnában és az ország nagy részén hiába is keresünk ebből a korból valamiféle emléket. Ez a romlás és a pusztulás százada volt az ország nagy részén.

A templom legértékesebb része talán az 1657-ből származó festett famennyezet. Ez a második legrégibb az országban, csak az Ózd melletti Szentsimonban találunk régebbit. Egyszerű, geometrikus, sablonnal készült díszítését az 1821-es bővítéskor szinte lemásolták.

Szádvár romjai. Pontos statisztikát még nem láttam, de sokak szerint ez hazánk legnagyobb területű várromja, ahol helyenként még magasan állnak a falak. A török soha nem foglalta el, a császáriak gyújtották fel a 17.század végén. Azóta pusztul. Egy baráti kör gondozza, tatarozgatja, de igazán komoly munkálatok nem zajlottak még itt. Talán nem kellett volna a füzéri várat agyonrestaurálni, és akkor ide is lehetett volna egy kis (eu-s) pénzt átcsoportosítani.

Bódvaszilas az Esterházyak egyik legtávolabbi uradalmi központja volt. A hatalmas, most még/már üresen álló 18.századi magtárépületet megmentette a nemzeti park és az EU.

Szögliget megkapóan szép, szinte skanzenszerű.

A falu főtere a templommal.

Tisztaság, rendezettség, húsvéti hangulat.

Szépen helyreállított házak. Nem egy előtt szlovák rendszámú kocsi áll, szlovákiai tulajdonosa lehet.

Szin. A Gedeon-család egykori kúriája.

 

Egy tipikusan felvidéki stílusú, elhagyott ház  Színben.

Bódvalenke református templomának festett famennyezete 1786-ból, a környékre jellemző stílusú.

Horváth János: Büdibanya, a gyerekek és a haragvó angyal c. falképe Bódvalenkén. Bódvalenke ma nem (az egyébként nagyon szép) református templomáról híres. Ma néhány öreg kivételével nem él már református magyar a faluban, a lakosok 90%-a roma.  (2011-ben 56% volt az arány önkéntes bevallás alapján.)  A Bódva völgy az Ormánsággal hasonló sorsú: A 19.század óta egykéző református magyarság népességcsökkenése  vákuumot teremtett. A Trianon után perifériára szorult területen pedig megkezdődött a romák arányának növekedése. Ma az önkéntes bevalláson alapuló nemzetiségi statisztikák szerint az edelényi járásban 18% a romák aránya, ezzel az országos rangsorban a két szomszédos járás után a 3. (A szekszárdi járásban a romák aránya ezen  statisztika alapján 2-3%. ) . Ugyanakkor egymással szomszédos falvak is éles különbségeket mutatnak, Szögligeten, Aggtelken, Jósvafőn például gyakorlatilag nem  laknak romák a 2013-as KSH adatok szerint.
A bódvalenkei elképesztő szegénység kezelésére dobta be egy pesti értelmiségi hölgy azt az ötletet, amit Egyiptomban látott, a freskófalut. A faluba meghív roma művészeket, akik egy-egy ház falát képeikkel díszítik. A freskófalu idegenforgalmilag vonzó lesz, az aggteleki turisták özöne  pedig  fellendíti a falut, így szólt a terv. Ma már látszik, hogy az egyiptomi modell itt nem működik. Sokan jönnek ugyan a faluba, nézik a rengeteg szép falképet, már térkő is van a főtéren,  de itt nem költenek a turisták semmi pénzt. Nincs mire. Az elkeseredett helyiek pedig a pénzszerzés legegyszerűbb módját választják, a lejmolást. Ez elől mi villámgyorsan menekültünk.

Tornanádaska, a középkori eredetű később többször átalakított Hadik-kastély ma gyermeknevelő intézet, nem látogatható.

Hidvégardó Bódvalenkével szomszédos falu, rendezett és tiszta.

A Gedeon-kúria szépen helyreállítva szolgálja a falut.

Érdekes részletek.

Isten szeme mindent lát, még a szép Bódva-völgyet is. Még úgy is, hogy a vidék a háta mögött van, pedig nem ott kéne lennie.
A vidék egyedülálló természeti szépségeit 15 részben a másik blogomban mutatom be.