Szebény - egy magyar falu a Schwäbische Türkei területén

Kilátás a temető dombjáról a szemközti domboldal felé, ahol Szebény leghíresebb látnivalója, a híres molyhos tölgy áll. Alatta a környéken jellegzetesnek számító pincesor.

Szebény, annak ellenére, hogy alapvetően magyar falu volt, alig különbözik a környék német falvaitól. A birtokosa az Egyetemi Alap volt, akárcsak a környék sváb falvainak. A 18.században valóban szinte színmagyar volt még a lakossága, de a Schwäbische Türkeiben mindenhol megfigyelhető népességdinamika itt is érvényesült: a környékbeli falvakban gyorsan növekvő német lakosság betelepül a magyar faluba is. Ez a 19. század elejétől  figyelhető meg.  1880-ban a katolikus lakosságának 70%-a volt magyar, 25%-a német. A gyors lakosságnövekedés után azonban az I.világháborút követő időszakban, a környékbeli falvakhoz képest szokatlan módon, meredeken csökkenni kezdett a népessége, és ez a trend azóta sem változott.  A németek aránya is csökkent, a II. világháború előtt már csak 10% körül volt. Van viszont egy feltűnő adat 1880-ból, és ez írástudók aránya, ami mindössze 34%. Ez egy kiemelkedően alacsony érték. A baranyai átlag ekkoriban 45,4% volt, a tolnai 51,3%. A falu történetét itt találjuk.

A szebényi magas  írástudatlanság okaként nyilván szóba  jöhet az,  hogy a németeknek az aránya alacsony volt. A hipotézis igazolására megvizsgáltam az 1880-as adatok alapján, hogy milyen kapcsolat van  egy településen a németek aránya és az írástudás közt. Ezért egy Excel-táblázatban egymás mellé másoltam a Tolna megye összes településében a németek arányát, majd mellé másoltam az írástudók arányát.   Először ezt ábrázoltam, hogy vizuálisan is érzékelhető legyen a kapcsolat. A vízszintes tengelyen a településeken lévő németek arányát tüntettem fel, a függőlegesen az írástudók arányát. Több dolgot érdemes észrevenni: 1. Markáns a színmagyar, és a 90% körüli németséggel rendelkező falvak aránya. 2. Az írástudás aránya elég rapszodikusan változik 32% és 78% közt. 3. Egy nagyon enyhe korreláció tűnik ki a grafikonból. Szerencsére az Excell villámgyorsan tud korrelációs együtthatót is számolni, ami 0,38-nak adódott. Ez a matematikai statisztika szerint biztos, de viszonylag gyenge kapcsolatot feltételez, azaz valóban a svábok egy kicsit műveltebbek voltak, de ez a kapcsolat Tolnában alig számottevő.

Ugyanezt az ábrázást elvégeztettem Baranya vármegye adatsorán is. Néhány jellegzetességet érdemes itt is kiemelni: Annak ellenére, hogy sokkal több települése van Baranyának,(kb. 360, ez háromszorosa Tolnának)  lakosságszáma (293 ezer) csak mintegy 60 ezerrel nagyobb, azaz sokkal több a kistelepülése. 2. Nagyobbak a szélsőségek. A németeket alig tartalmazó települések közt van olyan, ahol alig 4-5% tud csak írni-olvasni, de látunk olyanokat is, ahol ez az arány 75%-nál is több. 3. Arányait nézve Baranya kevésbé végletes, sok olyan települése van, ahol a magyar és német lakosság különféle arányban keveredik. 4. Összességében jelentősen jobb az irástudók aránya Tolnában, (51,3% 45,4%-kal szemben)   4. Egy laza korreláció itt is felsejlik. Ezt a számítás megerősíti, a korrelációs együttható 0,23, ami biztos, de gyenge kapcsolatot feltételez, még a tolnainál is gyengébbet. Szebénynél tehát a csak 34%/-os írástudás aránya kismértékben származik abból, hogy itt a németek száma alacsony volt.

Plébániáját 1732-ben  alapították. 1776-ig egyike volt annak a néhány baranyai plébániának, amik közvetlenül az esztergomi érsek alá voltak rendelve, azaz ún.exempt plébánia volt. Mai templomát  István király  tiszteletére 1775-ben szentelték. Jelenleg felújítás alatt van, ez a kép 2011-ben készült.

A barokk eredetű plébániaház régóta üresen áll.

Ennek a napórának az érdekessége, hogy nem szerepel Keszthelyi Sándor nagyon precíz gyűjteményében sem, pedig nem tűnik "mai gyereknek."

A temetőben a németeknél megszokott stílusú kálváriát találjuk az 1827-ben emelt Havi Boldogasszony kápolna mellett.

Nádasdi stílusú a lator...

...és Krisztus is.

Temetői kereszt...

...német felirattal, szépen helyreállítva.

A híres molyhos tölgy közelében álló keresztet is nemrégiben felújították. Ez egy japánakácot kapott. Ezt a Leopold család állíttatta 1856-ban. Innen tudtam meg, hogy az egykori alacsony németségarány ellenére működik a faluban német nemzetiségi önkormányzat, mert ők állíttatták helyre -egyébként nagyon szépen- ezt a keresztet 2013-ban.

A falu egyik terén 19.századi szép Szentháromság. A faluban lévő házakat elég jellegtelennek találtam, itt hiába keresünk fekedi hangulatokat. 

Egy présház ajtaja egy horhosban.

Itt egy másik.

Még két sváb kereszt Véménd felé tartva.

Ez már a véméndi szőlőhegyen található, érdekes módon 2011-ben öltöztették, pedig ez Krisztusnál nem volt régebben szokás.