 |
| A boldvai református -korábban bencés- templom jól ismert műemléke hazánknak, csaknem minden gimnáziumban is elhangzik a neve egy magyarórán. A netten több jó összefoglaló található róla, én ezt ajánlom. Most csak röviden írok a templomról. A templom és a kolostor viszonylag kis mérete ellenére magas színvonalú alkotás lehetett, ezt mutatja alaprajzának szokatlansága is. A templomot és környékét 1976-ban kezdték feltárni és az elhúzódó helyreállítási munkák után 1983-ban adták vissza a templomot a református egyháznak. Azóta a tetőjavításokat nem számítva nem nyúltak hozzá, pedig esedékes lenne egy újabb felújítás. |
 |
| A templom ritkábban fotózott nyugati homlokzata, rajta az 1755-ös átépítéskor kialakított ablakokkal. |
 |
| A belső. |
 |
| A templom igaz különlegessége a kettős fal. Az alsó román kori ikerablak ennek a toronyfeljáróként is szolgáló kettős falnak a belső ablaka. Az északi toronyhoz is egy ilyen feljáró vezetett, de ezt az első nagy felújításkor már megszüntették. |
 |
| Szép gótikus szentségtartó fülke és egyszerű pálcatagos reneszánsz sekrestyeajtó. |
 |
| A bükki kultúra népe a Kr. e. 6–Kr. e. 5. évezred között a neolitikumban lakta ezt a kis árvízmentes magaslatot a Bódva és a Sajó összefolyásánál. Lakóhelyük nyoma az egykori szentélyben. |
 |
| A templom középkori kifestésének csak nagyon csekély töredékeit találták meg. |
 |
| A templom alföldi jellegének megfelelően alapvetően téglatemplom volt, bár a belsőhöz használtak kváderkövet is Nem működött itt jelentős kőfaragó műhely az építkezés idején, így a kőfaragásokban rendkívül visszafogott. |
 |
| A Basó Mihály sírköve. A Basó család a falu egyik földesura volt. Töredezett fedlapos sír mellett találták meg annak a kislánynak a sírját, akinek a ruházata is csodával határos módon fennmaradt az 1570-80-as évekből.Ma a ruhalelet az Iparművészeti Múzeumban van. |
