Régmúlt. Elbi blogja: Brüsszel

Valószínűleg Pest után Brüsszel volt a legtöbbet emlegetett városnév az október 23-ai ünnepi szónoklatokban. Brüsszel egy régi város, úgyhogy joggal kap helyet a blogomban. A képen a Grand-Place /Grote Markt, azaz a főtér. A városban minden feliratot vallon (francia) és flamand (holland) néven is fel kell tüntetni. Én ehhez ugyan nem tartom magam, de remélem nem énmiattam hasad ketté ez az 1830-ban "összevart" ország, sőt a neveket túlnyomórészt franciául közlöm, ami nagy igazságtalanság, mert Brüsszel a régmúltban flamand város volt, de abból is csak másodvonal, nyomába sem ért Brugge-nek vagy különösen Gentnek. Így is a középkor végén itt tízszer annyian laktak, mint Budán, ma viszont Budapesten laknak másfélszer többen. Számomra szinte követhetetlen az, hogy éppen ki volt Brüsszel aktuális uralkodója. Hol a franciák, hol a spanyolok, a burgundiaik, meg a Habsburgok, a brabanti hercegek, vagy a Német-római császár stb. De eközben végig gazdag, önmagát kormányzó város volt, amit néha a földig romboltak. Itt nem volt annyira lényeges az uralkodó nemzetisége, talán ezért másként is gondolkodnak nemzetben mint mi.
A felvételek 2007 májusában készültek.

A királyi palota olyan, amilyennek egy ilyen épületnek lennie kell. Másfél évszázadon át épült, persze végig neobarokk stílusban.Tömény előkelőség, de meglepne, ha valakinek ez lenne a kedvenc brüsszeli épülete.

Egy historizáló hangulatú sugárút a palota mellett ( Rue Royal), egyik végén a neoromán templom (Eglise Royale de Sainte Marie, 1845-1885)

Másik végén a historizáló, monumentális igazságügyi palota.

Ez a szecessziós épület az öntött- és kovácsoltvas elemeivel rögtön megfogott. Ma ez zenetörténeti múzeum.

Old England néven 1899-ben egy üzletháznak épült .

Kilátás a Művészetek hegyéről. A hegy elnevezése II.Lipót belga királytól ered. II. Lipót nagy építtető volt, az előző képeken bemutatott historizáló városrész és a királyi palota is az ő idején épült ki. A hegyről rálátni a középkori városra, amelynek képét a gótikus városháza tornya uralja. Mielőtt még pozitív emlék maradna bennünk II.Lipótról, érdemes tudni, hogy ő hódította meg Belga-Kongót is, amit kezdetben saját tulajdonának tekintet. A gyarmatosítás első néhány évének végső mérlege kb.15 millió (!) afrikai halála volt, és nagy nemzetközi felháborodás a példátlan kegyetlenkedések miatt. Ez olyan népirtás volt, amit csak a 20.század tudott megismételni.A téren Albert, a 3. belga király (1909-1934) lovasszobra.

Megfordulva a Eglise Saint Jacques-sur-Coudenberg klasszicista templomát látjuk. Ez 1776-1787-ig épült.

A Művészetek hegyéről néhány modern épület is idelátszik. A 137m magas Rogier Torony 2006-ban lett kész, egy bank számára épült, ami aztán rá két évre becsődölt. Most más bankok, irodák vannak benne.

Az óvárosba a Mária Magdolna-templomnál értünk be.

Ez 13.századi, itteni léptékkel mérve egyszerű, gótikus templom

Kapuján gyönyörű barokkos faragványok

A templomhoz egy barokk kereszthajót építettek

A Galeries Royales Saint-Hubert egy 1847-ben épült vásárcsarnok.

213m hosszú, és a maga nemében a legkorábbi ebben a műfajban.

A belvárosban egymást érték az éttermek, amelyek szép lassan megteltek ottjártunkkor, és mindenki elkezdett tengeri herkentyűket eszegetni. Mondanom sem kell, hogy álmosan, fáradtan és éhesen, (egész éjszakás buszozás után értünk ide) arra gondolva, hogy a buszon otthonról hozott szikkadt szendvicseim várnak, ez mennyire lelombozó volt.

A várost nem csoki és nem sör illat lengte be, hanem halszag. Igen, Brüsszel halszagú.

Csak bolyongtunk a hangulatos utcácskákban.

Aztán ráakadtunk a Jeanneke Pis töményen giccses szobrára. 1987-ben készítették a Manneken Pis feminin párjának. Ügyes beállítással elértem, hogy a micsodája ne látszódjon, ahonnan a vízsugár tör elő.

Aztán végre a főtérhez értünk. Brüsszel középkori gazdagságának méltó jelképe a városháza hatalmas gótikus tornya.

A főtér, a Grand-Place /Grote Markt. Baloldalt a városháza, szemben a különböző céhek székházai. Máris két érdekes különbség tűnik szembe, ha egy magyar város, (pl. Sopron vagy Kolozsvár) főterére gondolok. Itt a főtéren nincs templom, a szakrális és a világi központja a városnak kettévált. Másrészt nálunk a főtéren néhány gazdagabb polgár,de inkább a környékbeli nemesek palotái álltak, nem a céhek székházai. A képen jobbról balra a következő céhek házai állnak: pékek (félig látszik), zsírkereskedők, bútorasztalosok, íjászok, hajósok, ruhakereskedők. Persze a céhes termelés errefelé nem sokáig tartott. Már a középkor derekán itt valóságos "üzemek" működtek, amik messzi vidékek nyersanyagait dolgoztákfel.

A pazar gótikus városháza egy részlete

A franciák 1696-ban ripityára lőtték a főtér házait, csak a városháza úszta ezt meg. Ezt követően építik újjá a tér házait.A képen a pékek háza, homlokzatán II. Károly spanyol király mellszobrával, majd a zsírkereskedők és a bútorasztalosok háza.

Középkori hangulatot árasztanak, de azért már alapvetően barokkos épületek ezek. A bal oldali hajósok cégének házán Szt. Miklós szobra.

Középen a lovasszobros (Károly Sándor lotaringiai herceg) ház volt a sörfőzők háza most sörfőzési múzeum. A belga sör ma is fogalom, és sokkal többre becsülöm, mint pl. a belga csokit.

A városházával szemben álló neogótikus stílusban rekonstruált palota egykor a brabanti hercegé volt, innen ered a francia neve: "királyi ház" (Maison du Roi). Ma ez a városi múzeum.

Pillantás a térről kivezető egyik utcába.

1998 óta a tér a világörökség része.

A pallérok házának részlete

A városháza teteje

Ha én brüsszeli lennék, kicsit szégyellném, hogy ez a pisiló kisfiús szobor lett a város jelképe. A Manneken Pis létében az egyetlen enyhítő körülmény az, hogy a XVII. század legelejéről származik. Öltöztetik is 1698-óta, és nyilván sokkal több ruhája van, mint az andocsi Madonnának.

Az Eglise Notre Dame de Bon Secours (1664-1694) egy nem túl neves barokk templom

Annak ellenére, hogy egyáltalán nem híres templom, lenyűgözött a barokk térformálása.A templom meg nyitva, be lehet menni, nemcsak úgy üvegajtóig, mint nálunk.

Vasárnap kora délután volt, és valami furcsa felvonulás volt a belvárosi Rue du Lombardon. Azt nem sikerült kideríteni, hogy mi volt ez, de főként sárkánynak öltöztek az emberek.