A falu népesedési görbéjére a 18-19.századi erőteljes növekedés, és az 1950-es évektől bekövetkező rohamos csökkenés a jellemző. A 18-19.század fordulójának erőteljes növekedésében a németek betelepedése játszhatta a fő szerepet. 1840-re a több mint 1000 lakosú falunak már 70%-ban német volt a lakossága, 30%-ban rác. A szokásos trendeknek megfelelően a rácok száma fokozatosan csökkent, helyükre magyarok érkeztek, Az 1880-as népességmaximum idején lakosságának 72%-a német, 12-12%-a rác illetve magyar volt. Ekkor az írástudók aránya a faluban 52% volt, ami jó értéknek számított ekkoriban. Trianont követően, a Szerb-Horvát-Szlovén királyság létrejöttével a maradék rácok csaknem mind elhagyják, létszámuk 20 fő alá esik, aztán a kitelepítés után a németek részaránya is leesik, bár a 2011-es népszámláláskor még 35% németnek vallotta magát, kettős identitással. |