 |
| Erdősmecske Baranyában Pécsváradtól keletre, légvonalban 5 km-re található. Neve 1948-ig Rácmecske volt, ami utal arra, hogy a török kiűzése utáni első lakói rácok voltak. Aztán németekkel telepítették. A falu birtokosa az Egyetemi Alap volt. |
 |
| A falu különleges látnivalója a templom. Az itteni svábok anyakönyvet 1751-től vezettek, 1766-ban szentelték fel első templomukat akkor még Szent Vendel tiszteletére. Aztán 1813-ban azt Kisboldogasszonynak újraszentelik. A mai templom különleges alaprajzát talán az magyarázza, hogy az eredeti barokk templom tornyát és első részét meghagyták, majd a hajó bővítését némileg centrális alaprajzra emlékeztető módon oldották meg. Ez a centrális, kupolaszerűen lefedett rész ma vakolatlanul rendkívül érdekes hatást kelt. |
 |
| A falu népesedési görbéjére a 18-19.századi erőteljes növekedés, és az 1950-es évektől bekövetkező rohamos csökkenés a jellemző. A 18-19.század fordulójának erőteljes növekedésében a németek betelepedése játszhatta a fő szerepet. 1840-re a több mint 1000 lakosú falunak már 70%-ban német volt a lakossága, 30%-ban rác. A szokásos trendeknek megfelelően a rácok száma fokozatosan csökkent, helyükre magyarok érkeztek, Az 1880-as népességmaximum idején lakosságának 72%-a német, 12-12%-a rác illetve magyar volt. Ekkor az írástudók aránya a faluban 52% volt, ami jó értéknek számított ekkoriban. Trianont követően, a Szerb-Horvát-Szlovén királyság létrejöttével a maradék rácok csaknem mind elhagyják, létszámuk 20 fő alá esik, aztán a kitelepítés után a németek részaránya is leesik, bár a 2011-es népszámláláskor még 35% németnek vallotta magát, kettős identitással. |
 |
| A homlokzat egyik fülkéjében Szent Flórián szobra áll. |
 |
| A másik fülkeszobor kész talány. A fején birétum, ami Nepomuki Szent János vagy Szent Ignác attribútuma szokott lenni. A kéztartás, és a ruha Szent Jánost támasztja alá, ezzel éles ellentétben azonban kezéből hiányzik a kereszt, ráadásul jobb kezét egy kard markolatán pihenteti, ami teljességgel szokatlan. |
 |
| Nepomuki Szent János szobrát egyébként a templom előtt megtaláljuk, Felirata alapján 1808-ban készült, a posztamens azonban későbbi.Nemrég felújíthatták. |
 |
| A templom melletti egykori paplak rossz állapotban és gazdátlanul áll. |
 |
| Ugyanez mondható el a Szent Demeter rác templomról is. A templom 18.század közepén épült, majd 1911-ben renoválták, alakították, majd nem sokkal később a történelem úgy alakult, hogy szinte a falu összes rác lakosa elhagyta. |
 |
| Régi és új elemek keveredése a temetőben. Azt nem egészen értem, hogy ki az, aki este akar temetőbe menni, ami miatt ilyen korszerű napelemes-LED-es automata világítást kellett kiépíteni. (Igaz, ezek után úgy is felfogható, hogy a mecskei temetőbe ezek után este is lehet menni.) Mindenesetre a magyar falvak általános elesettsége a temetőben nem érződött. |
 |
| Szomorú angyal |
 |
| A temetőben négy kereszt van, szépen sorjában, a frissen aszfaltozott út mentén. Ez az első kettő, kb. 1870 körüli. |
 |
| A temető régi részét nagyon helyesen békén hagyják, viszont nem engedik fölgazosodni. |
 |
| Az utolsó kettő. A jobb oldali már egy két háború közti időből származó Weckler-féle kereszt. (Weckler János, egykori nádasdi mester nyomán.) |
 |
| Itt a keresztek is méltósággal dőlhetnek ki, porladhatnak el. |
 |
| Présház a hegyoldalban. |
 |
| Igazán régi, 18.századi keresztet nem találtam. |
 |
| A temetőbe vezető út mellett helyezték el a stációkat. 20.század eleji munkának tűnnek, a hármaskereszt teljesen jellegtelen már. |
 |
| Frick János 1932-ben ugyanolyan stílusú házat épített magának, mint a szomszédos fekediek. Itt azonban nincs meg az egészen extrém arányú gangajtó, ami a fekedi porták egyik jellegzetessége. Erdősmecske azonban egy átlagos itteni falu színvonalán éldegél, Feked meg majdnem egy svájcién. |
