 |
| Kéty, német nevén Gieck 1732-ben települt hesseni evangélikusokkal. A földesúr Bene család vallási intoleranciája miatt az itteni evangélikusok sokat szenvedtek a Türelmi Rendeletig. Templomuk 1786-ban épült fel. |
 |
| A templom érdekessége a festett karzat, aminek barokkos hangulata ritkaság. A karzatképek azonban nagyon rossz állapotban vannak. |
 |
| A faluba 1945-ben sokat szenvedett hadikfalvai székelyeket telepítettek. a Bácskából, Mivel a svábok kitelepítési folyamata elhúzódott, ezért a két népcsoport kénytelen volt hosszabb ideig együtt élni. (Hasonló problémák több más településen is adódtak.) A házakat a székelyek kapták meg, a svábok vagy a melléképületekbe húzódtak, vagy több család összeköltözésével oldották meg a nehézségeket. 1947-ben a svábok kitelepítésével a "probléma megoldódott". Az evangélikusok száma a korábbi ezer feletti létszámról rögvest 84-re esett vissza. Az evangélikus templomot ma a kisszámú református használja. Kétyet ma 698 fő lakja, tehát a népességfogyás itt csak kb. 70%-os az 1941-es viszonyokhoz képest, ami a tolnai falvakban még igen jó értéknek számít. |
 |
| Az evangélikus temető nagy része mára már elvadult. |
 |
| A székelyek a korábbi katolikus földesúr barokk kápolnájában jártak misére, később ezt a kápolnát jelentősen ki is bővítették, faragványokkal díszítették. A templomot 2000 óta egy székelykapun áthaladva közelíthetjük meg. |
 |
| Jellegzetes sváb parasztház szépen felújított állapotban |
 |
| Egy másik tipikus sváb ház a 20.század elejéről. A kétyi házak jellegzetes vonásai itt is megfigyelhetjük: A csonkolt tetőt, a hangsúlyos padlásablak gazdag keretezését, a homlokzaton végigfutó ívsoros frízt, és a sehová sem vezető, gazdagon díszített gangajtót. |
