Szépművészeti kontra Kunsthistorisches

A Kunsthistorisches Museum Wien egy folyosójának részlete, antik szobrokkal.
A cím talán kicsit megtévesztő, mert nem egymásnak akarom ugrasztani a két múzeumot, hanem inkább az összehasonlítás révén rámutatni arra, hogy az idei év nyarán csaknem teljes egészében megnyílt budapesti Szépművészeti Múzeum mennyire jól kiállja a világ egyik leggazdagabb múzeumával,  a bécsi Kunsthistorisches Museummal is az összehasonlítást.

A Kunsthistorisches főlépcsője. A múzeumot 1891-ben adták át,  díszítésén  magyar mesterek is részt vettek. A képen látható mennyezetfreskót éppen Munkácsy Mihály készítette 1890-ben, a Reneszánsz apoteózisa címmel. A szerencsétlen felvételemen még éppen látható Leonardo és Raffaello sétáló alakja a lépcső tetején. Jobb oldalon a korlát mögött Michelangelo gubbaszt.
Nehéz a képzőművészeti múzeumokat összehasonlítani, az egyik ilyen paraméter lehet például a kiállítási alapterület. Ebben a bécsi a maga kb. 14.000 négyzetméterével 40. legnagyobb múzeum a a világon,  Európában a 12. ezen a listán. A felújítások előtt  a budapesti ezen a listán a 80. volt, 10.300 négyzetméterrel. A föld alá tett (egyébként nagyszerű kivitelű)  antik és egyiptomi kiállítások megnyitásával viszont jócskán megnőtt a múzeum alapterülete, úgyhogy ebben a sűrű mezőnyben Budapest jó pár helyet előreugorhat nagyjából a Kunsthistorisches mellé.  Persze az alapterület messze nem minden. Pl. a firenzei Uffizi nyilván a világ egyik leggazdagabb múzeuma a műalkotások hírnevét tekintve, de "csak" 8000 négyzetméter. Az igazgató Baán László szerint, a Szépművészeti ugyan csak a "2. kategóriába" tartozik, de így is a legjelentősebb gyűjtemény Bécs és Szentpétervár közt.

A Nemzeti Múzeumot, hazánk első múzeumát 1802-ben alapították. A nagyszentmiklósi kincs 1799-ben került elő. Esély sem volt arra, hogy hazai közgyűjteménybe kerüljön, hanem egyből vitték a császári kincstárba.Mivel a császári gyűjtemény lett a Kunsthistorisches alapja, ezért a kincs ma Bécsben van. A Szépművészetinek az Esterházy Gyűjtemény lett az alapja. Nyilván az Esterházyak vagyona nem volt mérhető a Habsburgokhoz, arról nem is beszélve, hogy a "Te csak házasodj, boldog Ausztria!" elv alapján a spanyol udvaron keresztül, a  Németalfölddel és Itáliával is eleven kapcsolatban volt a császári ház, így Európa minden részéből áramlottak a műkincsek Bécsbe.

Dürer: A mindenszentek oltára. 1511. A festményt 1585-ben vásárolta II.Rudolf Nürnbergből.
A Kunsthistorischeben a belépő díj 16 euró, azaz kb. 5400 Ft. Egy osztrák a nettó fizetésből átlagosan kb. 140 darab belépőt vehet.  2017-ben  már csak 717 ezer látogatója volt a múzeumnak, ezzel csak az 5. leglátogatottabb múzeum volt Ausztriában.  Évtizedekkel korábban megszokott volt, hogy milliós nagyságrendben van a látogatóik száma.

Id. P.Breugel egy tanulmányrajza a Kunsthistorischesben.
2018-ban a múzeum egy egyedülállóan gazdag Breugel-kiállítással igyekezett a látogatók számát növelni. A kiállítást több, mint 400 ezer ember látta három és fél hónap alatt. Az érdeklődés akkora volt, hogy az utolsó időkben hajnali 1-ig meghosszabbították a nyitvatartási időt, de így is szinte lehetetlen volt jegyet szerezni rá. A kiállítás nagy sikere ellenére sem nőtt jelentősen a múzeum éves látogatottsága, így a régi igazgató lejárt megbízatását nem hosszabbították meg, és az Uffiziből érkezik az új igazgató.

A Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnoka.
Schikedanz Albert és Herzog Fülöp, az épület tervezői szerintem nagyszerű munkát végeztek. Az épületet 1906-ban avatta fel a császár, 15 évvel a Kunsthistorisches után. A 2015-19 közt újjávarázsolt épület lenyűgözött. Bennem a korábbi, "szocreál tatarozás" után kialakult kép emlékei éltek, ehhez képest a mostani fényévekre van látványban. Sokkal jobban tetszett ez az épület, mint a számomra kissé túldíszített bécsi múzeum.

Több mint 70 évig nem volt látogatható a Román Csarnok. Most ezt is restaurálták, és a nagyközönség számára is látogathatóvá tették.  Schikedanz és Herzog épülete a maga 30 ezer négyzetméteres alapterületével a parlament után a legnagyobb alapterületű  műemlék középület hazánkban. (Ennek most mintegy fele látogatható.) Megnyitása idején, de talán ma sincs  annyi eredeti műalkotás, ami kitöltené ezt a hatalmas teret, ezért eleve úgy tervezték, hogy számos híres alkotásnak a gipszmásolatát mutatják be az úgynevezett Román - és Barokk Csarnokokban. Ma már mások a divatok, egy ilyen rangos múzeumnak "zsenánt"  gipszmásolatokat mutogatni, ezért a fennmaradt másolatok a komáromi erőd kiállítására fognak kerülni, és a Román Csarnok  rendezvényhelyszínként fog szolgálni. Restaurálás utáni állapotában egyébként önmagában is műalkotás értékű.   A Barokk Csarnokot a 2015-ös bezárás előtt is rendezvényhelyszínként használták,  most ennek felújítása még zajlik. Nyilván a múzeumnak komoly bevételei vannak abból, hogy impozáns tereit kiadja. Azt, hogy ez nem az ördögtől való, bizonyítja az is, hogy a "Dinner in Museum" rendezvény a Kunsthistorischesben is van, sőt a bécsi múzeum étlapja is megtekinthető. Ott a vacsorát egyébként a Munkácsy-freskós kupolateremben szervírozzák.

A Román Csarnoknak egyetlen gipszmásolata maradt a helyszínen, a freibergi dóm kapuja.
A Szépművészeti Múzeumot 2004 óta Baán László vezeti. Az ő irányítása alatt a múzeum látogatóinak a száma jobb években elérte a félmilliót is, amivel az ország leglátogatottabb múzeumává vált.  Ő honosította meg a nyugaton már bevált tematikus "szuperkiállításokat", amelyekből akadt 230 ezres látogatottságú is.  (Boticellitől Tiziánóig), Az újjáépített Szépművészeti az idén tavasszal egy 100 ezres  "A Test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet" című kiállítással nyitott, most pedig szép hosszú sorok álltak a Rubens és Van Dyck kiállítás előtt.  Úgyhogy minden esély meg van arra, hogy a Szépművészeti visszahódítja az elsőséget a Zsidó Múzeumtól, amit 2017-ben csaknem félmillióan láttak. A  felújítások alatt a Nemzeti Galériával időközben egyesült gyűjtemény csak a budai várpalotában tudott  kiállításon szerepelni, nem is lett túl sok látogatója. A  300 ezres látogatószámával csak a harmadik lett, a Terror Háza is megelőzte.

A Reneszánsz Csarnok.
A Kunsthistorischesben lehetett vakú nélkül fotózni. Kellemes meglepetésemre ez a Szépművészetiben is megengedett, külön fotójegy nélkül is. Az alapkiállítás belépődíja 3200 Ft, tehát jóval olcsóbb egy bécsi belépőnél. Egy átlag magyar így is csak 75 jegyet tud vásárolni a fizetéséből, majdnem fele annyit, mint egy osztrák a drágább bécsiből.  Ugyanakkor mindenképpen kiemelésre érdemes, hogy pedagógusként ingyenesen tekinthettem meg az összes kiállítást, míg Bécsben magyar pedagógus mivoltom nem hat meg senkit.   Mindkét múzeum 10-18 óra közt tart (alapesetben) nyitva, de a Szépművészetiben már fél órával előtte elkezdik a bezárási folyamatot. A Kunsthistorisches hétfőn is nyitva tart, a Szépművészetinél ezt csak rendkívüli esetekben teszik meg, mint pl. most, a Rubens és Van Dyck kiállítás alatt, február 16-ig.

Amivel viszont Bécs nem tud vetélkedni, az a környezet. Hiába állnak glédában a 3,12 cm hosszúságú fűszálak a Mária Terézia téren a Kunsthistorisches előtt, az mégsem vetélkedhet a Hősök terével.
Ugyanakkor Bécs jogi környezete rendezett. Budapesten más a helyzet. A Szépművészeti lényegében pert vesztett már a Batthyányi örökösökkel szemben, akiktől a Tanácsköztársaság orozta el Breugel híres Keresztelő Szent János prédikációját, a múzeum talán legjelentősebb festményét.  A családdal sikerült megegyezni, tartós letétként a múzeumnban maradhatott a kép. Ugyanakkor újabban Burgenland tartomány is szembeszállt a Szépművészetivel, mondván, hogy  a kép eredetileg Németújváron volt. Még kiélezettebb a Herczog-gyűjtemény 11 darabjának  a sorsa, ami főként a múzeum El Greco gyűjteményének a sorsát befolyásolja.Akárhogy is alakul a per, a Szépművészeti örökre ott marad a világ legszebb múzeumai közt.