 |
| Mucsi jelentőségét az adta, hogy a nagy kiterjedésű Mercy-Apponyi birtoktest második legnagyobb katolikus települése volt ez a gyönyörű fekvésű, látnivalókban gazdag falu. Lélekszámban egykoron a birtoktestben csak az uradalmi központ, Hőgyész volt népesebb. Az idetelepült németek számára 1745-ben építette fel Mercy Antal a plébániaház épületét (képünk előterében), az akkor még álló és ideiglenesen rendbe hozott középkori templom mellé. |
 |
| Később, az új templom - részint a régi köveiből - kissé távolabb épül fel 1781-83 közt, Apponyi Antal kegyurasága alatt, Szent Istvánnak szentelve. Előtte tipikus nádasdi kereszt a 19.sz. közepéről. A templom legfőbb érdekessége a főoltár alatti ereklye.A Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéit Apponyi(II.)Antal (1782-1852) kapta XII. Leó pápától. Az ereklye 1833-ban került mai őrzési helyére, a mucsi templomba. Apponyi(II.) Antal, aki diplomácia pályára került, 1820-26 közt Vatikánban volt követ. Ekkor kaphatta ezt a szokatlan ajándékot, amit tolnai birtokának e templomában helyezett el. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a család ősi fészke, a Nyitra melletti Appony is az ő birtokában volt. Annak ellenére, hogy a megye legjelentősebb ereklyéje, nem alakult ki számottevő kultusz körülötte. A csontvázat viasszal vonták be, ez adja szoborszerű kinézetét. Kép itt van róla. |
 |
| Fachwerkes melléképület. |
 |
| Utcakép 1. |
 |
| Utcakép 2. |
 |
| Szt. Flórián szobra 1795-ből |
 |
| Nepomuki Szt. János szobra is ugyanannak a kéznek a munkája lehet. |
 |
| Utcakép 3. |
 |
| Mucsi egykori nagyságára jellemző, hogy két temetője is van. Ez az egyik, benne Nagy Ferencz, egykori plébános sírja. Nagy Ferencz 1832-1866 közt volt plébános. Erőteljes reformkori törekvés volt az, hogy a sváb falvakba magyar plébános kerüljön, ez is beleillik ebbe a sorba. Ebben Szepesy Ignác pécsi püspök is élenjáró volt, a pozsonyi országgyűlésen először ő szólalt fel magyar nyelven 1825-ben. Az ő idején került Nagy Ferencz is Mucsiba. |
 |
| Egy tipikus Straße Kapelle,szépen gondozva ez is. A DÉDÁSZ annak idején nem foglalkozott olyan apróságokkal, hogy hova kerüljön egy villanyoszlop |
 |
| Mucsi kálváriája a temető végében |
 |
| Egy érdekes sír a temetőben, erre még visszatérünk. |
 |
| A falu másik temetője |
 |
| Az iskola is rég bezárt itt, ez a rajz viszont megmaradt az épület falán. Nézzük itt is a népességfogyás adatait: 1840: 1797 fő, 1910: 2192 fő. ; 1940: 2299 fő . 1983: 694 fő, 2015: 435 fő. Mucsi volt a kitelepítésekkel leginkább sújtott falu a Völgységben. A különböző vidékekről idetelepített lakosság nehezen állt össze közösséggé. Örvendetes volt látnom viszont azt, hogy az utóbbi időkben itt a faluban is elindult egy tudatos értékőrzés. A falu most sokkal gondozottabb képet mutat, mint 15 éve, amikor először jártam itt. |
 |
| Bleser Kornél kitelepítési emlékműve és egy újabb Straße Kapelle. |
 |
| Felirata. Itt kell megemlékezni Feuerbach Péterről (1908- 2001) aki a falunak volt plébánosa 1940 és 1946 közt. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, mert azon 13 pap közé tartozott a Pécsi Egyházmegyében akik zsidókat bujtattak, vagy felemelték szavukat a zsidók érdekében. Ezt követően 1946-ban a már a magyar szervek börtönözték be, mert a kitelepített sváb hívei mellé állt. Aztán sikerült nyugatra szöknie, és távollétében 15 év fegyházra ítélték. |
