A Bódva-völgy: Az edelényi kastély

Az edelényi kastély neobarokk kovácsoltvas kapuja. Mátrai Zoltán remeke 1913-ból.

2013-ban lett kész az edelényi kastély és környékének felújítása. A 2,2 milliárd forintból, 85%-os EU-s támogatással  megvalósult rekonstrukció végeredménye  lenyűgöző lett. 2018-ra már évi százezer az előirányzott látogatói létszám. Mi április elején, péntek délután érkeztünk. A 14.30-as vezetéskor ehhez két fővel járultunk hozzá úgy, hogy aznap mi voltunk az első látogatók. Magyarul, nem sokan látogatják még. Pedig  csak látszólag van messze. Mi Szekszárdról - a KRESZ szabályok maximális betartásával-  három és fél óra alatt odaértünk.

A kastélyról a honlapján minden lényegeset megtudhatunk. Én csak a szokásos szubjektivitásomat adom a bejegyzésemhez.  Edelény a magyar barokk kastélyok első vonalában említhető csak. Fertőd, Gödöllő, Keszthely, ez a nagyságrend jöhet csak szóba. Edelény ebből a sorból is kiemelkedik korával, már 1718-ban felépíti a francia eredetű l'Huillier, aki talán Rákóczival is kokettált. Saroktornyai a korábbi reneszánsz kastélyokat idézik, ugyanakkor franciásan elegáns. A másik három említett helyen még vagy 30-40 évet kell várni az első kapavágásra. Szintén egyedülálló az, hogy itt maradt fenn a legtöbb barokk kori falkép. Gödöllőn, Keszthelyen ennek ma már nyoma sincs, ott mindent elnyom a historizáló neobarokk. Fertődön Mildolfer a bécsi barokk magas színvonalán dolgozott, de alkotásaiban nincs annyi báj és egyediség, mint az Edelényben alkotó Lieb Ferenc képeiben. Lieb egy egyszerű és olcsón dolgozó vidéki vándorfestő volt Igló városából. Művészetének varázsát, stílusának egyéniségét éppen a bécsi központtól való irdatlan távolsága, vidékisége adja. Kissé naiv stílusa, esetlensége magával ragadó. Ráadásul 1769-es edelényi munkái az életművének  első alkotásai, később kissé beletanult a bécsi stílusba, és ezáltal veszített is egyéni hangjából.

A kápolnaszárny külső homlokzata.
Ma a kastély 20 embernek ad munkát, ami nem elhanyagolható létszám ezen a vidéken.Úgyhogy tessék felkerekedni,
és növelni a látogatottságot!

A kastély lépcsőháza. A látogatás elején az ember megnéz egy jópofa 3D-s filmet  a kastély kifestéséről. A film főszereplői Lieb Ferenc  és a megrendelő Forgách Ludmilla, l'Huillier fiúsított unokája. (A fiúsítás természetesen nem valamiféle transzszexuális manipulációt jelent, hanem csak annyit, hogy  leány ágon is örökölhető volt a vagyon.) A film további hangsulyós szereplői Ludmilla második férje Esterházy László, és első házasságból származó fia Dessewffy Ferenc.

A kastély étkezdéjében rokokós zsánerjeleneteket láthatunk a szerelem és a szenvedélyek témakörének jegyében. A kor kedvelt  nyíltan erotikus szimbólum a hinta volt. Ez  nem csak a ritmikus mozgás miatt alakult ki, hanem mert abban a korban a nők még nem hordtak bugyit, és a fellibbenő szoknya sok mindent láttatott. (Gondoljunk csak Fragonard  híres festményére. ) Bal oldalon egy pincsi. A kor hölgyei gyakran tartottak pincsit vagy majmot, ami egyrészt az előkelőség jele volt, másrészt úgy tartották, hogy ezen állatok rondasága kiemeli tulajdonosának szépségét. Jobb szélen egy szerelmespár.

A többi falon is szerelmes párokatt látunk.  Érdekes, hogy a szerelmi témával szöges ellentétben az oldalfalakon csatajeleneteket festetett meg a megrendelő.Nem lehet véletlen ez, Esterházy László fiatalabb éveiben katonai pályán haladt előre.

 Esterházy István szenvedélyes vadász volt, talán őt festette meg Lieb ezen a képen. Lieb tehetségéből nem nagyon futotta egyéni arcformálásra, alakjai meglehetősen sablonosak.

Vénusz kocsija, amit hattyúk húznak. A hattyúkat is végtelenül erotikus lényeknek tartotta a kor embere.

Ismét egy évődő szerelmespár.

A négy évszak szobája a gróf nappalija volt. Az egyes évszakokat mezőgazdasági munkák mutatják be. A nyarat az aratás.

Az őszi szüret. Akkoriban a Bódva-völgye még híres bortermő vidék is volt, különösen jó hírük volt a boldvai és bódvaszilasi boroknak.

A tavasz allegóriája.

Téli disznóvágás.

A grófné szobájának mennyezetén barokk allegorikus képek: Az Erény megkoronázz a Bölcsességeket.
Ludmilla nagyon törekvő asszonyság volt, még Mária Terézia Csillagkereszt-rendjébe is beválasztatta magát.
Ennek ellenére nem volt jó híre, férje pedig kifejezetten jobbágynyúzó, kegyetlen földesúr volt.

A grófné szobájának oldalfalain pedig a kor népszerű művének Ovidius Átváltozásainak jeleneteit látjuk. Nyilván a korban kifejezetten erősnek érezték a mű erotikus kisugárzását.

Pallasz Athéné.

A grófné szobája mellett egy kis, ismeretlen rendeltetésű kabinetet találunk. A mennyezeten Lieb megpróbálkozott egy kis térillúzió keltésével is, kevés sikerrel. A sarkokon az egyes kontinensek szimbólumai vannak, bal oldalon a tevés kép Ázsia, jobb oldalon Afrika, jobbra fenn az indián Amerika akar lenni. Európa elpusztult.

Lieb soha nem látott elefántot, sőt mintagyűjteményében sem szerepelhetett ez. Így azt egy mutáns vaddisznó és egy tölcsér összekombinálásával alkotta meg.

A kápolna.

A grófi pár hálószobája.

Az egyik ábrázolt párban a grófiné szüleit, Forgách Ferencet és L’Huillier Mária Teréziát sejtik a művészettörténészek. Mellettük egy cigányzenész.

Ez a pipázó golyvás nőszemély pedig valószínűleg Cinka Panna, az első híres cigányprímás, ráadásul nő. Ő erről a vidékről származott, a grófi családdal is kapcsolatban állt.

Ebben a párban pedig magát Forgách Ludmillát és Esterházy Lászlót látják a művészettörténészek.

A kastély díszterme.
Külön szólni kéne arról, hogy a kastélyt a vezetésen kívül még milyen ötletekkel mutatják be,de ez legyen inkább meglepetés az idelátogatóknak. Nekünk nem volt időnk az összes kiállítás megtekintésére, hiszen Lieb falképein kívül három másik kiállítása is van. Ezeket talán majd máskor nézzük meg.

A kastély parkja is nagyrészt megsemmisült az 1820-tól való lassú, majd 1928-tól és különösen  1945-től felgyorsuló pusztulás következtében. A kastélyt pár év alatt fel lehetett újítani. A park rekonstrukciója viszont évtizedekig tartó folyamat lesz. Ami megmaradt a parkból, azt már más helyütt ismertettem.
Edelény vidéke nagy reményeket fűzött  ennek a kastélynak a felújításához, az idegenforgalom gyors fellendülését várták. Nem tudom ebből mennyi valósult eddig meg, félek kevés. De olyan gyönyörű ez a vidék, és annyi látnivalója van, hogy mindenképpen érdemes idelátogatni, segíteni az itt élő emberek azon törekvését, hogy kilábaljanak periférikus helyzetükből.