 |
| Udvardi a két templomával, balróla romos evangélikus templom, jobbról a katolikus templom nemrégiben felújított épülete |
 |
| Udvari zsákfalu a Tolnai-Hegyhátban, igen rossz közlekedési kapcsolatokkal. Korábbi gyűjteményemben nem szerepelt. Ezt a hiányt pótlom most. Udvari az újratelepülő Tolna megyében a Stirum-Limburgok simontornyai uradalmának része volt. A katolikus templom is 1798-ban Stirum-Limburg Nepomuk Károly örökös nélküli tragikus halálakor tett alapítvány alapján kezd el épülni. A bejárat feletti 1807-es évszám talán a befejezésre utal. Kezdetben magyar katolikus települtek ide, majd más tolnai településekről evangélikus németek is érkeztek, akiknek részaránya a megszokottaknak megfelelően növekedett. 1903-ban 1522 lakosa volt, ebből már a többség , 859 fő evangélikus német volt. 1949-ben a kitelepítés révén az evangélikusok száma az 1190 fős faluban 109-re olvadt, majd 2001-ben 25 főre zsugorodott.Közben a falu összlakossága is 533-ra csökkent, ez a folyamat természetesen azóta is dinamikusan tart. 2009-ben 441 fő lakja, 2015-ben már csak 328 fő. A falu dicséretére legyen mondva, hogy a fogyatkozás ellenére a képen látható katolikus templomot a közelmúltban felújították. Egy figyelemreméltó földprogrammal is próbálkozik ez a rendkívül hátrányos helyzetű település. |
 |
| Feltámadt Krisztus a sekrestyéből |
 |
| A Szószék hangvetője |
 |
| Az orgonakarzat |
 |
| A szentély egyszerű neogót főoltárral |
 |
| Az útra még annak idején (2010-ben) Kun József hívott meg. Az ő jóvoltából akkoriban az Örökségvédelmi Hivatal megbízólevelével olyan helyekre is bejuthattam, ahová mások nem nagyon. Így jutottunk fel a padlástérbe is, ahol a csehsüveg boltozatokat is megszemlélhettük a fantasztikus ácsolatokkal egyetemben. |
 |
| A torony belseje |
 |
| A templom előtt nádasdi stílusú 1872-es kereszt. |
 |
| Az evangélikus templomról a következőt írják: Már az 1770-es évek közepétől volt evangélikus felekezet Udvariban, és az 1840-es években kezdték el saját erőből e templom felépítését. Építőmestere Marcsik von Simonthurm (Nyilvánvalóan egy Marcsik nevű építőmester Simontornyáról. Megjegyzés tőlem) volt, aki nagy hozzáértéssel, nagy műgonddal, klasszicista stílusban építette fel a templomot. Az építkezés a gyülekezet elapadó anyagi forrása miatt elhúzódott, ezért báró Sina György és fia Simon földbirtokosok segítették adományukkal a templom befejezését. 1862. június 22-én Haubner Máté szentelte fel a templom. A toronyba három harang került, melyek még ott is vannak szerencsére. 1900-ban azt az orgonát is felállították, amelyet Szalay Gyula székesfehérvári orgonaépítő készített. A hangszer fa váza még most is megtalálható, sajnos a fémtolvajok az orgonasípokat nem kímélték. (teol.hu). Krähling János szerint viszont 1848-ban épült. A templom a kitelepítés óta pusztul. 2009-re a tetőzetének nagy része is beszakadt, és a templom beázott. Ezt az áldatlan állapotot az önkormányzat saját erőből megoldotta, és a templom ideiglenes, új tetőt kapott. Azóta állapota valamelyest stabilizálódott. (2017: Az állapot ismét drámaian romlott, félek hamarosan a zsibriki sorsára fog jutni.) |
 |
| A templom egyedülállóan igényes klasszicista munka. Oltárán az Utolsó vacsora ábrázolása volt. |
 |
| Az orgona sípjait fémtolvajok ellopták. Felette a beázások nyomai |
 |
| A torony belülről |
 |
| Firkák a karzaton. A betűkepék alapján régiek lehetnek. Talán az istentisztelet alatt unatkozó vásott kölykök firkálmányai? |
 |
| A karzat |
 |
| Ez a templom számomra szomorú figyelmeztető jel, a Schwäbische Türkei csaknem minden falusi evangélikus templomára ez a sors várhat. |
