 |
| Kevés magyar város büszkélkedhet két olyan középkori templommal, mint Nyírbátor. Ennek ellenére, a későközépkori virágkorát élő város is csak negyedrendű, bizonyos városfunkciókkal rendelkező földesúri mezőváros volt Kubinyi András városkategóriáiban. Szabolcsban sem volt kivételes helyzetű, mert lényegében Kisvárdával és Nagykállóval volt hasonló rangú. Összesítve Magyar Királyság városi "toplistáján" az első ötvenbe sem tartozott, és csak annyiban volt különleges rangja, hogy egy országos főméltóságának volt egyik székhelye. Az újkori rangja még a középkorit sem érte el. Az első népességszámlás idején (1784-87) Szabolcs vármegyében Nyírbátor lakosságszámát tekintve a legnépesebb tízbe sem került be. Kétségtelen, hogy ekkoriban rangját csak annak köszönhette, hogy kolostora révén a környék katolikusainak szakrális központja volt, ami főként a temetkezési igényben mutatkozott meg. 1726-tól az első újkori ismert temetéstől kezdődően számos kisebb-nagyobb sírhelyet, kriptát nyitnak, és egészen 1872-ig - gyakran a talajvízzel küzdve - , rendszeresen folynak a temetkezések a templomban. Főként a környékbeli nemesek, ritkábban egyes barátok végső nyughelye lesz a templom. |
 |
| A templom 1984-ben. |
 |
| A templom a mai képét a 2011-es restaurálás után nyeri el. (Tervezők: Gál Tibor és Gerák Miklós.) A 2008 és 2011 közt zajló munkálatok révén megépül a kolostor keleti szárnya modern, de a barokk környezethez idomuló stílusban. A templom külső átalakításában is jelentős változtatásokat hajtanak végre. A templom és torony az 1889-es tűzvész után kapja az 1984-es felvételen is látható nem túl szerencsés arányú lefedését. Különösen a torony lapos sátortetője volt bántó, és ez az egyszerű barokk, laternás toronysisakhoz képest nagy visszalépést jelentett. 2011-ben egy korábbinál jóval meredekebb és magasabb tető került a hajóra. Ennél is radikálisabb változás történt a tornyon, ami igen magas, gótikus jellegű sisakot kapott. )Az 1889-elötti egyszerű barokk sisakról maradt fenn rajz, egy erre utaló toronysisak mindenképpen hitelesebb lett volna. Engem zavar az is, hogy az összes nyírbátori helyreállításnál az "ónémet" műemlékpalát alkalmazták. A nyírbátori emlékek valószínűleg zsindellyel vagy cseréppel voltak fedve (ez dokumentálható is), de biztos, hogy soha nem palával. Így egy olyan templomot kaptunk végeredményben, ami ugyan tetszetős, de a magyar hagyományoktól teljesen eltér. Engem például a torony határozottan a bambergi Michelsbergi-kolostor tornyára emlékeztet, azaz a templom határozottan németes jellegű lett. A pala mellett érvelők főként műszaki okokkal magyarázzák ezt a kétségtelenül tartós, de drága megoldást, másrészt szerintük ez emlékeztet még legjobban a ma már fenntarthatatlan zsindelyre is. A jelzett kifogásaim ellenére ez a templom még így is a legkevésbé problémás műemlék-helyreállítások közé tartozik a városban. |
 |
| Ugyancsak új elem lesz 2011-ben az, hogy a 2, és 3. pillér közt helyreállítják a kripta lejáratát, ami kis védőtetőt kap. A gótikus templom a 40 méteres hosszával a közepes méretű későgótikus ferences templomok közé tartozott. |
 |
| A kolostor épülete, és a templom nyugati homlokzata. A forrásokban nincs nyoma, hogy pontosan mikor épült a kis barokk előcsarnok. |
 |
| 1974-ben került elő a gótikus nyugati főkapu maradványa. A barokk előcsarnok tetőzetének manzárdos megemelésével bemutathatóvá vált az eredeti főkapu. |
 |
| A kolostorépület sokáig épült, a források szerint 1733 - 1778 közt, de tulajdonképpen nem lett kész a barokk korban. A keleti szárnyat csak napjainkban húzták fel. |
 |
| A kolostor épületének nagy része 1957 óta a Báthori István Múzeumnak ad otthont. A refektóriumban van a híres stallum, ami talán a templomhoz köthető. 2019 nyarán még szétszedett állapotban volt, restaurálása még nem fejeződött be. Blogomban részletesebben foglalkoztam már vele. |
 |
| A kolostorudvar a templom északi homlokzatával. Az északi oldalon csak egy folyosószárny épült. Az 1719-ben még említett középkori kutat 1998-ban és 2008-ban is hiába keresték. Korábban az épület külsején a támpillérek sem voltak láthatóak. Nyolc évvel a templom restaurálásának befejezése után már vakolathibák mutatkoznak. |
 |
| A templomépítő Báthori Istvánt 1493-ban a templomba temetik. Felmenője Bátori István 1603-ban (vagy 1605-ben) sírfedlapját a református templomba viteti át a romosodó és feldúlt templomból. Ma is ott található. A sírkő feltűnő hasonlóságot mutat a fegyvertárs, Kinizsi Pál nagyvázsonyi sírkövével, aki egy évvel később halt meg. |
 |
| A templombelsőről 1900 körül készült felvétel, ami Borovszky Magyarország vármegyéi és városai sorozatában jelent meg. A mai állapothoz képest szembeötlő különbségeket is látunk. A szentélyben még nem látható a Pócsi-oltár. A templom egésze sokkal színesebb volt, mint ma. A szentély boltozatán falképek voltak. A belógó csillár sincs már meg. |
 |
| A templom főoltára és két mellékoltára Lőcsén, minden bizonnyal Johann Georg Strecius (†1743) műhelyében készült 1729-32 közt. A legutóbbi helyreállításkor kiszabadították a gótikus bordaindításokat. A szentély északi falán a kőkeretes sekrestyeajtó két oldalán egy-egy barokkos kőtábla látható az oltárok kiváltságai pápai engedélyének szövegével. (1751 és 1753) Mellette egyszerű barokk ülőpad, és a Pócsi-oltár széle. Az oltár menzáján Szent Rozália alakjával. A templom öt felvidéki oltára, és a velük azonos stílusú szószék a templom legfőbb művészettörténeti értéke. |
 |
| Szent Péter a főoltárról. A 18. század elején a felvidéki szász mesterek még gótika hagyományainak megfelelően faragták meg szobraikat. |
 |
| Szent Pál. |
 |
| Mihály arkangyal az oltár tetején. Alattuk Szent Klára és Szent Erzsébet szobra és az Atyaisten ovális képe látható. Az oltárok mindegyikéről elmondható, hogy a szobraik jóval kvalitásosabb alkotások, mint a képeik. |
 |
| A középső szint szobrai jobb oldalt: Szent Antal és Szent András. |
 |
| Keresztelő Szent János és Szent Ferenc. |
 |
| A Pietà-oltár alsó része István vértanú és Szent István király szobrával. |
 |
| A Pietà részlete. |
 |
| A Pietà-oltár felső része: Legfelül Szent József és két angyal. Alatta két angyal közt Szent Imre és Szent László szobra, közöttük Szent Antal képe. A kép alatt Jósa István címere, aki az oltárt állíttatta, felette a ferences címer. |
 |
| Szent István. |
 |
| A Pócsi-oltár középrésze, Keresztelő Szt. János és Mária szobrával, az oszlopok takarásában Szent János és Szent Antal szobrával. A kép a Máriapócsi Madonna másolata az 1730-as évek elejéről, egy nagyváradi festő készítette. Az oltárt a Radics család állíttatta, akiknek gyermekük is a rend tagja volt. A kolostori névjegyzék mintegy tíz évvel későbbről, 1742-ben említ egy Melchior Radicsot. |
 |
| A Pócsi-oltár a legkisebb méretű. Eredetileg a karzat alatt volt, 1957-ben vitték át a szentélybe arra a helyre, ahol eredetileg a Passió-oltár állt. Az oltár mellett a falon Károlyi József halotti címere 1803-ból. Károlyi József sem ide, hanem a családi hagyományoknak megfelelően, Kaplonyba temetkezett. |
 |
| A szószék részlete és a Passió-oltár. A szószék kosarán az evangélisták szobrai. Az oltárt és a szószéket 1775-ben tették át a szentélyből a mai helyükre. |
 |
| Áldó Krisztus angyalokkal a szószék koronájának tetején. |
 |
| A Szent Anna-oltár középrésze: Anna a kis Máriával, mellettük András apostol és Szt. Sebestyén. |
 |
| Az oltár felső része: Szt. Klárát ábrázoló festmény két oldalán Szt. Krisztina és Cortonai Szt. Margit térdelő angyalokkal. Legfelül Imre herceg szobra. Szt. Klára képe alatt az alapítók, Pexa Imre gróf és felesége, Ördögh Zsuzsanna címere. |
 |
| A templom leghíresebb oltára a Passió-oltár, amit alapítójáról, Szabolcs vármegye alispánjáról, Krucsay-oltárnak is neveznek. Krucsay János nem mindennapi történetével nem kívánok foglalkozni, annak árnyalt és tudományos igényű megközelítése elolvasható pl. itt. (Egy rövidebb, és szükségszerűen leegyszerűsített verzió pedig itt olvasható,) Kőszeghy Péter idézett tanulmányából számunkra az a fontosabb, hogy az oltár ikonográfiai programjának kidolgozásában Kelemen Didáknak tulajdonít fontos szerepet. Az oltár sok érdekessége közül kiemelésre érdemes az is, hogy a Krucsay címerével nevével, és a második feleségének nevével ellátott tábla a felállítás után öt évvel került csak az oltárra. A passió történet balra lent az Olajfák hegyén kezdődik, majd az óramutató járásának megfelelően járjuk körbe a Golgota jelenetét. A Golgota alatt a Sírbatétel következik, az oltár menzáján az Alászállás a poklokba, majd ugrás az oltár tetejére, és a feltámadt Krisztus zárja le a jelenetsort. Az oltár 2008-2011 közti restaulásakor a régebbi, szakszerütlen beavatkozások nyomait eltüntették, a kisebb hibákat kijavították, és a korábban hiányzó jobb oldali akantuszleveles díszítést is pótolták. |
 |
| Krisztus az Olajfák hegyén |
 |
| Ostorozás. |
 |
| Kigúnyolás. |
 |
| Nyelvét öltő katona. A katonák a 17.sz, végének -18. sz. elejének jellegzetes viseletét hordják. Volt aki az osztrák illetve spanyol katonák jellegzetes viseletét ismerte fel. |
 |
| Ecce Homo |
 |
| Töviskoronázás |
 |
| Az oltár középrésze az Ostorozás, a Golgota és a Keresztvitel jelenetével. |
 |
| A Keresztrefeszítés. |
 |
| Katona a Keresztrefeszítés jelenetéből. |
 |
| Részlet a Golgotáról. |
 |
| A Sírbatétel és az oltár menzáján az Alászállás a pokolba. Ez utóbbi két rész sokkal későbbi. 1984-ben, amikor először jártam a templomban, az oltáron hevert egy másik halott Krisztus szobor is. Ez sokkal jobban megfelelt az oltár gótikusra emlékeztető stílusának. A szobor relatíve népszerű lett, a Hungaroton Brockes Passio lemezén is visszaköszönt. Azt gondolná az ember, hogy egy restauláskor a feltételezhetően eredeti szobor visszakerül a helyére, de ez nem így történt. |
 |
| A Feltámadt Krisztus. |
Függelék: A templom részletes története
Bizonyítékok nélküli hagyomány szerint a ferencesek már a 14. század óta jelen vannak a településen.
1480 körül: A templomot Báthori István erdélyi vajda alapítja a minoriták számára. A kenyérmezei csata zsákmányának az építkezésekhez való felhasználása a legendák körébe sorolható történet. Csak újkori forrásokban, először 1779-ben jelenik meg a kánoni vizitáció során.
1493: Az alapítót a templomba temetik, ekkor tehát már készen kellett lennie. Több, régebbi szerző nézete, hogy Báthorit csak kényszerűségből temették el a ferenceseknél, mert halálakor, 1493-ban, a temetkezőhelyül építtetett Szent György templom még nem készült el. Ennek ellentmond az, hogy egy középkori, Werbőczinél is visszatérő elv szerint, ahogy egy egyházi, a lelkiekkel foglalkozó személy méltósága és hivatala jobban becsült volt, mint egy világié, úgy egy egyházi imája is többet ért az örök élet szempontjából, mint egy világié. Így a középkori főurak is erősen törekedtek arra, hogy lehetőleg kolostortemplomban legyen végső nyughelyük. Az 1988-as ásatások eredményeként kiderült, hogy a kolostori négyzet a középkorban teljes volt, és valószínűleg legalább a keleti szárny emeletes volt. A templomnak legalább a szentélye boltozott volt, itt a legutóbbi helyreállítás ki is bontotta a boltozat indításait, sőt bordatöredékek mellett megtalálták a szentélyboltozat vakolatba karcolt tervét is. Az építkezéshez nagy méretű téglákat alkalmaztak, amik a várkastély építésénél is visszaköszönnek. A templom mintegy 40 m hosszú, a szentély csaknem a templom hosszának felét, mintegy 18,3m-t foglal el. (Ezzel mintegy 5m-rel nagyobb, mint a szintén Báthori által alapított kőröshegyi ferences templom, de több, mint 20m-rel rövidebb, mint a szegedi ferenceseké, tehát a közepes méretű ferences templomok közé tartozott a késő-középkorban.) Érdekesség, hogy a szentély tengelye mintegy 3˚-kal dél felé hajlik el a hajó tengelyéhez képest. A keletelését tekintve szentélye pedig 25,7˚-kal észak felé tér el a keleti iránytól. Ez nagyjából a május közepi Nap kelési irányába mutat.
1494: A leleszi kolostor két könyvében olyan bejegyzést tesznek, hogy ezek a könyvek a bátori kolostorból kerültek ide.
1497-ben Zalai János volt bátori gvardián (kiskállói pap) levélben kéri Kállói Jánost 20 vagy 22 lucernás, azaz gyertya megadására a kolostor szükségleteire.
1498: az ajaki plébános végrendelkezik a kolostor javára.
1499: egy adat szerint a ferences templomban mindennap énekes misét tartottak. Ez akkoriban csak a nagyobb kolostorokban volt szokásban.
1505: Várdai Aladár özvegye végrendeletében 10 Ft-ot hagy a kolostorra.
1514: Dózsa György fölkelése idején és a templomot kifosztják. Egy parasztsereg érkezésekor a polgárság egy része a ferences kolostorba menekült, majd többé-kevésbé kényszeredetten csatlakozott a felkelőkhöz. Ebben az évben a kántor celláját is említik a kolostorban. A kolostorban tehát a szerzeteseknek - ahogy az már ekkoriban általánosabb volt- külön cellájuk van, és nem közös dormitóriumban alszanak.
1516: A nagybányai őrséghez (ferences szervezeti egység) tartozik. Ebben az évben az egyik Bornemissza elrabolja gabonájukat.
1527 -28 körül: Fosztogatják a kolostort.
1531: Építkezési munkák zajlanak a kolostorban, a refektóriumban és a konyhán
1532: Kállay Jánosné Nadányi Krisztina végrendeletében két lovat hagy a kolostorra.
1535: 14 pap (köztük egy orgonista) 5 testvér és 1 növendék lakta. (KL) Ez a létszám mindenképpen a nagyobb kolostorok közé sorolja.
1549: Nágocsi Márton váradi ferences gvárdián három hétre ácsokat küld a kolostorba Báthori (V.) András kérésére.
1552: Az értékesebb berendezési tárgyakat az ecsedi várba viszik
1554: Megszüntették a nagybányai őrséget, és a jenői őrséghez került a kolostor
1559: A jenői szűnt meg, visszakerült az ismét felállított nagybányaihoz.
1563: Már csak négyen laktak a kolostorban
1566: Báthori András fia, Miklós az ecsedi várba költözik, a kolostort is feltehetően sorsára hagyják.
1587: Erre az évre teszi Mathias Miles Siebenbürgischer Würg-Engel (magyarul Erdélyi öldöklő angyal) c. Erdély története a kolostor feldúlását. Miles német nyelvű műve 1670-ben jelent meg, a 19. század végéig népszerű alapmű marad, számos hibája ellenére. Ebben a pusztítást Petrasko oláh vajda művének véli, és a következőket írja róla: „Bátorban, ahol a hasonló nevű család fegyverei és régi drágái kincsei, melyeket számos csatában hosszú évek során gyűjtöttek, örök emlékezésül függöttek, betörtek és mindezeket elrabolták. Még azokat a győzelmi jelvényeket is, melyeket Báthory István, a nagylelkű hős, hálából az 1480. évben Kenyérmezőn Ali bég felett nyert diadaláért az Istennek ajánlott fel, tolvajmódon elrabolták, sőt még a csontjait is kivonszolták sírjából, kifosztották, és mezítelenül hagyták heverni a templomban."Miles abban biztosan tévedett, hogy 1587-ben Petrasko nem dúlhatta fel a kolostort, akkor már 30 éve halott volt.
1599: P.Kelemen Didák ekkorra teszi a kolostor pusztulását
1603: Báthori István országbíró végrendeletében 500 Ft-ot hagy a romos kolostor- és templomépületre, hogy őse sírját „ne verné az esseö es oktalan állath ne turna fel” . Egyidejűleg „az képétth fel vitettem az Zentthegyházba , de eö maga az claustrumba fekszik.” Valószínűleg tehát ekkor viteti fel a református templomába Báthori Istvánnak
1605: Báthori István országbíró egy Bocskaihoz írt levelében arrról panaszkodik, hogy Basta fosztogató csapatai a kolostort és ősei sírját feldúlják.
1670: Megjelenik
1681: Esterházy Pál nádor Mennyei korona című Mária kegyhelyeit bemutató művében a nyírbátori minorita templomot is megemlíti, mint amit a protestánsok tettek tönkre. A templomot romosnak említi.
1717: Erdődy Gábor egri érsek értesíti Károlyi Sándor földesurat, hogy Kelemen Didák ferences provinciálisnak szándékában áll a kolostort újraépíteni. Károlyi engedélyezi a ferencesek letelepedését és támogatja őket.
1718: A szentélyt ideiglenesen befedik zsindelytetővel, és a középkori sekrestyét is használható állapotba hozzák
1719: A kolostorudvar közepén megtaláljak a középkori kutat, a szerzetesek ideiglenes épületet emelnek maguknak. Ezeknek a paticsfalu épületeknek a maradványait a 2008-as ásatás hozta felszínre. A szerzeteseket kezdetben nem látják szívesen, az épületeket háromszor is rájuk gyújtják.
1720: Megindul a szentély újraboltozása
1722-1724: A hajó boltozása
1723: Ekkortól ismerjük a szerzetesek névsorát, pontosabban azok neveit, akik végeztek valamilyen egyházi szolgálatot, pl. keresztelés, temetés, esketés, stb. A nevek száma 2 és 11 közt változik rapszodikusan. A névsorból megállapítható, hogy 1723-tól 1950-ig a kolostor folyamatosan működött, az a II. József -féle bezárási hullámot is túlélte.
1725: A templom felszentelése
1726: Az első újkori ismert temetés a templomban (Bodovay Ignác fogadalmas klerikus) Ettől kezdődően számos
kisebb-nagyobb sírhelyet, kriptát nyitnak, és egészen 1872-ig - gyakran a talajvízzel küzdve - , kisebb-nagyobb rendszerességgel folynak a
temetkezések a templomban. Főként a környékbeli nemesek és egyes barátok kerülnek a templomba. Nyírbátor urai a Károlyiak azonban nem ide, hanem a kaplonyi templomukba temetkeznek. Az oltárok adományozói
és családtagjaik a saját oltáruk előtt nyugszanak. A legnagyobb kripta a hajó alá kerül, ennek a templom déli oldala mellől nyíló lejáratát 1925-ben elfalazzák, majd a 2008-as helyreállítás során újra megnyitják.
1728: A templom berendezési munkáinak kezdete. A következő évben már áll a főoltár és a Pócsi- oltár
1731: A mellékoltárok és a Passió (Krucsay)-oltár is a templomba kerülnek.
1730-32: A templom három oltárának és a Krucsay-oltárnak a kifizetése. A Krucsay –oltár egy eperjesi mester, a három másik oltár egy lőcsei mester műhelyében (minden bizonnyal Johann Georg Strecius †1743) készül.
1733: A kolostor építésének kezdete. Az építkezések hosszú évtizedekig elhúzódnak még, és a Károlyi család hathatós támogatásával zajlanak. Egy W (vagy M) monogramos téglát használnak nagy számban, amit Balázsik valószínűsíthetően nagyváradinak vél
1737: A kolostor építésének irányítója egy bizonyos „Nicolaus Architectus”. A déli homlokzat támpillérei közé Hallerné Károlyi Klára adományából látványos kálváriát építenek. Ennek csekély maradványait a 2008-as kutatás során a 4. és 5. támpillér közt találják meg.
1740: A megye megállapítja, hogy a kolostor és a templom területén magas a talajvíz.
1743: A munkálatok irányítását a kassai Liczky (Liszky, Nitzki) Nikodémus építőmester veszi át, aki a közeli Máriapócson, Rakamazon is dolgozik.
1749: Ismét befedik a tornyot a sekrestyét és a hajót. Részletes inventárium készül a kolostorról. Eszerint a középkori alapokon a templom északi oldalán, négyszög alakban épült meg a kolostor. A keleti szárny fából készült, ami egy réginek nevezett csonka szárnyhoz kapcsolódik. Ezt ettől az évtől kezdődően bontják le. A 2008-as kutatás megtalálja az észak-keleti sarokban a keleti oldal alapozásának indítását, de ez végül is nem készül el. Az építkezésen váradi német mesterek dolgoznak, többük neve is fennmarad (Wolphgangus Unsult, Josephus Suspeck, Johannes Michaele Lejszli, Adalbert Frick, Paulus Krejber) Egy lengyel származású festő, Podhorodeczky András kifesti a templomot is. A templom helyreállítása előtti kutatás során a szentélyben barokk falképek töredékeit meg is találják, ezek feltárására, konzerválására azonban nem volt mód, így ezeket "reverzibilisen" eltüntetik.
1750: A miskolci káptalanon az a határozat születik, hogy a kolostor északi oldalán, a templom mellett csak folyosó készüljön, szobákat magában foglaló szárny nem.
1752: A talajvíz emelkedése miatt a templom padozatának emelése is felmerül, illetve vízelvezető rendszer tervezését tervezik.
1754: Liczky (Nitzki) Nikodémus bemutatja terveit az északi szárnyról és benne az ebédlőről.
1763: Haller Sándor gróf temetésekor a kriptában olyan magasan áll a víz, hogy a koporsót csak a lépcsőn felállított fadúcokon lehet elhelyezni.
1775: Szobek Béla házfőnök a padozat alatti kriptákat vízteleníti és a kriptákat újra boltoztatja, a templombelsőt is helyrehozatja. A talajvíz elleni védekezésül mintegy 1m-rel megemeli a templom padlószintjét is. Ekkor természetszerűen le kellett szerelni az oltárokat is. A szószéket és a Passió-oltárt ez alkalommal tették át a szentélyből a hajóba.
1778: A kolostor építkezéseit befejezik ,ehhez 5000 téglát használnak fel.
1779: Kánoni vizitáció során leírják a kolostort és a templomot. Ebben az évben olvasható először a kenyérmezei csata és a kolostor alapításának legendája, ami innentől kezdve gyakran szerepel a különféle leírásokban.
1834: Földrengés pusztít Nyírbátorban, de a templomban csak kisebb károk keletkeznek
1889: Villámcsapás okozta tűzvészben leég a torony és a tető. Ekkor pusztul el a torony laternás sisakja, és három 1720-as, 1769-es és 1825-ös harangja.
1890: Ideiglenesnek szánt lapos sátortető kerül a toronyra. Az ólmozott ablaküvegeket is kicserélik.
1909: Sztehlo Ottó új tervet készít a toronysisakra
1910: A templomot életveszélyessége miatt az illetékes főszolgabíró bezáratja
1925: Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei szerint a templomot rendbe hozzák. A templom lábazata mellett mélyen leásva szigetelni próbálják a lábazatot is. Új sekrestyét építenek a torony oldalához kapcsolódóan. Ekkor pótolják a harangokat is. F. W. Rincker budapesti műhelyében készül a 370 kg-os nagyharang, és a 150 kg-os kisharang.
1939: Möller István átfogó, statikai problémákat is érintő terveket dolgoz ki, ezzel szemben az 1942-es jelentés csak a templom csinosításáról szól. A boltozat és a kórus barokk stukkóit leverik, ezeknek nyomait a 2008-as kutatás találja meg. A templomot a korábbi kékes és márványozott zöld helyett egységesen fehérre festik.
1954-57: Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállítja a templomot
1974: Előkerül a gótikus nyugati főkapu maradványa
1978: A barokk előcsarnok tetőzetének manzárdos megemelésével bemutathatóvá vált az eredeti főkapu
2008-2011: A templom és a kolostor részleges kutatása és teljes helyreállítása. A kolostor barokk időkben el nem készülő keleti felén új szárny felhúzásával lezárják a teret. A torony és a tető újjáépítése „neogót” stílusban. A két kisebbik oltárt, a Pócsit és Passiót teljesen helyreállítják, a főoltárt részben.
Források, irodalom:
Átfogó művek:
1. Entz-Szalontai: Nyírbátor, Bp. 1979
2. Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom
https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_07_Koldulo/?query=ny%C3%ADrb%C3%A1tor&pg=378&layout=s
3. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Bp.1987
4. Horváth János: A minoriták jelenléte Nyírbátorban
https://matarka.hu/koz/ISSN_1219-543X/tomus_13_fas_1_2008/ISSN_1219-543X_tomus_13_fas_1_2008_201-205.pdf
5. Magyar Katolikus Lexikon Nyírbátor címszava
http://lexikon.katolikus.hu/N/Ny%C3%ADrb%C3%A1tor.html
6. A Nyírbátori Római Katolikus Minorita templom honlapja (Lakner Sándor írásaival)
http://nyirbatorminorita.emecclesia.hu/index.php?pageid=509
A honlap közli az újkori temetkezések, és a liturgikus tevékenységet folytató barátok névsorát is, évekre lebontva
7. Balázsik Tamás: Beszámoló a nyírbátori minorita templom kolostor 2008. márciusi kutatásáról in. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 2009/1. szám
https://issuu.com/mzsk.hu/docs/szemle09_1_netre
8. Gál Tibor: A nyírbátori minorita templom helyreállítása 2008–2011. in. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 2017
Egyes részletkérdésekkel foglalkozó művek:
9. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. Szeged, 2000 (Nyírbátor szerepe a középkorban)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Dae_14/?query=kubinyi%20alf%C3%B6ld&pg=0&layout=s
10. A máriapócsi kegytemplom és bazilita kolostor . (Liczky (Nitzki) Nikodémus működése)
http://www.byzantinohungarica.com/images/0_pdf/pdf/puskas_mp_kolostor.pdf
11. Papp Szilárd: Fehérgyarmat, református templom in. Középkori egyházi építészet Szatmárban (Szerk. Kollár Tibor) Nyíregyháza, 2011 (A kenyérmezei csata legendája)
http://templomut.hu/useruploads/files/01_tanulmanykotet_low.pdf
12. G. Györffy Katalin: Az aszódi evangélikus templom oltára (Johann Georg Strecius munkássága)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_02_Entz/?query=Johann%20Georg%20Strecius&pg=68&layout=s
13. Az első magyarországi népszámlálás Bp. 1960 (Nyírbátor a barokk korban)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1784_elso_magyar/?pg=0&layout=s
14. A templom harangjairól:
https://www.youtube.com/watch?v=QUe_jNqQDn8
15. Kőszeghy Péter: Krucsai János, a halál leánya és a„Rettenetes utolsó szempillantás”
http://real.mtak.hu/7615/1/Kuruc(kod%C3%B3)_K%C5%91szeghyP%C3%A9ter.pdf
